A Szilágy megyei Drágon található kastély tulajdonosa évszázadokon át a Wesselényi, majd a Bethlen család volt
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Megóvnák a pusztulástól a Szilágy megyei Drág településen található Bethlen−Wesselényi-kastélyt. A szebb napokat látott nemesi kastélyt egy műemlékvédelmi egyesület állítaná helyre a helyi közösség segítségével. Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész a Krónikának arról beszélt, a hasonló jellegű civil kezdeményezéseknek sok esetben nagyobb hozadéka van a közösség életében, mint a többmilliós EU-s projekteknek.
2025. március 21., 08:002025. március 21., 08:00
2025. március 21., 08:342025. március 21., 08:34
Az ország több régiójában is működő, műemlékvédelmi szakemberekből álló Ambulanța pentru Monumente elnevezésű egyesület (Műemlékmentők Egyesülete) Szilágy megyei fiókja önkéntesek és a helyi közösség közreműködésével állítaná helyre Drág község romos állapotban található kastélyát, amely az évszázadok során a Wesselényi, majd a Bethlen család birtokában volt. A jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő, A kategóriás műemlék épület sürgős beavatkozást igényel:
A műemlékmentők a munkálatokat több szakaszban végeznék az 1600-as években épült, majd a 19. században átalakított kastély épületén. Idén nyáron biztonsági beavatkozásokat hajtanának végre, felépítenék a leomlott falrészt, ideiglenes megoldásként a tetőszerkezetet is biztossá tennék, illetve a műemlék épület felújításához szükséges dokumentáción is dolgoznának – vázolta fel a terveket az Agerpres hírügynökségnek Bogdan Ilieș projektkoordinátor. Hozzátette, a Műemlékvédők Egyesülete Szilágy megyében számos fatemplom helyreállításán dolgozott az elmúlt években, jelenleg többek között a dobai templom tetőszerkezetén végeznek állagmegőrző munkálatokat.
A kastély alapját az 1600-as években, reneszánsz stílusban épült udvarház képezi
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
A Zilahtól 40 kilométerre fekvő, jelenleg színromán községben található kastély sorsa hasonló több más erdélyi nemesi lak történetéhez. A drági birtok 1722-ben tisztázatlan körülmények között jutott Wesselényi Ferenc (1705-1775) tulajdonába, a közép-szolnoki főispán ettől kezdve itt tartotta birtokainak egyik központját. A szakértők feltételezése szerint a kastély alapját egy 1620-as, reneszánsz stílusú udvarház képezi, amelyet az akkori tulajdonos báró Wesselényi István egy U alaprajzú klasszicista kastélyba foglalva építtetett át. Az átépítést valószínűleg 1816 körül fejezhették be, ekkorra készült el ugyanis a kastély előtti évszámos, egykor címeres kovácsoltvas kapu és kerítés, valamint a 19. század elejét idézik a kapuoszlopon levő urnák is.
1848-ban a kastély valószínűleg jelentős károkat szenvedett, ugyanis báró Wesselényi Ferenc megrendelésére a helyreállítási munkálatok alkalmával a keleti szárny tört síkú tetőzete helyett új, egyszerű nyeregtető készült, valamint átalakították az épületszárnyak főhomlokzatainak ablakosztását is. A romantika korának ízlését tükrözik továbbá a vakolatdíszek: az ablakok szemöldökpárkányai, az oromfalakat díszítő vakíves párkányok és az épület sarkait hangsúlyozó falsávok. A 19. század második felének emlékét idézik a kastélyt övező angolkert maradványai, amelyből napjainkban már csak egy gesztenyesor látható.
A rendszerváltás után a kastély nagyon leromlott állapotban került vissza a Bethlen család birtokába, amely átadta az önkormányzatnak.
Az elmúlt években a kastély egyik fala leomlott
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Az évek során a település vezetőségének több kezdeményezése is volt az építmény helyreállítására. Többek között bérbe adták a kolozsvári Pro Media Egyesületnek, amely öregotthont alakított volna ki az épületegyüttesben, valamint a Norvég Alaphoz is pályáztak finanszírozásért a helyreállítási munkálatokra, de egyik terv sem valósult meg. A Krónika megkereste az ügyben Szilágyi Róbert Istvánt, a Szilágy Megyei Tanács alelnökét is.
a megyében található magyar vonatkozású épített örökségből a zsibói Wesselényi-kastély felújítása élvez most prioritást.
