Terrorizmussal gyanúsítják az RMDSZ-t

Terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik az ügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes főosztálya (DIICOT) olyan nyilatkozatok ügyében, amelyek az RMDSZ miniparlamentjének szombati ülésén hangzottak el.

Szerdán kiadott közleménye szerint a vádhatóság ismeretlen tettes ellen, hivatalból indított bűnvádi eljárást a Szövetségi Képviselők Tanácsán (SZKT) elhangzottak ügyében.

A büntetőjogi eljárás során azt vizsgálják, a nyilatkozatok kimerítik-e a Btk. 206. cikkelye által szabályozott fenyegetés bűncselekményét, amelyet az ügyészég ebben az esetben a terrorizmus megelőzését és elhárítását szabályozó 2004/535-ös számú törvény alapján vizsgál.

Az ügyészség nem közölte, konkrétan melyik nyilatkozat alapján vizsgálódik. Ám valószínűleg azzal áll összefüggésben, hogy az SZKT-ülésen Antal Árpád azt kérte Victor Ponta kormányfőtől, utasítsa a Kovászna megyei prefektust, hagyja békén a magyarokat.

Sepsiszentgyörgy polgármesterének vonatkozó mondatai így szólnak: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak (Frunda Györgynek, Victor Ponta tanácsadójának – szerk. megj.) szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat, utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, minősiti a miniszterelnök urat is, és hacsak valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen \'90-ben, akkor egy minimális tiszteletet nyújtsanak az irányunkba!”

Nem tudni, hogy a DIICOT valójában ki ellen és miért kezdeményezett eljárást, hiszen ez nem derül ki a közleményből – mutatott rá szerdán Antal Árpád, aki a prefektúra előtti himnuszéneklést követően nyilatkozott az újságíróknak.

„A román sajtó egy része az én nyilatkozatommal köti össze az ügyészségi eljárást. Én az SZKT-n azt mondtam, bennünket provokálnak, és bízom benne, senkinek nem érdeke, hogy valahol Székelyföldön újra megtörténjenek a marosvásárhelyihez hasonló események. Ezt most is fenntartom, hiszen ez csak azok érdeke lehet, akik minket provokálnak, 1990-ben sem a mi érdekünk volt, hanem valaki másé, hogy interetnikus konfliktus legyen Marosvásárhelyen” – fogalmazott Antal Árpád.

A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint ha nem lenne tragikus, akkor nevetni lehetne azon, hogy 25 évvel a forradalom után terroristákat keresnek és találnak az országban, és „úgy tűnik, mi, magyarok vagyunk a terroristák”.

„Halál a bozgorokra!”

A sepsiszentgyörgyi polgármestert egyébként szerda délután halálosan megfenyegették, miután a magyarellenességéről híres román politikus, Bogdan Diaconu megosztotta saját Facebook-oldalán Antal Árpádnak a himnuszéneklést bemutató fényképalbumát.

Diaconu a következő megjegyzést fűzte a képanyaghoz: „Miközben Antal Árpád kivezényeli a magyarokat himnuszt énekelni, mi arra ébredünk, hogy a magyar szélsőségesek Magyarország számára sajátítják ki a román földet, és mi nem teszünk semmit”. Diaconu megosztása után követői és ismerősei nagy számban jelentkeztek Antal Árpád oldalán, és hozzászólásaikban a magyarokat kiutasítással és halállal fenyegették.

„Halál a bozgorokra! Ki a bozgorokkal az országból! Menjetek vissza Mongóliába! Megy a vonat Galacon, felakasztott magyarokkal van tele! Haljatok meg a zászlótokra felakasztva! Deportálnálak titeket, vagy éjjel, álmotokban bombáználak le” – olvasható az RMDSZ-es politikus üzenőfalán.

Többen személyesen a polgármesternek is üzentek – „Jó ez a kép, de még jobb lenne kötéllel a nyakadban”, „Adjon valaki egy puskát és egy golyót a kezembe, és ennek a gazembernek annyi” –, a magyarokat pedig szolgáknak és szemeteknek nevezték, akiket el kell takarítani a föld színéről.

A gyűlölködők azt is felvetették, hogy a székely zászlót be kell tiltani, az erdélyi magyarok román állampolgárságát pedig meg kellene vonni. Az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálata bejelentette, hogy az ügy kapcsán értesíti az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, az ügyészséget és a diplomáciai testületeket.

Kelemen Hunor: semmi újat nem mondtunk

Az SZKT szombati ülésén elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt Romániára – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Hozzátette, értetlenül áll a DIICOT vizsgálata előtt, amelynek részleteit ő maga sem ismeri.

Mint mondta, ha az ügyészség az SZKT-n elhangzott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt 25 évben már ne mondtak volna el.

Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon.

Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára korábban közölte, hogy a szövetség a sajtóból értesült a DIICOT vizsgálatáról. ,,A szövetség 25 év alatt a politikai színtéren minden egyes alkalommal a párbeszédet választotta olyan körülmények között is, hogy Románia határain túl ebben az időben nem minden esetben ez történt” – jelentette ki.

Hozzátette, amennyiben a DIICOT viccnek szánta a vizsgálatot, nevetnek rajta, azonban ha nem, nagyon fontos kérdésről van szó. „2014-ben elképzelhetetlen és megengedhetetlen, hogy sorozatosan magyarellenes támadások érjék a magyar közösséget, legyen az a háromszéki és a Maros megyei prefektus intézkedése vagy a mostani ügy” – mondta Kovács Péter.

A főtitkár szerint kétségbeejtő, hogy valakit a nyilvánosan elmondott álláspontja miatt terrorizmus gyanújával vádoljanak, főként, hogy ez a vélemény egy olyan testületi ülésen hangzott el, ahol mindig is betartották a demokrácia szabályait. Reményének adott hangot, hogy a következő napokban kiderül, mivel vádolják őket, kinek a nyilatkozatára, állásfoglalására vagy melyik SZKT-határozatra gondolnak.

Mint arról beszámoltunk, az RMDSZ kisparlamentje szombati ülésén döntött arról, hogy kilép a kormányból, miután az elnökválasztás második fordulójában a romániai magyar választók 80 százaléka a Victor Ponta miniszterelnök ellenfeleként induló és a megmérettetésen diadalmaskodó Klaus Johannisra szavazott.

Kovászna megyében az elnökválasztás második fordulója után újult ki a prefektus és a helyi magyar többségű önkormányzatok és magyar pártok közötti vita a magyar és a székely nemzeti jelképek használatával kapcsolatban.