
Működési engedély nélkül maradhatnak ezentúl azok a gépjármű-vezetői iskolák, ahol a jogosítványra sikeresen vizsgázó diákok aránya nem haladja meg a 40 százalékot – jelentette be csütörtökön Relu Fenechiu szállításügyi miniszter. Mint mondta, az érvényben lévő jogszabályt módosító rendeletet az oktatás minőségének a javítása érdekében fogadták el.
2013. május 24., 09:322013. május 24., 09:32
2013. május 24., 09:332013. május 24., 09:33
„Gyakorlatilag egy olyan szolgáltatásról beszélünk, ahol a szolgáltató eddig nem vállalt felelősséget a tevékenységéért. Az a célunk, hogy a gépjármű-vezetői iskolák számára is tegyük fontossá a vizsgázók eredményességét\" – mondta Fenechiu. Az új rendelet azt is előírja, hogy az iskoláknak ezentúl a tanórákat is kötelező módon rögzíteniük kell majd a videokamerák segítségével. A miniszter bejelentését vegyes érzelmekkel fogadták az érintettek.
A szatmárnémeti oktatók nem értenek egyet a közlekedési minisztérium vizsgakvótájával, azonban elfogadják az új rendelkezést. Zazula Béla, a Nord Star gépjármű-vezetői iskola vezetője lapunk érdeklődésére elmondta: nem jelent túlságosan nagy kihívást számukra a megszabott 40 százalékos arány elérése. Jelenleg ugyanis a Szatmár megyei jelentkezők közül 47–48 százalék vizsgázik sikeresen, ezért úgy vélik, kis odafigyeléssel föl tudják tornázni az értéket 50 százalék fölé. Hozzátette viszont, nem tartják tisztességesnek az új szabályzat bevezetését, mivel az, hogy a diák átmegy-e a vizsgán, nem kizárólag az oktatóktól függ. „A közutakon sokféle váratlan dolog történhet, nem lehet mindent begyakorolni a tanulókkal, ráadásul jelentős mértékben befolyásolhatja a vizsgázó teljesítményét, hogy a drukk miatt mennyit hibázik – magyarázta az oktató. – Sok esetben buknak el a kitűnő teljesítményt felmutató tanoncaink, de arra is van példa, hogy sikeresen vizsgáznak olyanok, akiknek nem javasoljuk, hogy nekivágjanak a vezetésnek.\" Zazula Béla aggályosnak tartja a kvóta bevezetését, mivel úgy véli, ez a korrupció melegágyává válhat, hisz az iskolák akkreditálását közvetlenül a vizsgáztatóktól teszi függővé. Kifejtette: a jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a videokamerák használatát illetően. Úgy vélte, ez nem lenne jogszerű, hiszen magánvállalkozásokról van szó, melyek tevékenységét a piaci körülmények kellene, hogy szabályozzák, és az államnak lényegében nincs köze ahhoz, hogy milyen módszereket használnak az oktatás során. Elmondta: az ellen nem lenne kifogása, hogy magát a gyakorlati vizsgát rögzítsék.
Egységes hívószámot vezetett be a RAR
Csütörtöktől egységes hívószámon és interneten is lehet időpontot kérni a Gépjármű-nyilvántartó Hivataltól (RAR) – jelentette be Relu Fenechiu szállításügyi miniszter. A tárcavezető szerint az új rendszer előnye, hogy az ügyfelek számára sokkal kevesebb időbe telik majd az időpontkérés, a kliensek ugyanakkor szomszédos megyékbe is jelentkezhetnek. Az új telefonos egyeztetés mellett a gépkocsi-tulajdonosok továbbra is jelentkezhetnek on-line műszaki ellenőrzésre. A RAR illetékeseinek elmondása szerint az egységes hívószám bevezetésére közel 15 ezer eurót költöttek, ugyanis fejleszteni kellett a hivatal számítógépes rendszerét. A korábbi telefonos rendszer már 15 éve működött, az ügyfelek pedig csak saját megyéjükben igényelhettek időpontot. „Gépkocsi-tulajdonosként problémát jelentett számomra, hogy a megyei hívószám miatt nagyon sokat kellett várakoznom, sokszor csak egy hónap múlva kaptam volna időpontot. A hivataltól ezért azt kértem, hogy sürgősen orvosolják a helyzetet\" – magyarázta Relu Fenechiu.
