A borászokat az ág is húzza. Az arad-hegyaljai bor szempontjából nagyon jó évjárat ígérkezik Balla Géza szerint, mégsem tudnak drágítani
Fotó: Makkay József
Nehéz évet zárnak az erdélyi szőlőtermesztő borosgazdák. A kisebb termés ellenére a must cukortartalma magas, sok pincészetben jó minőségű, erős bor erjed a frissen szüretelt szőlőből. Az igazi gondot azonban az értékesítés okozza. Balla Géza arad-hegyaljai borász szerint az utóbbi négy évtized legnehezebb időszakát éli át.
2021. november 15., 17:562021. november 15., 17:56
2021. november 15., 18:012021. november 15., 18:01
A szeszélyes időjárás miatt 2021 átlagos szőlészeti és borászati év. Erdély egyes vidékein a kelleténél több eső esett, de inkább a hosszú és tartós szárazság volt a jellemző, ami gátolta a szőlőszemek megfelelő kifejlődését, így a jó évek hozamához képest lényegesen kevesebb szőlő termett.
A történelmileg híres ménesi borvidéken, az Arad megyei Ópáloson 124 hektáron gazdálkodó Balla Géza szerint mennyiségileg kisebb volt az idei szőlőhozam, de az arad-hegyaljai bor szempontjából mégis nagyon jó évjárat ígérkezik.
– magyarázza a partiumi borász, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának kertészmérnöki szakán oktat szőlészetet és borászatot. A szakember szerint a bor minőségét soha nem egy-két paraméter határozza meg, így nem jelent hátrányt az idei túl magas, 14–16 alkoholfokos alapanyag.
Koronahatás. Sokan lemondtak a nem létfontosságú dolgokról, így a borról is
Fotó: Makkay József
A bor értékesítése szempontjából normális évjáratban gondot okozhat az átlagosnál kisebb mennyiségű szőlőtermés, hiszen ezzel csökken a pincészetek forgalma és jövedelme is. Az elmúlt két esztendő azonban semmilyen szempontból nem mondható normálisnak:
A jó minőségű, igényesen előállított borokat kínáló pincészetek közül sokan kerültek csődközelbe, jövőre pedig fel is számolódhatnak, ha nem tudják ellensúlyozni a palackozott bor forgalmának drasztikus visszaesését.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján Balla Géza pozitívan értékeli, hogy sokan örömükben vagy bánatukban is megittak egy-egy pohár jó bort, azaz a borfogyasztási kultúra jó irányba indult el Romániában is, ami szép fejlődést ígért a hazai pincészeteknek. Ezt a kedvező folyamatot akasztotta meg a koronavírus-járvány: az emberek rendre lemondtak a nem létfontosságú dolgokról, így a borról is.
Fotó: Makkay József
A kis- és nagykereskedelemben hatalmas túlkínálat van borból, miközben drasztikusan visszaesett a borok eladása. Az arad-hegyaljai pincészet tulajdonosa szinte lehetetlennek tartja a bor árának emelését, pedig a termelőknek nincs más lehetőségük kigazdálkodni a borászathoz szükséges fogyóanyagok áremelkedését.
– fogalmaz Balla Géza. A szakember azt is szóvá teszi, hogy szakmai pályafutásának 38 éve alatt soha nem fogott még ki ilyen kritikus időszakot. Máskor is voltak nehéz periódusok, de azokat mindig sikeresen tudták kezelni.
Balla Géza
Fotó: Makkay József
A borászok számára mindig a téli ünnepek jelentették a mentőövet, amikor készleteik jelentős része elkelt. Tavaly télen volt az első hideg zuhany, és az idei biztató nyár után ismét „halott” időszaknak néznek elébe: a bor értékesítése szempontjából takaréklángon működő kereskedelmi forgalom inkább stagnálást, vagy éppen csökkenést jelez. A ménesi borász szerint azok a pincészetek vannak szerencsés helyzetben, amelyeket olyan vállalkozók tartanak fenn, akik más tevékenységi területen sikeresek, így a borkereskedelem veszteségeit pótolni tudják.
A borászok többsége azonban nincs ilyen szerencsés helyzetben. Balla Géza szerint
„A borászszakma mindig előrelátó és optimista volt. Mindenkinek azt javasolom, hogy a ránk jellemző optimista magatartás kerekedjen felül, és vészeljük át ezt a roppant nehéz időszakot. Nagy kár lenne, ha az ígéretesen elindult erdélyi pincészetek egy része bezárna” – húzza alá Balla Géza.
Fotó: Makkay József
A kisebb pincészetek közül sem mindenkit érintett egyformán a kereskedelmi borforgalom drasztikus visszaesése. Sok erdélyi gazda ugyanis nem palackozza borait, hanem ömlesztve árulja szűkebb és tágabb környezetében, ami a jelenlegi válsághelyzetben talán némi előnyt jelenthet a talpon maradáshoz. A Bihar megyei Hegyközszentimrén több szőlősgazda is bortermeléssel foglalkozik, jórészt 1–3 hektáros területen, de van, aki 70 hektáron termeli meg ömlesztve értékesített borait.
Nagy Sándor az 1989-es rendszerváltás óta foglalkozik szőlőtermesztéssel, háromhektáros birtokát a kilencvenes évek elején telepítette. Az elmúlt három évtizedben olyan sokan megismerték a környező településekről, illetve Nagyváradról, hogy soha nem panaszkodott a forgalomra. Egyik évről a másikra alig maradt bora.
– magyarázza a gazda.
A tavalyi és az idei esküvői szezon átalakulását, illetve a családi mulatságok korlátozását megérezte, de a bor értékesítésében nem volt akkora visszaesése, hogy eladhatatlan készletei gyűljenek fel a pincében. Néhány hordó vörös bor vár csupán értékesítésre az előző évek hozamából, a fehér borokon már túladott.
Fotó: Makkay József
Nagy Sándor érdekes jelenségnek tartja a rozé borok gyorsan terjedő divatját. Pár éve a legtöbb kisebb pincészet számára szinte ismeretlen rozé fajták hirtelen berobbantak a köztudatba. Ma már sokan keresik, így a kékszőlő-fajták felét vörös bornak, másik felét rozénak dolgozza fel. Nagyék zömében félszáraz borokat forgalmaznak, erre van a legnagyobb kereslet a környéken.
„A borászat nincs könnyű helyzetben, de én akkor sem mondanék le róla, ha nem nyugdíjasként foglalkoznék szőlőtermesztéssel. Két fiammal és a feleségemmel gazdálkodunk, a fiúk tizenkettedikesek. Remélem, valamelyik gyerek hosszabb távon is elkötelezi magát a szőlő mellett. Ha ügyesen gazdálkodik, ekkora területen egy borosgazda meg tud élni a családjával” – magyarázza búcsúzólag Nagy Sándor hegyközszentimrei boros gazda.
Fotó: Makkay József
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!