Elfogadhatatlannak tartja a szatmárnémeti kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése ellen felhozott érveket a Cemo. A szervezet szerint még egy magyar polgármester sem feltétlenül jelent garanciát vagy megoldást a kisebbségi jogok helyi szintű érvényesítésére.
2017. november 05., 09:192017. november 05., 09:19
2017. november 05., 11:142017. november 05., 11:14
A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) azután bocsátott ki állásfoglalást, hogy elveszítette Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere ellen azt a pert, amelyben a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére szerette volna kötelezni az elöljárót és a város önkormányzatát. Mint ismert, az ügy kapcsán Kereskényi leszögezte: a kétnyelvű feliratozás élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre. Az MTI-nek nyilatkozva az RMDSZ-es elöljáró megemlítette, hogy 2010-ben egy önkormányzati képviselőtársával maga nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a város valamennyi utcájára írják ki magyarul is az utcanevet, ezt azonban akkor a testület elvetette. „Jó lenne, ha legalább nem ártanának azok, akik nem tudnak segíteni a szatmárnémeti problémák megoldásában” – nyilatkozta a távirati irodának Kereskényi.
Védelmébe vette az RMDSZ Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét az utcanévtábla-ügyben. Csakhogy az elöljáró olyan érveket sorakoztatott fel a táblabíróságon a Cemo által indított perben, amelyek szembemennek a szövetség által hangoztatott elvekkel.
A CEMO fontosnak tartotta pontosítani: azért nem szüntette meg a 2016-ban, még Dorel Coica
előző polgármester mandátuma alatt indított pert, mivel a partiumi megyeszékhely új, immár magyar
vezetőség sem változtatott az általuk jogsértőnek vélt helyzeten, holott erre a szervezet szerint minden törvényi lehetősége meglett volna.
1995-ben Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségi Keretegyezményt, melyben kötelezettséget vállalt, hogy a hagyományosan nemzetközi kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakott körzetekben a helység- és utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják.
„Ugyan a 2001-ben módosított helyi közigazgatási törvénybe nem kerültek be a Keretegyezménynek az utcanévtáblákra vonatkozó cikkelyei, a román állam által ratifikált egyezmények a hazai jog részét képezik és a román állam kötelezi magát, hogy következetesen és jóhiszeműen teljesítse az általa részes félként aláírt szerződésekből fakadó kötelezettségeket (Románia Alkotmánya, 11. szakasz). 2008-ban a az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartája (Nyelvi Karta) is ratifikálásra került, mely szintén biztosítja ezen nyelvi jogokat” – állapítja meg a Cemo.
A szervezet emlékeztet, hogy Kereskényi Gábor RMDSZ-es polgármester a Szatmár megyei törvényszékhez beterjesztett átiratában azzal indokolta a kétnyelvű utcanévtáblák elutasítását, hogy azok kihelyezése megterhelné a város költségvetését, továbbá azzal érvelt, hogy nem létezik törvényes szabályozás a kétnyelvű utcanévtáblák ügyének rendezésére. A releváns kisebbségi jogi nemzetközi szerződésekről – mint például a Nyelvi Kartáról – pedig azt állította, hogy az egyezmény csak irányadó elveket (principii orientative) tartalmaz.
Jogerősen pert nyert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, mely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a város önkormányzatát.
A Cemo szerint elfogadhatatlan az az érv, amely szerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése többletterheket róna az önkormányzatra, hiszen többletkiadás nem indokolhat jogsértést. „A
romániai magyar lakosok adófizető polgárok, és míg nyelvi jogaik érvényesítése valóban többletforrásokat jelent, ezen kötelezettségek teljesítését (és a velük járó többletköltséget)
Románia vállalta, következésképpen nem tagadhatja meg. Azt pedig különösen sajnálatra méltónak tartjuk, hogy a város magyar polgármestere is túl drágának tartja a kisebbségi jogok érvényesítését” – hangsúlyozta a szervezet állásfoglalása.
Mindez a Cemo szerint egyértelműen rámutat a kisebbség politikai részvételének egyik nagy hiányosságára: sem egy magyar polgármester, sem a helyi tanács 40 százalékos magyar frakciója nem jelent feltétlenül garanciát vagy megoldást a kisebbségi jogok helyi szintű érvényesítésére. A szervezet úgy véli, Szatmárnémeti jelenlegi vezetősége megoldhatta volna a problémát és megszüntethette volna a kisebbségi jogot sértő állapotot azzal, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően kiteszi a kétnyelvű utcatáblákat, hiszen azok kihelyezését egyetlen helyi törvény sem tiltja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!