Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerint nem érinti az általa működtetett demokrácia-központokat a magyar kormány és az RMDSZ által a honosítás kapcsán létrejött megállapodás.
2015. február 18., 19:202015. február 18., 19:20
A budapesti Miniszterelnökség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a kolozsvári Eurotrans Alapítvány képviselői szerdán írtak alá együttműködési megállapodást az egyszerűsített honosítás egyszerűbbé tétele érdekében.
A nemzetpolitikai államtitkárság szerint a háromoldalú együttműködés célja a honosítást igénylő személyek széles körű elérése, hogy az erdélyi magyarság számára még könnyebbé váljon az ügyintézés.
A szerdán kötött egyezményhez hasonló már létezik: a magyar kormány 2010-ben írt alá az egyszerűsített honosítás végrehajtásához kapcsolódó együttműködési megállapodást az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT). Ennek keretében az erdélyi demokrácia-központok hálózata ingyen segíti az állampolgárságot igénylő magyarok tájékoztatását.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke szerdán a Krónikának úgy nyilatkozott, a szervezetet nem érinti az RMDSZ-szel kötött egyezmény, a honosítás ugyanis olyan kiemelt nemzetpolitikai célja a magyar kormánynak, hogy mindenki számára akad munka. „Mivel 2018-ig cél az egymillió új magyar állampolgár, tudomásul vesszük, hogy más is beszáll ebbe a munkába, hiszen ez a törekvés pártok, táborok fölött áll\" – jelentette ki az ügyvezető elnök.
Sándor Krisztina ismételten leszögezte: semmilyen valóságalapja nincs azoknak a korábban napvilágot látott – a Nemzetpolitikai Államtitkárság által is cáfolt – sajtóhíreknek, miszerint a magyar kormány csökkenteni készül a demokrácia-központoknak nyújtott támogatást.
Egyébként a 33 központból álló irodahálózat az elmúlt négy évben az állampolgárságot szerzett több mint 350 ezer erdélyi magyar mintegy 60-70 százaléka esetében végezte el az ügyintézést. Miközben korábban a demokrácia-központokban előjegyzés alapján zajlott a honosulandók eligazítása, 2014 második felétől csökkent az igénylések száma, az irodák munkatársai ezért többet járnak terepre.
Különben az RMDSZ által működtetett Eurotrans Alapítvány korábban az egykori Szülőföld Alap romániai lebonyolító szervezeteként pályázott anyaországi forrásokra (illetve pályázati irodákat hozott létre uniós alapok jobb kihasználása céljából), amelyeket aztán újraosztott a kultúra, az oktatás, a sajtó és az önkormányzat területén.
Kovács Péter, a szövetség főtitkára szerdán lapunknak elmondta, a magyar kormánnyal kötött megállapodást az indokolja, hogy az elmúlt időszakban csökkent a magyar állampolgársági igénylések száma.
„Kissé sarkítva úgy fogalmazhatnék, hogy míg korábban sorban álltak a demokrácia-központoknál az állampolgárságot igénylők, most már nincsenek sorok. Egyértelmű, hogy a honosítási folyamat szinten tartása érdekében el kell menni az emberekhez, minél több településre kell eljutni, hogy már helyben meg lehessen oldani a formaságokat\" – állapította meg a politikus.
Emlékeztetett: az RMDSZ a kezdetektől fogva partner volt a honosításban, és szerinte a magyar kormány számára is egyértelmű, hogy a szövetség rendelkezik azzal a földrajzi szempontból Erdély-szintű hálózattal, amely biztosítani tudja a honosítás eddigi ritmusban történő folytatását.
Kovács közölte, mostantól nagyobb intenzitással, több településre eljutva, valamennyi erdélyi megyében folyik majd az igénylések feldolgozása, partnerségben a magyar konzulátusokkal és az illetékes magyarországi kormányzati intézményekkel. Hozzátette, minél több kihelyezett konzuli napot kívánnak szervezni, amelyen a magyar külképviseletek munkatársai már az RMDSZ megbízottjai által előkészített dossziékat tudják majd átvenni.
Az RMDSZ főtitkára kérdésünkre elmondta, a szerdán kötött megállapodás nyomán anyagi támogatásban is részesül az Eurotrans Alapítvány a magyar kormány részéről, most azonban még nem tértek ki a pénzügyi részletekre, erre a következő időszakban kerül sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!