Szigorodó iskolák
A gépjármű-vezetői iskolák várhatóan szigorításokat fognak bevezetni a miniszteri rendelet következményeként – mondta el a Krónika megkeresésére Dobra Csaba. A sepsiszentgyörgyi Doma Drive iskola vezetője leszögezte, eddig is teljesítették az 50 százalékos átmenési arányt, ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha minden elméleti és gyakorlati órát megtartanak, ugyanakkor a belső vizsgát ugyanolyan feltételek mellett szervezik meg, mint a rendőrségi megmérettetést. „Tovább szigorítunk, a tanulókkal is meg kell értetni, hogy vegyék komolyan a felkészülést, hiszen a rendelet az első próbálkozást veszi alapul. Sokan úgy mentek vizsgázni, hogy nem baj, ha elsőre nem sikerül, majd még próbálkoznak\" – magyarázta Dobra Csaba, aki emlékeztetett, hogy az iskolák eddig is kaptak felszólítást, ha a tanulóik többségének nem sikerült az írásbeli és az elméleti vizsga. A vállalkozó ugyanakkor elmondta, nem javult a helyzet, amióta bevezették a magyar nyelvű vizsga lehetőségét, mert rossz a fordítás, és a tanulók segédanyagot sem találnak az interneten. Az önállóan dolgozó oktatókat nem érinti a rendelet, hiszen ők mindig valamelyik iskolához tartoznak, az iskolának számlázzák a szolgáltatást. Eugen Deaconu, a vezetői jogosítványt kibocsátó Kovászna megyei hivatal igazgatója a Krónikának elmondta, a vizsgázók mintegy 30 százaléka jár sikerrel már első nekifutásra. Az arány az évek során valamelyest javult, 25 százalékról sikerült még öt százalékpontot feltornászni. A kudarcot vallók többsége az elméleti próbán bukik el. Deaconu abban bízik, ezzel a rendelettel „megszűrik\" az iskolákat. „Aki kifizeti a tandíjat, nem kell kötelező módon átmenjen az iskolavizsgán. Szigorítaniuk kell. Sokan jönnek úgy vizsgázni, hogy már második alkalommal is elvégezték a gépjármű-vezetői iskolát, és mégsem sikerül a vizsgájuk. Ez azt jelenti, hogy felszínes volt a felkészítés, és az iskolai vizsga sem volt komoly\" – szögezte le.
„Logikátlan a rendelet\"
Vincze Zoltán kolozsvári oktató egyenesen marhaságnak nevezte a minisztérium új rendeletét. Érdeklődésünkre kifejtette: semmiféle logika nincs abban, hogy 40 százalékos átmenési arányhoz kössék az iskolák működési engedélyeztetését. Mint részletezte, azért abszurd a kezdeményezés, mert nem minden oktató dolgozik ugyanazzal az „alapanyaggal\". „Akinek szerencséje van, egész évben 10 fiatal férfit készít fel, akikből 9-nek sikerül, míg más 100 nőt készít fel, akiknek csak töredéke veszi sikerrel a vizsgát\" – mutatott rá. Vincze Zoltán szerint egyébként a sikertelen vizsgák oka az esetek 70–90 százalékában az, hogy túlságosan izgulnak a vizsgázók, ami a hölgyekre fokozottabban jellemző. Hozzáfűzte, ostobaságnak tartja a kamerák beszerelését is, mert azzal még nagyobb stressznek teszik ki a vizsgázót, akit már amúgy is elkap a vizsgaláz az egyenruhás – tehát erőt, hatalmat sugárzó – vizsgáztató rendőr látványától.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!