
Fotó: Kristó Róbert
Bukarest szerint alkotmányellenesek a székelyföldi önkormányzatok által elfogadott autonómiahatározatok, Romániát pedig semmiféle nemzetközi jogi szabályozás nem kötelezi az önrendelkezés biztosítására vagy a kollektív jogok kisebbségeknek történő megadására.
2014. július 22., 20:152014. július 22., 20:15
Többek között ezt a – lapunknak is eljuttatott – álláspontot fejtette ki a román közigazgatási és fejlesztési minisztérium az autonómiastatútumok ügyében az Európa Tanács (ET) illetékes szervének küldött válaszában.
A román kormány véleményét az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának állandó bizottsága kérte ki az ügyben, a testület július 3-án Chişinăuban összeült monitoring bizottsága ugyanis megvitatni készült a székelyföldi önkormányzati határozatok kérdését.
Barót is az autonómia pártján áll
Barót önkormányzata is megszavazta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiahatározatát. Az erdővidéki városban mindhárom magyar párt önkormányzati képviselői támogatták szavazatukkal a tervezetet. Az SZNT dokumentumát a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosai terjesztették elő, Szilágyi Sándor önkormányzati képviselő felszólalásában pártpolitika felettinek nevezte a kérdést, olyan tettnek mely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálja, és amely megakadályozhatja az erőszakos beolvasztást. Szilágyi Zoltán, az RMDSZ-frakció tagja rámutatott, talán nem épp törvényszerű a kezdeményezés, de akárcsak négy évvel ezelőtt az autonómia-népszavazást, ezt a tervezetet is támogatják. A dokumentum értelmében a helyi tanácsok kifejezésre juttatják azon igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni.
A Krónika még a moldovai fővárosban rendezett ülés előtt faggatta a bukaresti tárcát az ET-nek küldött állásfoglalásáról, amelyet húsz nap elteltével kaptunk meg írásban a Liviu Dragnea vezette minisztériumtól.
A minisztérium a Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok azonos tartalmú határozatait vizsgálta, amelyekben a képviselőtestületek kinyilvánítják az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni.
A Románia által ratifikált egyezmények és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése dokumentumainak elemzése nyomán a minisztérium azt a következtetést vonta le, hogy a székelyföldi települések kezdeményezése ellentétes a román alaptörvény előírásaival és meghaladja a helyi önkormányzatok törvény biztosította hatásköreit, mivel „a képviselőtestületek nem dönthetnek az ország területi-közigazgatási átszervezéséről\".
Liviu Dragnea tárcája szerint alkotmányos előírásai és törvényei révén Románia tiszteletben tartja és támogatja a nemzeti kisebbségek jogait, összhangban a nemzetközi jogszabályokkal és szabályozással.
„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét célzó román rendszert széles körben elismerik az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája alapján létrehozott szervezetei. Az ENSZ, az EBESZ és az ET releváns dokumentumai, különösen a kisebbségi keretegyezmény alapján meghatározott nemzetközi jogi szabályozások nem írnak elő semmiféle kötelezettséget arra, hogy autonómiát vagy kollektív jogot kellene biztosítani a kisebbségeknek. Ennek megfelelően bármilyen ilyen irányú kérést nem lehet alátámasztani nemzetközi szabvánnyal\" – szögezi le a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás.
A közigazgatási és fejlesztési minisztérium közölte, Románia határozottan elutasított minden olyan érvelést, amely azzal az indokkal formált igényt az etnikai alapú területi autonómiára, hogy a román állam nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. A tárca végezetül – vélhetően a Székelyföld néven létrehozandó autonóm entitásra vonatkozó igényre reagálva – leszögezi: Románia alkotmánya csak a községeket, városokat, municípiumokat és a megyéket ismeri el közigazgatási egységként.
Különben a minisztérium közleményéből kiderül, hogy a hivatalos választ június 12-én küldték el az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusához, vagyis amikor az RMDSZ már több mint egy hónapja kormányon volt.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására a 153 székely önkormányzat közül az elmúlt hetekben 15 fogadott el határozatot, amelyben kifejezte az autonómia iránti igényét. Miközben a prefektusok közigazgatási bíróságon támadták meg a döntéseket, a memorandumok eljutottak a román kormányhoz és parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez.
Mint ismert, a román kormány az SZNT márciusi petíciójára június elején adott válaszában ugyancsak azt közölte, hogy semmi nem írja elő számára a székelyföldi területi autonómia biztosítását.
Megtámadta a Hargita megyei prefektus a határozatokat
A bíróságon támadta meg Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tíz helyi önkormányzatnak az autonómiahatározatát. Az Agerpres hírügynökség szerint a kormánymegbízott a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, székelykeresztúri, kápolnásfalusi, gyergyócsomafalvi, székelyderzsi, gyergyóditrói és gyergyószárhegyi tanácsi döntések ügyében fordult az igazságszolgáltatáshoz, és a tervek szerint hasonlóan jár a jövőben a szentegyházi és gyergyóalfalusi önkormányzatok nemrég elfogadott határozatai esetében is.
Adrian Jean Andrei azzal indokolta lépését, hogy a helyi tanácsi döntések ellentmondanak Románia alkotmányának és más jogszabályoknak. Rámutatott, minden, az ország területi-adminisztratív átszervezésére vonatkozó döntést csak az alkotmány módosítása révén lehet meghozni. A prefektus úgy vélte, ezzel a határozatokat elfogadó helyi tanácsok tagjai is tisztában vannak, így „döntésükkel nem tettek mást, mint próbára tették a törvények betartásával megbízott intézmények figyelmét”.
Hozzátette, a jövőben is hasonlóan fog eljárni minden, az autonómia témájában hozott tanácsi határozattal. A kormánymegbízott ugyanakkor abbéli reményének is hangot adott, hogy a megye területén szervezendő nyári táborok résztvevői is betartják majd a törvényeket, különben, mint mondta, kénytelen lesz az illetékes állami hatóságokhoz fordulni.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
szóljon hozzá!