Kiss Tamás, Bakk Miklós és Salat Levente a könyv bemutatóján
Fotó: Pap Melinda
Magyarországon még a tudomány jeles képviselői sem értik sokszor Erdélyt – ezt a hiányt hivatott pótolni az a kiadvány, mely az erdélyi magyar társadalom elmúlt 25 évét összegzi.
2018. május 12., 13:362018. május 12., 13:36
2018. május 12., 13:442018. május 12., 13:44
Az erdélyi magyar társadalomkutatók írásaiból szerkesztett kötet nem „szenvedéstörténet”, és a „konfliktusközpontú megközelítés” helyett közösségközpontú szemléletet alkalmaz, de – mint a bemutatón elhangzott – még lehet javítani rajta.
Bárdi Nándor történész, a kötet egyik szerkesztője és a vizsgált korszak történelmi előzményeit összefoglaló tanulmány szerzője a péntek délután, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyén tartott bemutatón elmondta: a kötet tulajdonképpen az erdélyi magyar kutatók saját társadalmukról végzett kutatásainak az összefoglalója.
A Bárdi által írt 1918 és 1989 közötti történeti összefoglaló tanulmány után Kiss Tamás tanulmánya vizsgálja az erdélyi magyarság demográfiai helyzetét, társadalmi rétegződését, és próbálja elhelyezni a magyar közösséget a romániai társadalmi rétegződés keretében. A nyelvhasználatról, nyelvi jogokról és a nyelvtudás kérdéséről Horváth István, a romániai kisebbségi jogi keretről pedig Fábián Gyula tanulmánya szerepel a kötetben.
Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Bárdi Nándor a romániai magyar politikai közösség működésével foglalkozó tanulmányt, Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás közös munkáját tartotta a könyv legfontosabb tanulmányának. Úgy vélte, ez nemzetközi szinten is megfelelő keretben írja le a romániai magyar kisebbség működését. A könyv oktatással foglalkozó fejezetét Márton János és Papp Z. Attila, az egyházak társadalmi szerepvállalásáról szólót Kiss Dénes jegyzi. A romániai magyar médiával és médiaszocializációval Magyari Tivadar és Kiss Tamás foglalkozik a kötetben.
Bárdi Nándor a kötet erősségeként hangsúlyozta, hogy szerzői a magyar kisebbségkutatás szemléleti megközelítései közül nem a sérelemtörténeti megközelítést, és nem is a párhuzamos nemzetépítő elitek ütközésének a konfliktusközpontú megközelítését alkalmazzák, hanem közösségközpontú szemléletben gondolkoznak.
A könyvet értékelő Bakk Miklós politológus úgy fogalmazott: az összefoglalás igényével készült könyv „egy mozgásban levő horizont pillanatnyi lefagyasztása”. Salat Levente politológus szerint a könyv azt szolgálja, hogy az erdélyi magyar társadalomtudományi kutatások szervesüljenek a magyar tudományosságban.
Úgy vélte, ez a magyar közgondolkodást uraló Erdély-képnek egy nagy fogyatékossága, és a kötetnek sem sikerült kilépni ebből. Rámutatott, statisztikák szerint az erdélyi magyarok 60-65 százaléka napi szinten használja a román nyelvet, így a kötet nem az ő, hanem a közösség maradék negyedének a helyzetét tükrözi.
Salat Levente szerint a kötetben nem jelenik meg eléggé a román realitás
Fotó: Pap Melinda
Kiss Tamás szociológus úgy vélte, a jövőben
Az a felső szinten lévő politikai alkufolyamat a többség és kisebbségi hatalom között, illetve annak megvizsgálása, hogy ez hogyan mehet el egy klienterális rezsimbe. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a folyamatos intézményépítés – ma már a sport szintjén is -, kérdését is vizsgálni kell, vélte.
A jogi helyzetet vázoló Fábián Gyula hozzászólásában rámutatott, Romániában nyomás nélkül semmi sem történik,
Holott a jogszabályok módosítása egyszerű, ha van hozzá akarat, mutatott rá. Azonban, amikor a dolgok eljutnának egy kritikus szintre, mindig van egy visszavágás, hívta fel a figyelmet. Ennek alapján úgy tűnik, a látszat ellenére Romániában nem fejlesztő, hanem megtűrő kisebbségi joggyakorlat van.
Toró Tibor politológus úgy vélte, a jövőre nézve érdekes lehet a civil mozgalmak helyzete, hogy ezek mennyire tudják folytatni jogvédő tevékenységüket, alternatív utat biztosítani a politikai érdekérvényesítés mellé. Székely István Gergő politológus szerint a makrofolyamatok mikroszintre való visszahatását kell vizsgálni, elsősorban azt, hogy a magyarországi politikai elitek mit akarnak Erdéllyel és erre az erdélyi magyar elitnek mi a válasza, de attól is sok függ, merre tart Románia.
Mint elhangzott, a kötet minden példánya elfogyott, magyarországi intézményekhez is el lett juttatva, és az is felmerült, hogy bővített formában – a kritikákat is figyelembe véve - Erdélyben is megjelentessék, illetve egy esetleges román fordításon is gondolkoznak a szerkesztők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!