Brüsszeli közöny a restitúció iránt

Szeptemberben az erdélyi történelmi egyházak vezetői a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingatlanok ügyében küldtek memorandumot José Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez és Viviane Reding igazságügyi és alapjogi kérdésekért felelős alelnökhöz abban a reményben, hogy megkeresésük új lendületet ad az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatásának.

Az egyházfők ismertették, a négy magyar felekezet a kommunizmus idején államosított 2 140 ingatlan csak mintegy felét vehette birtokba, tulajdonképpeni használatukba pedig alig egyharmada került. Az EU Alapjogi Chartájának kötelező érvényű rendelkezéseire hivatkozva nehezményezték az elkobzott vagyonra vonatkozó új jogorvoslati törvény tulajdonképpeni jogfosztásait, sérelmezve az egyházi levéltári anyagok visszaszolgáltatásának késlekedését is.

November végén keltezett válaszlevelében Reding elismerte, az Alapjogi Charta szavatolja a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságot, illetve a tulajdonhoz való jogot, hivatkozási alapként azonban ezek jogilag csak akkor kérhetők számon, ha „egy adott jogsértés az uniós irányelvek tagországi végrehajtására, azok belső jogrendbe való átültetésére vonatkozik, következésképpen nincs arra mód, hogy minden, állítólagosan előforduló jogsérelem esetében eljárjanak”.

Annak kapcsán, hogy az egyházfők éppen az uniós irányelvek romániai jogrendbe való átültetésének elmaradása miatt emeltek panaszt, az EB alelnöke úgy reagált: az EU-szerződések nem sérthetik a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet. Tőkés László szerint a főbiztos ezáltal úgy nyilvánította kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozónak a restitúció kérdését, mintha Románia nem vállalt volna erre kötelezettséget EU-csatlakozásakor.

„Mindezekből kitűnik, hogy jogsérelmeink orvoslására sem idehaza, sem odakünn nincs hajlandóság: az európai intézmények – az EB és az EP – főbürokratái éppen olyan jogi csűrés-csavarással ráznak le és utasítanak el bennünket, mint az egykori kommunista jogbitorlás folytonosságát fenntartó román kormány és igazságügyi hatóságok. A jelek szerint az EU nem csupán tolerálja, hanem egyenesen támogatja a posztkommunista román kormányzat jogsértő kisebbség- és kisebbségi egyház-ellenes politikáját” – sérelmezi szerdai közleményében az EP-képviselő.