„Visszarendeződés” a román–magyar határon

A román–magyar határ több átkelője is a kilencvenes éveket idézte a hét végén, miután pénteken éjfélkor életbe lépett az új schengeni határellenőrzési kódex, ami szigorúbb ellenőrzésre kötelezi a hatóságokat. A rendelet értelmében az Unióban szabad mozgási joggal rendelkező polgárok úti okmányait is ellenőrizni kell mind belépéskor, mind kilépéskor, és összevetni a Schengeni Információs Rendszerrel (SIS), illetve az Interpol lopott vagy elveszett dokumentumainak adatbázisával (SLTD), hogy a hatóságok meggyőződjenek arról, az illető nem jelent biztonsági, közrendvédelmi vagy közegészségügyi kockázatot az EU-ban. A szigorítás nemcsak az EU külső határaira vonatkozik, hanem minden olyan belső határra, ahol a tagállamok még nem állapodtak meg a határellenőrzés megszüntetéséről.

Péntek délelőtt a kilépő oldalon a legtöbbet – körülbelül egy órát – a Szatmár megyei Pete–Csengersima-határátkelőnél kellett várakozni, de hosszú sorok álltak a Bihar megyei Ártánd–Bors átkelőnél is (40 perc), és fél óránál hosszabb várakozásra kényszerültek azok is, akik a két ország közötti egyetlen autópálya-összeköttetésen, a Csanád–Csanádpalota-határátkelőn akartak Romániából Magyarországra jutni. Ezeket az adatokat a határrendészet közölte – a Krónikának nyilatkozó érintettek ennél is hosszabb, az egy órát is meghaladó várakozásról számoltak be.

Vasárnap délután a helyzet – a határrendészet honlapján közzétett adatok szerint – nagyjából hasonló volt, a magyar–román határon a legnagyobb sorok ekkor Peténél, Érmihályfalvánál, Borsnál és a Nagylak 2-es átkelőnél álltak, 30-59 perces várakozásra is számítaniuk kellett az autósoknak. Jellemzően a kisebb határátkelőknél volt rövidebb az előrejelzett várakozási idő. A román határrendészet éppen ezért arra kéri az utazókat, hogy a www.politiadefrontiera.ro honlapon elérhető mobilalkalmazás segítségével idejében tájékozódjanak a határátkelőkön tapasztalható várakozási időről, és válasszanak kevésbé zsúfolt átkelőt.

A kialakult helyzet azok számára okozza a legnagyobb bosszúságot, akik a schengeni övezetbe való belépés reményében az elmúlt egy évtizedben a közeli magyarországi megyékben vásároltak maguknak lakást, ám mindennapi életük Romániához köti őket, naponta átjönnek dolgozni, iskolába. „Véleményem szerint a szigorított ellenőrzés csak arra jó, hogy a gyakorlatban is látható legyen, az EU-vezetőinek halványlila elképzelésük sincs a valóságról. A szigorított ellenőrzéssel ugyanis egyetlen olyan személy sem fog lebukni, aki az EU biztonságát veszélyeztetné, viszont a becsületes európai polgárok százezreit alázzák meg, teszik tönkre a többórás sorbaállással. Mert nemcsak a polgárok méltóságát sértik, de a mindennapi megélhetőségüket is veszélyeztetik – fakadt ki kérdésünkre S. I. – Egyszerű munkavállalók, iskolai tanulók járnak át dolgozni, tanulni egyik országból a másikba, átgondolta valaki, velük mi lesz? Nagyon sokan vesztesei lettünk a teljesen degenerált EU-bürokraták intézkedéseinek. Ezek után senki se csodálkozzon, ha mifelénk is divatba jön az euroszkepticizmus. Igény már van rá!\"

Elítélően szólt a szigorításról különben Kóbor János, a legendás Omega együttes frontembere is, aki a Szent László Napokat beharangozó csütörtöki sajtótájékoztatóra érkezett Nagyváradra. Ő ugyan még megúszta a várakozást, mert még aznap hazatért, de bírálta a helyzetet, hogy a schengeni övet legalább Ukrajnáig való kiterjesztése helyett újra szigor jön, pedig már a normalitás része volt, hogy percek alatt át lehetett kelni egyik országból a másikba. „Úgy járunk a Felvidékre vagy Romániába, hogy az se tudjuk, éppen a határ melyik oldalán vagyunk” – fogalmazott. Ő maga például alig három és fél óra alatt Pestről Váradra ért.