Kik ülnek le? A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője
Fotó: Balogh Orsolya
Újabb példa bizonyítja, mennyire rosszul áll Románia a tanügy területén: az oktatásban megvalósuló méltányosság terén is uniós sereghajtó az ország. Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a Krónikának az Európai Bizottság jelentésére Kiss Imre háromszéki oktatási szakember.
2022. november 24., 14:092022. november 24., 14:09
Az oktatás terén megvalósuló méltányosság terén Románia a legrosszabbul teljesít az uniós tagországok között: a kulcsfontosságú tanügyi mutatókat figyelembe véve továbbra is jelentős a lemaradás az európai átlaghoz képest, nem beszélve az EU-s célokról. Az Európai Bizottság a napokban tette közzé jelentését az oktatási térségben elért eredményekről. Ebből az derül ki, hogy az oktatásban a méltányosság tekintetében Románia a legrosszabb eredményeket produkálja.
A dokumentumban leszögezik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek esetében 7,5 százalékponttal nagyobb a valószínűsége annak, hogy intézményi gondozásba kerül. Azok a fiatalok, akiknek szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, kilencszer nagyobb valószínűséggel hagyják el idő előtt az oktatást és képzést, és 48,6 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek felsőfokú képesítést, mint azok a fiatalok, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A bizonyítékok az egyik generációról a másikra való folyamatos átörökítést mutatják, amely a munkanélküliség és a kirekesztés ördögi körét hozza létre.
A jelentésben a PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) 2018-as eredményeit veszik figyelembe. Az új uniós oktatási méltányossági mutató összehasonlítja az alulteljesítő tanulók arányát a tagországokban: a legnagyobb lemaradás – 40 százalékos – Romániában van, ezzel az ország utolsó helyen áll a listán. A jelentésből az Edupedu.ro oktatási szakportál emelte ki a releváns adatokat. Eszerint a korai oktatásban való részvétel az Unióban 93 százalék, a 2030-ra kitűzött cél 96 százalék, közben 2021-ben Romániában a gyerekek 78,2 százaléka járt óvodába.
Jelentős a lemaradás a szakképzésben részvevők gyakorlati oktatáshoz való hozzáférése terén is: míg az uniós átlag átlépte a 2025-re kitűzött 60 százalékos célt, addig Romániában ez az arány majdnem kilencszer alacsonyabb, mindössze 71 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya Romániában mindössze 23 százalék, ami az uniós átlag, vagyis a 41 százalék és a javasolt célérték, vagyis 45 százalék szinte fele.
Az Európai Bizottság a Romániát érintő problémákkal kapcsolatban a korai iskolaelhagyást, az óvodai oktatásban való alacsony részvételt és az iskolai oktatás eredményeit is elemzi. Rámutatnak, a roma tanulók körében különösen magas a korai iskolaelhagyók aránya: a 18–24 éves roma fiataloknak mindössze 22 százaléka fejezte be a középiskolát. Ugyanakkor a város (4,5%) és a vidék (23,2%) között jelentős különbségek vannak az iskolai lemorzsolódás szempontjából. A korai oktatásban való részvétel aránya 2013 óta mintegy 6 százalékponttal csökkent az alacsony jövedelmű családoknak nyújtott pénzügyi ösztönzések ellenére.
Nagyon magas a társadalmi-gazdasági státus hatása az oktatási eredményekre, és az egyenlőtlenségek generációkon átívelően fennállnak.
A jelentésben megállapítják: kulcsfontosságú az oktatás terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése. Unió-szerte számos intézkedést hajtottak végre, ilyenek például a hátrányos helyzetű iskoláknak nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatások, a tanárképzési programok vagy a támogató személyzet állományának növelése. A világjárvány előtt a tagállamok mintegy fele hozott intézkedéseket a hátrányos helyzetű iskolák tanárainak támogatására. Több ország célzott programokat indított a világjárványból eredő tanulási veszteségek kompenzálására, amelyek leginkább a hátrányos helyzetű gyermekeket érintették.
Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a jelentésre Kiss Imre. Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke a Krónikának kifejtette, leginkább a tananyag mennyiségét, a tartalmi részt tekintve lóg ki Románia az uniós átlagból.
– részletezte az oktatási szakértő.
Rámutatott: a tananyag mennyisége mellett annak az elméleti volta is eltér a többi tagország leginkább gyakorlati alkalmazásra alapuló tananyagától. Ennek aztán rengeteg következménye van. Leginkább az, hogy kimutatható a polarizáció: miközben a hazai diákok egy része kiválóan teljesít a nemzetközi versenyeken, a többség alulmarad a PISA-teszteken. Az elméleti vonalon kitűnően teljesítők ott vannak a világ élvonalában, ám a többség elvész, amikor a tanultakat a gyakorlatban kell alkalmazni, be kell építeni a hétköznapokba.
Ezzel beindul egy negatív spirál: a szülők egy része elviszi a gyerekét a városi iskolába, az eredmények pedig nem javulnak. Kiss Imre szerint ez is rendszerszintű hiányosság – megfelelő tanárképzéssel, a pedagógusok megfelelő bérezésével és társadalmi elismerésével lehetne orvosolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!