HIRDETÉS

„Szenvedéstörténet” helyett közösségközpontúság – tanulmánykötet Erdély 25 évéről

Pap Melinda 2018. május 12., 13:36 utolsó módosítás: 2018. május 12., 13:44
HIRDETÉS

Magyarországon még a tudomány jeles képviselői sem értik sokszor Erdélyt – ezt a hiányt hivatott pótolni az a kiadvány, mely az erdélyi magyar társadalom elmúlt 25 évét összegzi.

Kiss Tamás, Bakk Miklós és Salat Levente a könyv bemutatóján Fotó: Pap Melinda

Az erdélyi magyar társadalomkutatók írásaiból szerkesztett kötet nem „szenvedéstörténet”, és a „konfliktusközpontú megközelítés” helyett közösségközpontú szemléletet alkalmaz, de – mint a bemutatón elhangzott – még lehet javítani rajta.

A Magyarok Romániában 1990-2015 című kötetet a Károli Gáspár Református Egyetem felkérésére írta az erdélyi társadalomkutatók egy csoportja.

HIRDETÉS

Bárdi Nándor történész, a kötet egyik szerkesztője és a vizsgált korszak történelmi előzményeit összefoglaló tanulmány szerzője a péntek délután, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székhelyén tartott bemutatón elmondta: a kötet tulajdonképpen az erdélyi magyar kutatók saját társadalmukról végzett kutatásainak az összefoglalója.

A Bárdi által írt 1918 és 1989 közötti történeti összefoglaló tanulmány után Kiss Tamás tanulmánya vizsgálja az erdélyi magyarság demográfiai helyzetét, társadalmi rétegződését, és próbálja elhelyezni a magyar közösséget a romániai társadalmi rétegződés keretében. A nyelvhasználatról, nyelvi jogokról és a nyelvtudás kérdéséről Horváth István, a romániai kisebbségi jogi keretről pedig Fábián Gyula tanulmánya szerepel a kötetben.

Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület

Bárdi Nándor a romániai magyar politikai közösség működésével foglalkozó tanulmányt, Székely István Gergő, Toró Tibor és Kiss Tamás közös munkáját tartotta a könyv legfontosabb tanulmányának. Úgy vélte, ez nemzetközi szinten is megfelelő keretben írja le a romániai magyar kisebbség működését. A könyv oktatással foglalkozó fejezetét Márton János és Papp Z. Attila, az egyházak társadalmi szerepvállalásáról szólót Kiss Dénes jegyzi. A romániai magyar médiával és médiaszocializációval Magyari Tivadar és Kiss Tamás foglalkozik a kötetben.

Bárdi Nándor a kötet erősségeként hangsúlyozta, hogy szerzői a magyar kisebbségkutatás szemléleti megközelítései közül nem a sérelemtörténeti megközelítést, és nem is a párhuzamos nemzetépítő elitek ütközésének a konfliktusközpontú megközelítését alkalmazzák, hanem közösségközpontú szemléletben gondolkoznak.

E szemlélet szerint a kisebbségi magyar közösségeknek van jövőképük, és képesek a sorsukat befolyásolni. E befolyásolás kulcsa a közösségek minél hatékonyabb működtetése, és a társadalmi innováció.

A könyvet értékelő Bakk Miklós politológus úgy fogalmazott: az összefoglalás igényével készült könyv „egy mozgásban levő horizont pillanatnyi lefagyasztása”. Salat Levente politológus szerint a könyv azt szolgálja, hogy az erdélyi magyar társadalomtudományi kutatások szervesüljenek a magyar tudományosságban.

A kötet hiányosságának találta, hogy a román társadalomtól elkülönülten kezeli az erdélyi magyar társadalmat.

Úgy vélte, ez a magyar közgondolkodást uraló Erdély-képnek egy nagy fogyatékossága, és a kötetnek sem sikerült kilépni ebből. Rámutatott, statisztikák szerint az erdélyi magyarok 60-65 százaléka napi szinten használja a román nyelvet, így a kötet nem az ő, hanem a közösség maradék negyedének a helyzetét tükrözi.

Salat Levente szerint a kötetben nem jelenik meg eléggé a román realitás Fotó: Pap Melinda

Kiss Tamás szociológus úgy vélte, a jövőben

az erdélyi magyar társadalomkutatóknak le kell építeni a „kettős diskurzust”, melyet Budapest, illetve Bukarest irányába alkalmaznak, és további feladat a kisebbségpolitikai rezsimek realisztikus leírása is.

Az a felső szinten lévő politikai alkufolyamat a többség és kisebbségi hatalom között, illetve annak megvizsgálása, hogy ez hogyan mehet el egy klienterális rezsimbe. Ezzel párhuzamosan pedig folyamatos a folyamatos intézményépítés – ma már a sport szintjén is -, kérdését is vizsgálni kell, vélte.

A jogi helyzetet vázoló Fábián Gyula hozzászólásában rámutatott, Romániában nyomás nélkül semmi sem történik,

a jogi helyzet a hazai autópálya-építéshez hasonlítható: sok minden el van kezdve, de semmi sem megy el a végsőkig.

Holott a jogszabályok módosítása egyszerű, ha van hozzá akarat, mutatott rá. Azonban, amikor a dolgok eljutnának egy kritikus szintre, mindig van egy visszavágás, hívta fel a figyelmet. Ennek alapján úgy tűnik, a látszat ellenére Romániában nem fejlesztő, hanem megtűrő kisebbségi joggyakorlat van.

Toró Tibor politológus úgy vélte, a jövőre nézve érdekes lehet a civil mozgalmak helyzete, hogy ezek mennyire tudják folytatni jogvédő tevékenységüket, alternatív utat biztosítani a politikai érdekérvényesítés mellé. Székely István Gergő politológus szerint a makrofolyamatok mikroszintre való visszahatását kell vizsgálni, elsősorban azt, hogy a magyarországi politikai elitek mit akarnak Erdéllyel és erre az erdélyi magyar elitnek mi a válasza, de attól is sok függ, merre tart Románia.

Mint elhangzott, a kötet minden példánya elfogyott, magyarországi intézményekhez is el lett juttatva, és az is felmerült, hogy bővített formában – a kritikákat is figyelembe véve - Erdélyben is megjelentessék, illetve egy esetleges román fordításon is gondolkoznak a szerkesztők.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS