Ne féljünk innovatív megoldásokkal élni műemlékeink hasznosításában, hiszen az a feladat, amelyet mi felvállalunk, értékeink átörökítését jelenti gyermekeink számára, új munkahelyeket teremt, igazi közösségi ügyként pedig a nemzeti összetartozás érzését erősíti – fogalmazott Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke hétfőn.
2015. augusztus 17., 19:432015. augusztus 17., 19:43
A PONT Csoport által kezdeményezett Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek elnevezésű konferencia első kiadásának megnyitóján – melyet a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretében tartottak – azt is hangsúlyozta, a műemlékvédők feladata az erdélyi magyar társadalom kultúrája iránti igényének növelése kell hogy legyen.
„Nagyon sokan szidtak bennünket, hogy a Bánffy-kastélyba beengedtünk egy fesztivált. Nagyon sokan attól tartottak, hogy a kastély a kilencvenes évekbeli állapotát nyeri vissza – összedől. Ma már több mint 120 ezer, 19–30 év közötti fiatal arról beszél, hogy Erdélyben, Kolozsvár mellett egy nagyon szép magyar kastély van, amelynek kapui nyitva állnak – mi ez, ha nem értékeink átörökítése, felhasználása?” – zárta felszólalását a kulturális szakember.
A konferencián szintén felszólaló Ilyés Szabolcs közgazdász, pályázati szakértő kérdésünkre elmondta: esélyt jelent az erdélyi kastélyoknak, hogy 2014 és 2020 között az európai uniós forrásokból Románia számára félmilliárd eurót biztosítanak A, illetve B kategóriás műemlékek felújítására. Ez az összeg jelentősen több, mint amennyi az előző költségvetési ciklusban állt rendelkezésre, de még így is jóval kevesebb annál, mint amennyire szükség lenne.
„A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a pályázati rendszer meglehetősen „aberrált módon” lett kitalálva, így az A kategóriás műemlékekre szánt keretre óriási verseny lesz, mert kevés a pénz az igényekhez képest. A B kategóriásként besorolt műemlékek esetében országos szinten viszont akár 5-600 projekt is nyerhet” – magyarázta.
Hozzáfűzte: ez egy nagyon nehézkes, bürokratikus rendszer, senki se számítson sétagaloppra, ha egy EU-s pályázatról van szó, ellenben ez az a lehetőség, amely sokkal több, mint bármilyen más, akár magyarországi támogatás nyújthat.
Veress Emőd egyetemi docens, Sapientia EMTE jogi karának tanára ugyanakkor érdeklődésünkre arról beszélt, hogy valószínűleg még évekig eltart, amíg rendeződik az erdélyi kastélyok visszaszolgáltatásának ügye. Mint részletezte, ez az egyik jogi útvesztő, egy másik jogi útvesztőbe kerülnek viszont azok a kastélyok, amelyeket visszaszolgáltattak, de többnyire romos állapotban vannak.
„Jogi feltételek deklaratív szinten megvannak, de ami igazán nehéz, hogy olyan funkciót találjanak ezeknek az épületeknek, amely a 21. századi gazdasági körülmények között fenntartható” – fejtette ki lapunknak a jogász. Hozzáfűzte: a jog eszközeivel akkor lehet segíteni, ha egy-egy kastélyt sikerül múzeummá vagy egészségügyi intézménnyé alakítani, hiszen ezeknek már megvannak a törvényi előírásai, és rendelkezésre áll a jogi eszköztár, amelyekkel lehet segíteni a működésüket.
Boda Szabolcs közgazdász ugyanakkor kérdésünkre elmondta: van néhány pozitív példa arra, hogy turisztikai célokra jól használják ki a kastélyokat. „Ami inkább hiányosságnak számít, az a hálózatban való gondolkodás. Nem egy-egy kastélyt, hanem egy erdélyi kastélyhálózatot, rendszert kellene eladnunk érdekességként a külföldi látogatóknak” – magyarázta.
Mint részletezte, az erdélyi kastély „mint olyan” a turistáknak is könnyebben eladható, hiszen tematikus túrákat lehetne szervezni. Egyedül nagyon nehéz érvényesülni, forrásokat találni, közös arculattal, közös programokkal sokkal hatékonyabban lehetne odavonzani a turistákat. Pontosan nem lehet tudni, hány kastély van Erdélyben, mintegy 600 körülire becsülik a számukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!