Kik ülnek le? A társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője
Fotó: Balogh Orsolya
Újabb példa bizonyítja, mennyire rosszul áll Románia a tanügy területén: az oktatásban megvalósuló méltányosság terén is uniós sereghajtó az ország. Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a Krónikának az Európai Bizottság jelentésére Kiss Imre háromszéki oktatási szakember.
2022. november 24., 14:092022. november 24., 14:09
Az oktatás terén megvalósuló méltányosság terén Románia a legrosszabbul teljesít az uniós tagországok között: a kulcsfontosságú tanügyi mutatókat figyelembe véve továbbra is jelentős a lemaradás az európai átlaghoz képest, nem beszélve az EU-s célokról. Az Európai Bizottság a napokban tette közzé jelentését az oktatási térségben elért eredményekről. Ebből az derül ki, hogy az oktatásban a méltányosság tekintetében Románia a legrosszabb eredményeket produkálja.
A dokumentumban leszögezik, hogy a társadalmi-gazdasági háttér továbbra is az oktatási eredmények legfontosabb előrejelzője.
A szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekek esetében 7,5 százalékponttal nagyobb a valószínűsége annak, hogy intézményi gondozásba kerül. Azok a fiatalok, akiknek szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, kilencszer nagyobb valószínűséggel hagyják el idő előtt az oktatást és képzést, és 48,6 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek felsőfokú képesítést, mint azok a fiatalok, akiknek szülei magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.
A bizonyítékok az egyik generációról a másikra való folyamatos átörökítést mutatják, amely a munkanélküliség és a kirekesztés ördögi körét hozza létre.
A jelentésben a PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) 2018-as eredményeit veszik figyelembe. Az új uniós oktatási méltányossági mutató összehasonlítja az alulteljesítő tanulók arányát a tagországokban: a legnagyobb lemaradás – 40 százalékos – Romániában van, ezzel az ország utolsó helyen áll a listán. A jelentésből az Edupedu.ro oktatási szakportál emelte ki a releváns adatokat. Eszerint a korai oktatásban való részvétel az Unióban 93 százalék, a 2030-ra kitűzött cél 96 százalék, közben 2021-ben Romániában a gyerekek 78,2 százaléka járt óvodába.
Jelentős a lemaradás a szakképzésben részvevők gyakorlati oktatáshoz való hozzáférése terén is: míg az uniós átlag átlépte a 2025-re kitűzött 60 százalékos célt, addig Romániában ez az arány majdnem kilencszer alacsonyabb, mindössze 71 százalékos. A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–34 évesek aránya Romániában mindössze 23 százalék, ami az uniós átlag, vagyis a 41 százalék és a javasolt célérték, vagyis 45 százalék szinte fele.
Az Európai Bizottság a Romániát érintő problémákkal kapcsolatban a korai iskolaelhagyást, az óvodai oktatásban való alacsony részvételt és az iskolai oktatás eredményeit is elemzi. Rámutatnak, a roma tanulók körében különösen magas a korai iskolaelhagyók aránya: a 18–24 éves roma fiataloknak mindössze 22 százaléka fejezte be a középiskolát. Ugyanakkor a város (4,5%) és a vidék (23,2%) között jelentős különbségek vannak az iskolai lemorzsolódás szempontjából. A korai oktatásban való részvétel aránya 2013 óta mintegy 6 százalékponttal csökkent az alacsony jövedelmű családoknak nyújtott pénzügyi ösztönzések ellenére.
Nagyon magas a társadalmi-gazdasági státus hatása az oktatási eredményekre, és az egyenlőtlenségek generációkon átívelően fennállnak.
A jelentésben megállapítják: kulcsfontosságú az oktatás terén mutatkozó egyenlőtlenségek kezelése. Unió-szerte számos intézkedést hajtottak végre, ilyenek például a hátrányos helyzetű iskoláknak nyújtott kiegészítő pénzügyi támogatások, a tanárképzési programok vagy a támogató személyzet állományának növelése. A világjárvány előtt a tagállamok mintegy fele hozott intézkedéseket a hátrányos helyzetű iskolák tanárainak támogatására. Több ország célzott programokat indított a világjárványból eredő tanulási veszteségek kompenzálására, amelyek leginkább a hátrányos helyzetű gyermekeket érintették.
Harminc év alatt nem sikerült úgy megreformálni az oktatási rendszert, hogy felzárkózzon a többi uniós tagországéhoz – reagált a jelentésre Kiss Imre. Kovászna megye főtanfelügyelője, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke a Krónikának kifejtette, leginkább a tananyag mennyiségét, a tartalmi részt tekintve lóg ki Románia az uniós átlagból.
– részletezte az oktatási szakértő.
Rámutatott: a tananyag mennyisége mellett annak az elméleti volta is eltér a többi tagország leginkább gyakorlati alkalmazásra alapuló tananyagától. Ennek aztán rengeteg következménye van. Leginkább az, hogy kimutatható a polarizáció: miközben a hazai diákok egy része kiválóan teljesít a nemzetközi versenyeken, a többség alulmarad a PISA-teszteken. Az elméleti vonalon kitűnően teljesítők ott vannak a világ élvonalában, ám a többség elvész, amikor a tanultakat a gyakorlatban kell alkalmazni, be kell építeni a hétköznapokba.
Ezzel beindul egy negatív spirál: a szülők egy része elviszi a gyerekét a városi iskolába, az eredmények pedig nem javulnak. Kiss Imre szerint ez is rendszerszintű hiányosság – megfelelő tanárképzéssel, a pedagógusok megfelelő bérezésével és társadalmi elismerésével lehetne orvosolni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!