HIRDETÉS

Kereskényi nem kér a kioktatásból: pert vesztett a szatmárnémeti utcanévtáblák ügyében a Cemo

Szucher Ervin , Gyergyai Csaba 2017. november 02., 18:16 utolsó módosítás: 2017. november 02., 18:55
HIRDETÉS

Jogerősen pert nyert Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, mely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a város önkormányzatát.

A nagyváradi táblabíróságon szerdán kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte.  Szigeti Enikő, a Cemo ügyvezető elnöke a Krónika érdeklődésére úgy fogalmazott:

annyira visszatetszőnek tartja az ügyet az RMDSZ-re és a szatmári polgármesterre nézve, hogy ő szégyelli magát az illetékes személy helyett.

HIRDETÉS

Mint mondta, még csak a Szatmár megyei törvényszéken kimondott elsőfokú ítélet indoklását ismerik, de ez alapján megállapítható, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre való hivatkozást. E hivatkozást az teszi szükségessé, hogy a 2001-ben elfogadott önkormányzati törvény csak a településnevek és az intézménynevek kétnyelvű feliratozását írja elő azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

Trendfüggő anyanyelvhasználat – pénzügyi és jogértelmezési gondok nehezítik a törvény alkalmazását
Számos kérdést vet fel az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok esetében is a helyi közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásainak gyakorlatba ültetése, ezen az eltérő jogértelmezés sem segít.

Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja.

A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy az utcák nevét is ki kell írni a kisebbségek nyelvén. „A periratot aláíró Kereskényi Gábor polgármester a prefektus korábbi tiltását emlegette, ami egyáltalán nem helytálló, de többek közt azzal is érvelt, hogy egy civil szervezetnek nincs is perbeli minősége” – mutatott rá Szigeti Enikő, aki szerint Kereskényi a per során többek között azzal védekezett, hogy az összes utcanév kétnyelvűsítése jelentősen megterhelné a város költségvetését.

Kérésünkről azt állítja, hogy sérti az önkormányzat pénzügyi autonómiáját. Ez utóbbi két érv egyben a lehető legnevetségesebb és legszomorúbb egy magyar politikusra nézve”

– fejtette ki a Krónikának Szigeti.

Nem adja fel a Cemo

A Cemo vezetője továbbá megjegyezte: a bíróságnak címezett válaszában a polgármester egy soha fel nem merült problémáról is beszél. Kereskényi azt fejtegeti, hogy a közigazgatási törvény értelmében nem a városháza, hanem a képviselői testület feladata az utcák elnevezése.

Szigeti Enikő szerint a Cemo nem követelte egyetlen utca átkeresztelését sem, csupán a román elnevezések lefordítását szorgalmazta. Az RMDSZ politikusa által aláírt két és féloldalas dokumentumban

a polgármester azt is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a Románia által aláírt Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartája mindössze tájékoztató, semmiképp nem kötelező jellegű.

Ezzel szemben a kisebbségvédelmi aktivista nyomatékosítani kívánta: a charta nemcsak orientatív elveket tartalmaz, hanem konkrét kötelezettségeket is. Többek között azt, hogy a nyelvi jogok alkalmazása többletforrásokat igényel – mutatott rá Szigeti Enikő.

Ennek dacára a 2016. december 21-én megfogalmazott levelében Kereskényi Gábor arra kérte a bíróságot, utasítsa el a Cemo kérését.

Szigeti Enikő elmondta továbbá, a vesztett per ellenére a Cemo nem hajlandó lemondani a kétnyelvű utcanévtáblák kiköveteléséről. Leszögezte: a közeljövőben egy szatmárnémeti lakhellyel rendelkező magánszemély fog újabb pert indítani, és szükség esetén akár Strasbourgig is elmennek.

Kereskényi nem fogadja el a „külső kényszert"

Kereskényi Gábor polgármester az MTI-nek elmondta, a kétnyelvű feliratozás élharcosának tekinti magát, de nem fogadhatja el, hogy kívülről kényszerítsék erre. Megemlítette, hogy 2010-ben egy önkormányzati képviselőtársával maga nyújtott be határozati javaslatot arról, hogy a város valamennyi utcájára írják ki magyarul is az utcanevet, ezt azonban akkor a testület elvetette. Úgy vélte azonban, jó lenne, ha legalább nem ártanának azok, akik nem tudnak segíteni a szatmárnémeti problémák megoldásában.

"Ha nagyban elvárjuk, hogy az erdélyi vagy romániai magyar közösségnek ne mondja meg se Bukarestből, se Budapestről senki, hogy mi a jó nekünk, ezt jogosan várjuk el kicsiben Szatmárnémetiben is” – jelentette ki az elöljáró arra utalván, hogy a marosvásárhelyi Cemo kezdett a szatmári utcanevekért pereskedni.

Abbéli nézetét is elmondta, hogy semmilyen törvény nem kötelezi a polgármesteri hivatalt a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére, és a bíróság sem kényszerítheti erre,

mert az a hatalmi ágak szétválasztásának az elvét sértené. Hozzátette: a partiumi városban 2004 óta az a gyakorlat alakult ki, hogy fele-fele arányban neveznek el román és magyar személyiségekről utcákat, és a város terjeszkedése miatt létrejövő új utcáknak a nevét románul és magyarul is kiírják. Megjegyezte: az önkormányzati testület októberi ülésén 13 utcát neveztek el, és az egyhangúlag megszavazott határozat szövegében az is szerepel, hogy utcákra kétnyelvű utcanévtáblák kerülnek.

Azt is megemlítette: jelenleg nagyszabású utcafelújítási munkálatok zajlanak Szatmárnémetiben, és e folyamat során is „nyitottak a kétnyelvű feliratozásra”.

Folytatná a harcot a Cemo

Mint ismeretes, a helyi közigazgatás törvénye azokon a településeken nyújt anyanyelvhasználati jogokat valamely kisebbség számára, ahol e kisebbség helyi aránya meghaladja a húsz százalékot. A Cemo 2016 januárjában jelentette be, hogy stratégiai pereket indít a 43 százalékban magyarok által lakott Marosvásárhely, a 38 százalékban magyarok által lakott Szatmárnémeti és a 24 százalékban magyarok által lakott Nagyvárad kétnyelvű utcanévtábláinak az ügyében. 

Az RMDSZ – belátván, hogy gyakran a magyar választottak sem érvényesítik a nyelvhasználatra vonatkozó jogokat – a 2016-os önkormányzati választások előtt valamennyi jelöltjével nyilatkozatot íratott alá annak a vállalásáról, hogy hatáskörüknek megfelelően érvényesítik a nyelvhasználati jogokat az önkormányzatukban.

A szövetség éppen a regionális és kisebbségi nyelvek chartájára hivatkozva próbálta módosítani a helyi közigazgatási törvény nyelvhasználati fejezetét

úgy, hogy az az utcanevekre is vonatkozzék. A parlament alsóháza által elvetett törvénymódosítási kezdeményezést jelenleg a felsőház vitatja.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS