
Tánczos Vilmos
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Wellneszezésről, ufókról meg Disneylandról is szó esett a Valláskutató Intézet kétnapos kolozsvári konferenciáján, mely a Vallás és egyház a változó társadalomban címet kapta. A november 7-én és 8-án zajló rendezvény keretein belül sok érdekes előadás boncolgatta a 21. századi szokásainkat, rituáléinkat, a sokszor meghökkentő újmitológiákat.
2023. december 08., 22:082023. december 08., 22:08
2023. december 08., 22:212023. december 08., 22:21
A kolozsvári Vallásszabadság Házában, csütörtökön és pénteken zajló vallástudományi konferencia nem csak a szakértőknek, hanem a laikusok számára is érdekes csemegékkel szolgált, változó világunk vallásosságának sok különös elemét villantotta fel.
Már a rendezvény nyitóelőadása is gondolatébresztő volt, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója a csíksomlyói búcsú kapcsán beszélt a búcsújárás kulturális ökonómiájáról, arról, hogy
Kifejtette, hogy átalakult a búcsú tere, ideje, hiszen míg régen a kegyhelyen töltöttek több időt a hívek, mára ez lerövidült, és gyakran a kísérőrendezvényeken, koncerteken, előadásokon töltik az idejük jelentős részét. A tér szintén megváltozott, hiszen sok akár még néhány évtizede is fontos – szakrális értelemben – tér ma már jelentését vesztette, az egykori keresztút stációit sokan már nem is ismerik.
A konferencia egy különösen izgalmas előadása Hubbes László, a Sapientia EMT Csíkszeredai Karának oktatójához köthető, aki az új nemzetmitológiákról beszélt, kiemelve magyar és román példákat is, rávilágítva azok hasonlóságaira. Elmondta, hogy kutatásaihoz elsősorban a közösségi médiát használta, és tapasztalatai szerint annak, ahogyan a nemzeti új mítoszok világszinten ismert történetetekkel (földönkívüliekről például) ötvöződnek, illetve annak, ahogyan alternatív valóságok születnek ezek által, elsősorban valamilyen válság az oka, legyen az személyes vagy kollektív. Felhívta a figyelmet, hogy
A földönkívüliek jelenléte szinte minden esetben összetett, ősként és megváltóként egyaránt megjelenthetnek.
Hubbes László
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Elmondta, hogy a magyarság körében tapasztalható Arvisura-kultusznak megvan a román párja, a volt szekuritaté másod vonalából kerültek ki azok a szerzők, akik Ramaniáról, az egyik alapmítoszról értekeznek.
Az Atlantisz-mítosz szintén jelen van a román újmitológiákban, tovább ugyancsak jelen van mind a magyar mind a román újmitológiákban a piramisok kultusza.
Említésre érdemes még Diósi Dávid, a BBTE a Római Katolikus Teológia Karán oktató szakember előadása is, mely a kortárs rituálékról szólt, melyeket már rég nem a vallás és a szakralitás határoz meg, s melyeket az egyháztól való elszakadás jellemez. Kifejtette, hogy ezek lehetnek kis tanácsadó könyvek alapján, úgynevezett házi oltároknál végrehajtott rituálék, de a fürdés, a wellneszezés vagy épp a drukkolás is lehet valakinek rituálé (és ilyen értelemben a élményfürdők tulajdonképpen a katedrálisainkká váltak).
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
1 hozzászólás