Élményalapú kiállítás eleveníti fel a 400 éves gyimesbükki vár történetét
Fotó: Borbély Fanni
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző vár, erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
2026. május 07., 18:162026. május 07., 18:16
2026. május 09., 02:242026. május 09., 02:24
Interaktív, élményalapú történeti kiállítással ünnepli fennállásának 400. évfordulóját a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár. A Tatros völgye fölé magasodó egykori határerősségben május 22-én nyíló tárlat a szervezők ígérete szerint különleges időutazásra hívja a látogatókat: az 1626-os alapítástól egészen a modern kori újjászületésig követhető majd végig a vár története.
A Gyimesi-szoros fölé emelkedő erődítmény Gyimesbükk és Palánka között, a történelmi magyar országhatárnál található. A várromhoz ma kiépített, 134 fokos kőlépcső vezet fel az Apahavas oldalában, a Kő-orr vagy Kő-csup néven ismert meredek sziklaszirthez.
A vár évszázadokon át a történelmi Magyarország egyik legfontosabb keleti őrhelyének számított.
Bár katonailag nem tartozott a legnagyobb erősségek közé, stratégiai fekvése miatt kiemelt jelentőséggel bírt.
A történészek egy része szerint Bethlen Gábor erdélyi fejedelem építtette 1626 körül, más források szerint I. Rákóczi György idején emelték, az ojtozi Rákóczi-vár mintájára. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette az erődítményt, ekkor vált ismertté mai neve.
Fotó: Borbély Fanni
A vár története szorosan összefonódott a határvédelemmel és a kereskedelemmel.
A mádéfalvi veszedelem után az osztrák csapatok tovább erősítették a szorost őrző erődítést, amely később az első székely határőrezred fennhatósága alá került.
A munkálatok során jelentősen átalakították a várhegy környezetét: a vasút nyomvonalának kialakításához 15 méteres bevágást kellett készíteni a hegyoldalban, emiatt az eredeti feljárót lebontották, helyére új, meredekebb lépcsősor épült.
A vasútvonal 1897-ben érte el Gyimesbükköt, a határforgalom pedig 1899-ben indult meg teljes egészében. A vonal közvetlenül a vár tövében haladt el, a Tatros fölött átívelő hídon keresztül. Itt áll ma is a 30-as számú vasúti őrház, amely a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza volt. Az épületben jelenleg vasúttörténeti kiállítás működik.
A település reprezentatív vasútállomása az Osztrák–Magyar Monarchia külső vámhatárállomásaként épült Pfaff Ferenc tervei alapján, és ma is a gyimesi térség egyik legjelentősebb építészeti öröksége.
Fotó: Borbély Fanni
A trianoni békeszerződés után a határállomás szerepe megszűnt, a vár jelentősége fokozatosan háttérbe szorult. A 20. században nem történt komolyabb feltárás vagy helyreállítás, falai folyamatosan pusztultak. Az újjáépítés gondolata 2015-ben kapott új lendületet, amikor a Gyimesbükkért Egyesület kezdeményezte a vár rekonstrukcióját.
A szervezők szerint a most megnyíló interaktív kiállítás ennek a folyamatnak a leglátványosabb állomása, és célja, hogy a látogatók ne csupán romokat lássanak, hanem átélhető formában ismerjék meg a történelmi határvidék világát, a székely határőrség mindennapjait és a Gyimesek sokszínű múltját.
Gyimesbükk különleges földrajzi és történelmi helyzetét jól jelzi, hogy vasútállomása egykor a Magyarországot Moldvával összekötő vasútvonal magyar határállomása volt. Az 1968-as romániai közigazgatási átszervezés során a települést Bákó megyéhez csatolták, miközben a vele szoros kulturális és néprajzi egységet alkotó Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok Hargita megyéhez került.
A Gyimesek vidéke ma is sajátos kulturális arculattal rendelkezik: a csángó hagyományok, a hegyvidéki életforma és a történelmi határvidék emlékei egyszerre határozzák meg identitását.
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A meteorológiai szolgálat újabb elsőfokú hőségriasztásokat adott ki: szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés. De több erdélyi megyében viharos időjárásra is számítani kell.
Jól haladnak a munkálatok a Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő autópálya-szakaszon – derül ki a közlekedési tárca illetékesének tájékoztatásából.
Több száz, folyamatosan működő kriptovaluta-bányászgépet foglalt le az adóhatóság Szatmár megyében, miután egy be nem jelentett, jelentős energiafogyasztással működő bányászfarmra bukkant. A lefoglalt berendezések értéke meghaladja a kétmillió lejt.
Határozottan lépnek fel a medvék etetése ellen a hatóságok: három hét alatt 50 ezer lejnyi bírságot róttak ki a Transzfogarasi úton.
Idén sem használható az ópálosi szivattyúállomás a mezőgazdasági területek öntözésére, mivel zajlik a víznyerő csatorna medrének a betonozása. Tavaly ugyanezzel a magyarázattal hagyták üzemen kívül a berendezést.
Rengeteg autó parkol a Déli-Kárpátokban a több mint 2000 méter magasságban található Leaota-csúcs közelében, tönkretéve a törékeny ökoszisztémát, a védett erdélyi havasszépe növényt – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalon Gajdó Kelemen Éva.
Több millió eurót kap az Európai Unió szolidaritási alapjából Parajd – tájékoztatott kedden Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő sajtóirodája.
Nyolc megye összesen 21 településén okozott károkat a rossz idő az elmúlt 24 órában.
Politikai szóváltás alakult ki hétfőn a magyar Országgyűlésben, miután Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke rákérdezett Orbán Anita külügyminiszterre, hogy mit tesz a kormány a nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ügyében.
Közeledik a parlagfű virágzása, ezért Erdély-szerte felszólítják a hatóságok a telek- és ingatlantulajdonosokat, az útkezelőket és az érintett intézményeket, hogy kötelesek intézkedni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!