Elfogadhatatlannak tartja a szatmárnémeti kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése ellen felhozott érveket a Cemo. A szervezet szerint még egy magyar polgármester sem feltétlenül jelent garanciát vagy megoldást a kisebbségi jogok helyi szintű érvényesítésére.
2017. november 05., 09:192017. november 05., 09:19
2017. november 05., 11:142017. november 05., 11:14
A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) azután bocsátott ki állásfoglalást, hogy elveszítette Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere ellen azt a pert, amelyben a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére szerette volna kötelezni az elöljárót és a város önkormányzatát. Mint ismert, az ügy kapcsán Kereskényi leszögezte: a kétnyelvű feliratozás élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre. Az MTI-nek nyilatkozva az RMDSZ-es elöljáró megemlítette, hogy 2010-ben egy önkormányzati képviselőtársával maga nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a város valamennyi utcájára írják ki magyarul is az utcanevet, ezt azonban akkor a testület elvetette. „Jó lenne, ha legalább nem ártanának azok, akik nem tudnak segíteni a szatmárnémeti problémák megoldásában” – nyilatkozta a távirati irodának Kereskényi.
Védelmébe vette az RMDSZ Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét az utcanévtábla-ügyben. Csakhogy az elöljáró olyan érveket sorakoztatott fel a táblabíróságon a Cemo által indított perben, amelyek szembemennek a szövetség által hangoztatott elvekkel.
A CEMO fontosnak tartotta pontosítani: azért nem szüntette meg a 2016-ban, még Dorel Coica
előző polgármester mandátuma alatt indított pert, mivel a partiumi megyeszékhely új, immár magyar
vezetőség sem változtatott az általuk jogsértőnek vélt helyzeten, holott erre a szervezet szerint minden törvényi lehetősége meglett volna.
1995-ben Románia elsőként ratifikálta a Kisebbségi Keretegyezményt, melyben kötelezettséget vállalt, hogy a hagyományosan nemzetközi kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakott körzetekben a helység- és utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják.
„Ugyan a 2001-ben módosított helyi közigazgatási törvénybe nem kerültek be a Keretegyezménynek az utcanévtáblákra vonatkozó cikkelyei, a román állam által ratifikált egyezmények a hazai jog részét képezik és a román állam kötelezi magát, hogy következetesen és jóhiszeműen teljesítse az általa részes félként aláírt szerződésekből fakadó kötelezettségeket (Románia Alkotmánya, 11. szakasz). 2008-ban a az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartája (Nyelvi Karta) is ratifikálásra került, mely szintén biztosítja ezen nyelvi jogokat” – állapítja meg a Cemo.
A szervezet emlékeztet, hogy Kereskényi Gábor RMDSZ-es polgármester a Szatmár megyei törvényszékhez beterjesztett átiratában azzal indokolta a kétnyelvű utcanévtáblák elutasítását, hogy azok kihelyezése megterhelné a város költségvetését, továbbá azzal érvelt, hogy nem létezik törvényes szabályozás a kétnyelvű utcanévtáblák ügyének rendezésére. A releváns kisebbségi jogi nemzetközi szerződésekről – mint például a Nyelvi Kartáról – pedig azt állította, hogy az egyezmény csak irányadó elveket (principii orientative) tartalmaz.
Jogerősen pert nyert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, mely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a város önkormányzatát.
A Cemo szerint elfogadhatatlan az az érv, amely szerint a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezése többletterheket róna az önkormányzatra, hiszen többletkiadás nem indokolhat jogsértést. „A
romániai magyar lakosok adófizető polgárok, és míg nyelvi jogaik érvényesítése valóban többletforrásokat jelent, ezen kötelezettségek teljesítését (és a velük járó többletköltséget)
Románia vállalta, következésképpen nem tagadhatja meg. Azt pedig különösen sajnálatra méltónak tartjuk, hogy a város magyar polgármestere is túl drágának tartja a kisebbségi jogok érvényesítését” – hangsúlyozta a szervezet állásfoglalása.
Mindez a Cemo szerint egyértelműen rámutat a kisebbség politikai részvételének egyik nagy hiányosságára: sem egy magyar polgármester, sem a helyi tanács 40 százalékos magyar frakciója nem jelent feltétlenül garanciát vagy megoldást a kisebbségi jogok helyi szintű érvényesítésére. A szervezet úgy véli, Szatmárnémeti jelenlegi vezetősége megoldhatta volna a problémát és megszüntethette volna a kisebbségi jogot sértő állapotot azzal, hogy a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően kiteszi a kétnyelvű utcatáblákat, hiszen azok kihelyezését egyetlen helyi törvény sem tiltja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!