Budapest előrelépést remél a Szijjártó-látogatástól

– Melyik félnek a kezdeményezésére látogat január 29-én, pénteken Bukarestbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter? Folytat-e más román állami vezetőkkel is megbeszélést a magyar diplomácia vezetője Lazăr Comănescu román külügyminiszteren kívül?

– A felsőszintű kapcsolatoknak és találkozóknak megvan a diplomáciában szokásos, kölcsönösségen alapuló menetrendje. Tavaly májusban járt az akkori román külügyminiszter Budapesten, ezért kerül most sor magyar látogatásra Bukarestben. Szijjártó Péter partnerén kívül találkozik Dacian Cioloş miniszterelnökkel és a román parlament két házának elnökével, valamint a hagyományoknak megfelelően Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével is megbeszélést folytat.

– Igen éles konfliktusokkal terhelt időszakot követően kerül sor a mostani kétoldalú tárgyalásokra. Milyen témák kerülnek napirendre az előzetes egyeztetéseknek megfelelően?

– A megbeszélések napirendjét közösen és pragmatikusan alakítjuk ki. Így a kétoldalú ügyeink mellett természetesen hangsúlyt kap a migrációs válság kezelése, az Európai Unió nevében adandó közös válaszok, a közép-európai együttműködésből fakadó lehetőségek, és természetesen a romániai magyarok helyzete. Fontos, hogy ismerjük egymás álláspontját az Európai Unió előtt álló kihívásokra vonatkozóan, ideértve a nagy-britanniai népszavazást vagy például a keleti szomszédságpolitika aktuális fejleményeit. Kölcsönösen fontosnak tartjuk a gazdasági együtműködésünk kérdéseit, a nagy infrastrukturális projektek folytatását.

– Milyen mértékben lehet „tiszta lappal\" indítani a magyar–román diplomáciai kapcsolatokat azt követően, hogy tavaly novemberben megbukott a Victor Ponta vezette kabinet, amellyel rendkívül megromlott a magyar kormány viszonya? A magyar fél szerint hamar túl lehet lépni a sérelmeken a Dacian Cioloş vezette szakértői kormánnyal közösen?

– A magyar–román kapcsolatok a viszonyrendszer komplexitása miatt a rendszerváltás óta jó néhány hullámvölgyet tudnak maguk mögött. Egy új román kormány nyilván új lehetőségeket is jelent számunkra is, de a román fél számára is. Érdekünk, hogy legyen folyamatos párbeszéd. A magunk részéről reméljük, hogy a korábbi nézeteltérések ellenére számos kérdésben előbbre tudunk lépni és pragmatikus megközelítésű párbeszédet tudunk folytatni a Cioloş-kormánnyal annak a novemberi romániai parlamenti választásig terjedő mandátuma alatt.

– Befolyásolták-e a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat az elmúlt időszak politikai nézeteltérései? Milyen kilátások mutatkoznak az infrastrukturális együttműködés fellendítése terén?

– A kétoldalú gazdaság és kereskedelem mutatói kormányoktól függetlenül évtizedek óta pozitív tendenciákat tükröznek. A Romániában megtelepült magyar nagyvállalatok és kisbefektetők egyre nagyobb szerepet játszanak az ország gazdasági életében, az általuk hozott tőke és know-how érdemben járul hozzá Románia fejlődéséhez. Tavaly a kétoldalú kereskedelem volumene meghaladta a 7 milliárd eurót, jelentős magyar aktívummal.

Hazánk számára Románia a 3. legjelentősebb exportpartner, ugyanakkor az egyre inkább magára találó román gazdaság a jövőben egyre fontosabb partnert és felvevőpiacot lát Magyarországban. A két ország gazdaságának kedvező fejlődési kilátásai megfelelő alapot teremtenek az e téren meglévő intenzív kapcsolataink továbbfejlesztéséhez, amelynek további lökést adhat a közeljövőben, Bukarestben sorra kerülő kétoldalú Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság ülése is.

Az infrastrukturális nagyprojektek, beleértve a közlekedés, szállítás és az energia területén, ha talán az általunk vártnál lassabban is, de haladnak előre. Újabb autópálya-összeköttetés, az energiabiztonságunkat elősegítő gázvezeték-fejlesztés és a határmenti régióban újabb közúti átkelők kialakítása szerepelnek a napirenden.

– Felveti-e a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője bukaresti megbeszélései során a romániai magyar közösség jogai érvényesülésének, illetve nem érvényesülésének kérdését? Gondolok itt elsősorban az anyanyelv- és jelképhasználat akadályoztatására, például hogy a székelyföldi megyék prefektusai perelik az önkormányzatokat a székely zászló kitűzése miatt, több településen pedig bírósági ítélet nyomán a Községháza feliratot is el kell távolítani a polgármesteri hivatalok homlokzatáról.

– Ahogy már említettem, a romániai magyarokat érintő aktuális ügyek a tárgyalások során szerepelni fognak. Hogy konkrétan mely ügyek és milyen mélységben lesznek terítéken, az a román fél nyitottságán is múlik.

– Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy Magyarország kész „már másnap\" kerítést építeni romániai határán, ha a migránsok Horvátország helyett arra vennék az irányt. Hivatalos úton miként reagált a román fél arra, hogy a magyar hatóságok kerítést építhetnek az ország nyugati határán?

– A román fél hivatalosan nem reagált erre a nyilatkozatra. A téma természetesen a migrációs válságról folytatandó véleménycsere keretében kerülhet napirendre a román partnerekkel folytatandó megbeszéléseken.