
Figyelembe veszik az új, módosított közlekedésrendészeti törvénykönyv kidolgozásánál a székelyudvarhelyi robogósok javaslatait – olvasható a képviselőház ipar- és szolgáltatások bizottságának a hétvégén bemutatott levelében.
2013. június 23., 22:382013. június 23., 22:38
Amint arról beszámoltunk, a szerencsétlenségek magas számával indokolva a szenátus még tavaly ősszel elfogadta a közlekedési törvénykönyv módosítására tett javaslatot, miszerint elméleti és gyakorlati vizsgához kötnék a robogók közúton való használatát – egy új, AM jelzésű jogosítványkategóriát vezetve be. Az udvarhelyiek arra hívták fel a törvényhozás figyelmét, hogy a KRESZ-módosítás január 19-én lépett hatályba, de a 16 éves kortól megszerezhető engedély alkalmazási szabályai még nincsenek elkészítve, így vizsgázni sem lehet. Robogó egyébként más kategóriájú járművezetői engedéllyel vezethető, azonban akiknek eddig csak 50 köbcentiméternél kisebb kétkerekűre volt – januártól érvénytelen – igazolványuk, azoknak is le kell vizsgázniuk. Kérték továbbá, hogy amíg nem tudják beszerezni az újonnan előírt AM kategóriájú jogosítványt, biztosítsanak a robogósoknak egy időszakot, ami alatt még elfogadják az eddigi jogosítványként használt igazolást, amiért ugyancsak kellett vizsgázni és fizetni.
A módosító javaslatok kidolgozásával megbízott képviselőházi bizottság továbbá arról értesítette az udvarhelyieket, hogy a kormány felelős minden törvény alkalmazási szabályzatának előállításáért, az új törvénykönyv megjelenéséig viszont minden robogós köteles a létező törvényeket betartani. „Bár ez sem éppen változtat helyzetünkön, mert amíg elfogadják, és megjelenik az új törvénykönyv, vagy nem vezethetünk, vagy addigra le fogjuk tenni a vizsgákat: az elméletit és gyakorlatit is\" – nyilatkozta Magyari Lajos, az udvarhelyi robogósok nevében. Amint arról beszámoltunk, a Hargita megyei kisvárosban tiltakozó akciót is szerveztek áprilisban. A megmozduláson mintegy 60-an vettek részt, akik arra akarták felhívni a törvényhozók figyelmét, hogy a módosított közlekedési törvénykönyv hiányos, és lehetetlen betartani azt.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!