Hiányzik a külpolitikai vízió. Klaus Johannis román államfő Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének társaságában
Fotó: Presidency.ro
Románia súlytalan országnak számít az Európai Unióban, Bukarest egyetlen olyan érdekszövetségnek sem tagja, amely alakíthatja a brüsszeli politikát. Szakértők szerint a fő okok között említhető a román politikusok felkészületlensége, s a külpolitikai vízió hiánya.
2018. november 10., 08:462018. november 10., 08:46
Az Európai Tanács elnökségének januári átvételére készülő Románia a legkevésbé befolyásos uniós tagállamok egyike – derül ki abból a tanulmányból, amelyet egy külkapcsolatokat vizsgáló agytröszt készített közel kilencszáz európai szakértő bevonásával. Az elemzők azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak a különböző tagállamok kormányai az Európát érintő ügyekhez, illetve miként tudnak együttműködni más tagállami kabinetekkel.
A Calea Europeană című portál által idézett tanulmány szerint Románia valamennyi vizsgált kérdésben a rangsor második felében helyezkedik el. Például a szakértők csupán 0,8 százaléka gondolja úgy, hogy az ő országa bármilyen európai kérdésben Romániával keresné az együttműködést. Ebben a tekintetben csak Ciprus, Bulgária, Szlovénia, Málta és Horvátország áll Románia mögött. Az európai politikákra gyakorolt általános hatás tekintetében Bukarest a huszonharmadik helyen áll.
Az elemzés értelmében öt tömörülés van döntő befolyással az uniós politika alakulására. Vannak „az erős hatok” avagy az „erő felsőháza”, amelyet Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és az Egyesült Királyság alkot. Ezek a tagállamok képviselik az EU lakosságának hetven százalékát, GDP-jének hetvenhárom, a katonai kiadásoknak pedig szintén a hetvenhárom százalékát. Aztán ott vannak az alapító hatok (Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia), amelyek az Unió lakosságának negyvenhét százalékát, GDP-jének ötvenöt, védelmi kiadásainak ötvenhat százalékát teszik ki. Ausztria, Dánia, Finnország, Svédország, Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia alkotja a „befolyásos hetek” csoportját.
A Földközi-tenger menti országokat (Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Málta, Portugália és Spanyolország) nevezi a tanulmány a „déli heteknek”. Végül
Ez a csoport az EU népességének tizenkét százalékát, az Unió GDP-jének és katonai kiadásainak hat-hat százalékát képviseli. Egyik figyelmet érdemlő tömörülésbe sem sorolhatók a balti országok (Észtország, Lettország, Litvánia), Szlovénia, Horvátország, Bulgária és Románia.
Marius Văcărelut, a bukaresti közigazgatási egyetem oktatóját arról kérdeztük az európai tanulmány kapcsán, hogy mi az oka a román diplomácia gyenge besorolásának. A szakértő szerint
Văcărelu úgy véli, a román politikusok felkészültsége hiányos, s ezt minden racionálisan gondolkodó ember gyorsan kiszúrja.
Szerinte ma már európai szinten is észlelik azt, amit a románok már tudnak. „Minden sikeres tárgyaláshoz kölcsönös bizalomra van szükség, ahhoz viszont felkészültség és megfelelő intellektuális színvonal kell. Ha utóbbiak hiányát észlelik a komolyabb felkészültséggel rendelkező európai politikusok, akkor csökken a bizalmuk az tárgyalóasztalnál ülővel, ez esetben a romániai politikusokkal szemben” – hangsúlyozta az egyetemi tanár.
Marius Văcărelu szerint a román politikusoknak a saját választóik körében is rendkívül alacsony a hitelük, az emberek úgy érzik, nincsenek képviselve, hiszen a választottak egészen mással vannak elfoglalva, mint ami őket érdekli. A pártok, a parlament és a politikusok népszerűségi indexe tíz százaléknál alacsonyabb, s ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a külföldi tárgyalópartnerek is – fogalmazott a szakértő.
A tanulmányról megkérdeztük Vincze Lorántot, az RMDSZ külügyi titkárát is, aki azt mondta, Romániában hiányzik a külpolitikai vízió. „Nem látni, hogy melyek Románia külpolitikai prioritásai. Az erős szövetség az Egyesült Államokkal geostratégiai helyzeténél fogva adott, emellett némi térségbeli mozgással próbálkozik Románia, de ez elsősorban a moldovai, nem túl sikeres relációban merül ki” – hangsúlyozta az RMDSZ-es politikus, aki szerint
Ennek fényében az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki tisztségét betöltő Vincze Loránt szerint nem véletlen, hogy Romániának nincsen befolyása sem Brüsszelben, sem Washingtonban, sem Genfben, kevéssé van jelen a nemzetközi intézményekben, és a szövetségkötéseket is kihagyja. „Ez egy rossz állapot, az erdélyi magyarságnak is előnytelen” – nyomatékosította az RMDSZ külügyi titkára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!