Cioloş nem tekinti prioritásnak a verespataki aranybányászatot

A kormányfő emlékeztetett, a művelődési minisztérium kezdeményezte, hogy Verespatak kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára. A miniszterelnök szerint a kormány arra törekszik, hogy védett terület mellett, ott, ahol lehetséges, meghagyják a lehetőségét az aranybányászatnak, és hogy ez a két dolog ne zárja ki egymást.

Az Agerpres hírügynökség tudósítása szerint Dacian Cioloş pénteken Gyulafehérváron találkozott a verespataki képviselőkkel, akiknek bemutatta a kormány által a hátrányos régiók megsegítésére kidolgozott programot. Az elképzelések szerint a verespataki régióban 2017-től 1 és 5 millió euró közötti kis- és közepes beruházásokat támogatnak. A kormányfő kiemelte, hogy a régió nem csak természeti kincsekkel, hanem egy csodálatos kulturális örökséggel is rendelkezik.

Cioloş azt mondta, el kell kerülni, hogy a kulturális örökség megőrzését szembeállítsuk a gazdasági fejlődéssel, ezért egy egységes elképzelés mentén kell viszonyulni a térség problémáihoz. „Elsősorban az infrastruktúrát kell fejleszteni, mert enélkül sem a kulturális örökséget, sem a gazdasági potenciált nem lehet kihasználni\" – állapította meg a miniszterelnök.

A Fehér megyei Verespatakon Európa legnagyobb ciántechnológiát használó külszíni aranybányáját akarja megnyitni a Roșia Montană Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat, ám a környezetvédők tiltakozása miatt a román hatóságok nem adták ki a szükséges engedélyeket. A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éve próbálja megszerezni a Verespatakon és környékén rejlő mintegy 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelési engedélyét. A bukaresti parlament 2014 júniusában utasította el bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. További akadályt jelent a beruházás útjában, hogy a kulturális minisztérium idén januárban védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatakot.