
Kinek nyílnak ki a kapuk? A BBTE támogatja a Covid-igazolvány bevezetését a hallgatók körében
Fotó: Jakab Mónika
Egyetért a BBTE, a Sapientia és a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ képviselője is a Rektorok Országos Tanácsának kérésével, miszerint csak Covid-igazolvánnyal rendelkező hallgatóknak engedélyezzék a belépést a felsőoktatási intézmények épületeibe.
A Rektorok Országos Tanácsa (CNR) felkérte a bukaresti kormányt, módosítsa úgy a jogszabályokat, hogy a hallgatók csak az uniós digitális Covid-igazolvány birtokában léphessenek be a romániai egyetemek épületébe. A CNR hétvégén Brassóban tartott háromnapos tanácskozásán a hazai felsőoktatás és kutatás minőségének, illetve versenyképességének javítását célzó intézkedéseket fogadtak el a résztvevők. Az ülés végén fogalmazták meg ama kérésüket, miszerint
A szigorítás nem érintené azokat a hallgatókat, akik egészségi okokból nem kaphatták meg a koronavírus elleni oltást. A rektorok emellett az egyetemek költségvetésének kiegészítését is kérték a kormánytól, tekintettel a minimálbér január elsejei emelkedésére és a közüzemi szolgáltatások drágulására. Állásfoglalásuk szerint az oktatási minisztériumnak a kutatásra szánt összegeket is növelnie kellene. A Rektorok Országos Tanácsa arra is felkéri a hallgatói szervezeteket, hogy járuljanak hozzá az egyetemeken beoltott hallgatók helyzetének rendszeres aktualizálásához.

A Rektorok Országos Tanácsa (CNR) felkérte a bukaresti kormányt, módosítsa úgy a jogszabályokat, hogy a hallgatók csak az uniós digitális Covid-igazolvány birtokában léphessenek be a romániai egyetemek épületébe.
Egyetért a Rektorok Országos Tanácsa kérésével Markó Bálint. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese a Krónika megkeresésére kifejtette, a felvetés egybevág az egyetem még július végén megfogalmazott forgatókönyvével, miszerint
Már akkor hozzátették, hogy ezt a lehetőségekhez kell igazítani. Jelen pillanatban nem köthető oltási igazolványhoz az oktatás, ezen változtathatna a jogszabály-módosítás. Már a július végi forgatókönyvben is szerepelt, hogy mindenkinek biztosítani akarják az oktatáshoz való hozzáférést – online vagy személyes jelenléttel. „Az alapelv, hogy senkit nem hagyunk leszakadni, ám egyértelmű, hogy az oltott hallgatók esetében lényegesen kisebb a megfertőződés, a fertőzés átadásának kockázata. A biztonsági intézkedések elsődlegesen a be nem oltottak védelmét szolgálják” – szögezte le Markó Bálint.
Tehát ha egy diák megfertőződik, a vele egy csoportban levő, de nem közvetlen kapcsolatban álló hallgatók folytathatják személyes jelenléttel az oktatást, ha be vannak oltva, míg azok, akik nem kapták meg a vakcinát, online tanulnak, míg le nem jár a fertőzött diák karanténidőszaka. „Ez esetben az oltás mentén különbséget teszünk, mert ezzel jobban tudjuk szavatolni a be nem oltott diákok biztonságát” – szögezte le a rektorhelyettes.
Különben a lehetőségekhez és a körülményekhez igazítva zajlik az oktatás az egyetemen. A nagy létszámú karokon, ahol nem lehet biztonságos körülmények között megszervezni a jelenléti oktatást, online tanulnak, de ez esetben is van lehetőség személyes konzultációra, a diák és az oktató közötti találkozásra. A kis létszámú, illetve a kísérleti karokon, azokon, ahol egyértelműen gyakorlati tevékenységhez kötött az oktatás, inkább jelenléttel szervezik a tanítást, de ezek esetében is megjelennek az online elemek a kurzusok során.
Markó Bálint példaként említette, hogy a biológia és a geológia karon amit lehet, személyes oktatással oldanak meg, de a nagy létszámú kurzusokat online bonyolítják le. Az előadásoknál lehetővé teszik az online követést, a gyakorlatok, szemináriumok pedig szemtől szemben zajlanak.
A nemzetközi diákoknak hagytak egy rövid türelmi időt, amíg megoldják az oltást, ezeket az eseteket külön kezelik. Kidolgozták az egyértelmű procedúrákat az oktatásra és a szállásolásra is; ezek az egyetem honlapján az intézmény által használt valamennyi nyelven elérhetők – szögezte le Markó Bálint.
Fotó: Jakab Mónika
A hétvégi rektori konferencián született, Covid-igazolvánnyal kapcsolatos állásfoglalásról Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora lapcsaládunknak elmondta, nem voltak jelen a hétvégi rendezvényen. „De nyilván, ha ez lesz az országos stratégia, akkor alkalmazkodunk. A járványhelyzet erősödésével az egyetem vezetőtanácsa a Sapientia soron következő testületi ülésén foglalkozik azzal, hogy az eddigi rendelkezéseinket milyen értelemben módosítsuk, ha kell. Jelenleg nálunk az érvényes, hogy az oktatási folyamathoz nem kell védettségi igazolvány, csak a kiegészítő szolgáltatásokhoz – bentlakáshoz, menzához kérjük” – közölte Tonk Márton.
A rektor hozzátette, az országos rendelkezést, amelyet az oktatási és az egészségügyi minisztérium hozott, a Sapientia is alkalmazza, azaz ha koronavírusos beteg van egy évfolyamon, akkor a beteget és az oltatlanokat áthelyezik online tanrendbe. Volt már olyan évfolyam a marosvásárhelyi karon, ahol a beteget és a beoltatlanokat haza kellett küldeni, utóbbiak pedig a nyolcadik napon negatív koronavírusteszttel visszatérhettek. Ugyanakkor a rektor jelezte: magas az átoltottság a Sapientián, tehát olyan sokan nem esnek bele ebbe a „szórásba”, ha haza kell küldeni az oltatlanokat.
Karonként eltérnek egy kicsit az adatok: Kolozsváron a legmagasabb, 90 százalék körüli az immunizáltság, utána Marosvásárhely és Csíkszereda következik, de az elmúlt időszakban a csíki hallgatók is szép számban oltatták be magukat – számolt be a Székelyhonnak Tonk Márton, a Sapientia rektora.
Fotó: Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ
A Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ (SZÉK) vezetője, Ilyés Ferenc szerint jogos lépés a rektorokat tömörítő testület állásfoglalása, a Covid-igazolványhoz kötött belépést a SZÉK is alkalmazza majd, ha kell. Jelenleg a település fertőzöttségi rátájára vonatkozó szabályokhoz kell alkalmazkodnia az intézménynek.
– fejtette ki Ilyés Ferenc.
Elmondása szerint az egyetem vezetősége is jelezte diákjainak és a kollégáknak, hogy az oltás a megoldás. Egyébként javarészt 25 résztvevő alatti foglalkozásokat szerveznek, tehát másként tudják szervezni az oktatást, mint ott, ahol nagyobb számú csoportok vannak. Jelenleg is hibrid oktatás folyik a Székelyudvarhelyi Egyetemi Központban, vagyis egyaránt szerveznek kontakt- és online foglalkozásokat. A magyarországi oktatók többsége nem tud vagy nem mer átjönni a határon, így online órák is zajlanak.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!