Az önkormányzat tulajdonában lévő műemlék épület állapota az évek során nagyon megromlott
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Guttmann Szabolcs kolozsvári műépítész, műemlékvédelmi szakember, egyetemi oktató fontosnak tartja a műemlékvédelem terén a helyi közösség és önkéntesek közreműködésével elindított kezdeményezéseket. Mint a Krónikának elmondta, a műemlékvédő egyesületek munkája hiánypótló, ugyanis adnak egy esélyt a romos állapotban található épületeknek,
Nagyszeben egykori főépítésze hozzátette, a számos szakmai elismeréssel kitüntetett, a Román Építészkamara által is támogatott Ambulanța pentru Monumente Egyesület kezdeményezése Szeben megyéből indult évtizedekkel ezelőtt. Ma már Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód és Szilágy megyében is működnek fiókjai a műépítészekből, restaurátorokból és műemlékvédelmi szakemberekből álló szervezetnek, amely az elmúlt évtizedekben számos, romos vagy felújításra váró épületen végzett sürgősségi beavatkozást.
és van, ahol támogatókat is szereznek a helyi vállalkozói szférából, ahogy történt a közelmúltban Beszterce-Naszód megyében is” – fejtette ki lapunknak a kolozsvári műépítész. Hozzátette, nem minden romos épületen elég csak karbantartási munkálatokat végezni, vannak esetek, amikor komolyabb beavatkozásokra van szükség, de ha az együttműködéseknek köszönhetően sikerül finanszírozást találni a helyreállítási tanulmányra is, komplexebb terv születhet.
A klasszicista és reneszánsz jegyeket hordozó épületegyüttesben kultúrotthon és diszkó is működött
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
Guttmann Szabolcs felidézte, míg a kilencvenes években a különböző civil szervezetek műemlékmentés néven számos hibát elkövettek − például műanyag fóliával befedték a templomokat, amelyek aztán begombásodtak, vagy zsindelyes háztető helyett olcsóbb megoldást választottak −, ma már ilyen nem fordul elő, az értékmegőrzés az elsődleges szempont. „Ennek egyik szép példája Szeben megyében a szász falvak házainak a megmentése, amelyeket Károly herceg, jelenleg III. Károly brit király alapítványa, majd a Mihai Eminescu Trust Alapítvány közreműködésével rekonstruáltak” – mesélte Guttmann Szabolcs.
de a törvényi szabályozás lassan lehetővé teszi, hogy sürgős beavatkozások vagy karbantartás esetén elhagyható legyen a bonyolultabb dokumentáció – mondta a műemlékvédelmi szakember.
Sürgősségi beavatkozásként állagmegőrző munkálatokat végeznének az épületegyüttesen a műemlékvédők
Fotó: Ambulanta pentru Monumente Salaj / Facebook
A műépítész felhívta a figyelmet: azonkívül, hogy megmentenek egy épületet, az alulról szerveződő civil kezdeményezéseknek közösségformáló erejük is van, aminek sokszor nagyobb a hozadéka, mint többmilliós európai uniós projekteknek. „Azzal, hogy a helyi közösség részt vesz az épület helyreállításban, magáénak is érzi a műemléket.
Nyilván ez nem írja felül a komoly finanszírozásokat, de segíthet egy közös stratégia megfogalmazásában, hogy a regionális, országos vagy akár európai uniós lehetőségeket összehangolja” – magyarázta a Krónikának a kolozsvári műemlékvédelmi szakember.
Guttmann Szabolcs Erdély egyik legismertebb műépítésze; Nagyszeben volt főépítészének nevéhez fűződik a szász település történelmi belvárosának felújítása. A jeles szakemberrel folytatott beszélgetés során egy igen gazdag életút állomásait vettük számba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem tárgyakat, hanem élményeket és identitást vásárolnak a fiatalok, döntéseiket pedig egyre inkább a lájkok, a trendek és a kortársak elvárásai befolyásolják. Szabó Júlia ifjúságszociológust, a BBTE oktatóját kérdeztük.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!