Felkészületlenség, vízióhiány: Brüsszelben nem számolnak Romániával, amely egyetlen befolyásos érdekszövetségnek sem tagja

Az elemzés értelmében öt tömörülés van döntő befolyással az uniós politika alakulására. Vannak „az erős hatok” avagy az „erő felsőháza”, amelyet Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és az Egyesült Királyság alkot. Ezek a tagállamok képviselik az EU lakosságának hetven százalékát, GDP-jének hetvenhárom, a katonai kiadásoknak pedig szintén a hetvenhárom százalékát. Aztán ott vannak az alapító hatok (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia), amelyek az Unió lakosságának negyvenhét százalékát, GDP-jének ötvenöt, védelmi kiadásainak ötvenhat százalékát teszik ki. Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország, Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia alkotja a „befolyásos hetek” csoportját.

A Földközi-tenger menti országokat (Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország) nevezi a tanulmány a „déli heteknek”. Végül

Ez a csoport az EU népességének tizenkét százalékát, az Unió GDP-jének és katonai kiadásainak hat-hat százalékát képviseli. Egyik figyelmet érdemlő tömörülésbe sem sorolhatók a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia), Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia.

Bizalomhiány a tárgyalóasztalnál

Marius Văcărelut, a bukaresti közigazgatási egyetem oktatóját arról kérdeztük az európai tanulmány kapcsán, hogy mi az oka a román diplomácia gyenge besorolásának. A szakértő szerint

Văcărelu úgy véli, a román politikusok felkészültsége hiányos, s ezt minden racionálisan gondolkodó ember gyorsan kiszúrja.

Szerinte ma már európai szinten is észlelik azt, amit a románok már tudnak. „Minden sikeres tárgyaláshoz kölcsönös bizalomra van szükség, ahhoz viszont felkészültség és megfelelő intellektuális színvonal kell. Ha utóbbiak hiányát észlelik a komolyabb felkészültséggel rendelkező európai politikusok, akkor csökken a bizalmuk az tárgyalóasztalnál ülővel, ez esetben a romániai politikusokkal szemben” – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

Marius Văcărelu szerint a román politikusoknak a saját választóik körében is rendkívül alacsony a hitelük, az emberek úgy érzik, nincsenek képviselve, hiszen a választottak egészen mással vannak elfoglalva, mint ami őket érdekli. A pártok, a parlament és a politikusok népszerűségi indexe tíz százaléknál alacsonyabb, s ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a külföldi tárgyalópartnerek is – fogalmazott a szakértő.

Kormányos nélküli hajó

A tanulmányról megkérdeztük Vincze Lorántot, az RMDSZ külügyi titkárát is, aki azt mondta, Romániában hiányzik a külpolitikai vízió. „Nem látni, hogy melyek Románia külpolitikai prioritásai. Az erős szövetség az Egyesült Államokkal geostratégiai helyzeténél fogva adott, emellett némi térségbeli mozgással próbálkozik Románia, de ez elsősorban a moldovai, nem túl sikeres relációban merül ki” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus, aki szerint

Ennek fényében az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki tisztségét betöltő Vincze Loránt szerint nem véletlen, hogy Romániának nincsen befolyása sem Brüsszelben, sem Washingtonban, sem Genfben, kevéssé van jelen a nemzetközi intézményekben, és a szövetségkötéseket is kihagyja. „Ez egy rossz állapot, az erdélyi magyarságnak is előnytelen” – nyomatékosította az RMDSZ külügyi titkára.