Hirdetés

„Románia lényegében elveszítette szuverenitását” – az országok önrendelkezésének fontosságáról is szó esett Tusványoson

Megtámadott szuverenitás. Panyi Miklós, Kósa Lajos, Tuzson Bence, Lánczi Tamás és Rostás Szabolcs a pénteki beszélgetésen •  Fotó: László Ildikó

Megtámadott szuverenitás. Panyi Miklós, Kósa Lajos, Tuzson Bence, Lánczi Tamás és Rostás Szabolcs a pénteki beszélgetésen

Fotó: László Ildikó

Egyre nyíltabbak a szuverenitás elleni támadások és egyre inkább kezdik az „álcát levetni” magukról – mondta Tuzson Bence magyar igazságügyi miniszter pénteken Tusnádfürdőn.

Krónika

2024. július 26., 13:262024. július 26., 13:26

Tuzson Bence Szuverenitásunk védelme illúzió vagy realitás címmel a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban megtartott, a Krónika főszerkesztője, Rostás Szabolcs által moderált kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy azért van szükség a szuverenitás védelmére, mert a mostani erőteljesen változó világban az országok szuverenitását folyamatos támadás éri.

Az egyes államok megpróbálják az akaratukat közvetve vagy közvetlenül egy másik állammal szemben érvényesíteni – mutatott rá, kiemelve: ez ellen muszáj fellépni.

Hirdetés

Kifejtette: az Európai Unió konstrukciója alapvetően arra épült, hogy ezt a fajta befolyásolást megakadályozza, ami alapvetően egy haladó és nagyon jó konstrukció volt. Napjainkban annak a változásnak lehetünk a tanúi, hogy az EU garanciális szabályait megpróbálják felszámolni. Példaként hozta a vétó kérdését, és kitért arra is: az EU különböző intézményrendszerei elkezdték a saját hatásköreiket kiszélesíteni, a fogalmakat próbálják átalakítani, amire jó példa a menekültek kérdése. A döntési mechanizmusokba próbálnak olyan elemeket beemelni, amelyek eddig nem voltak benne – mondta, és a bevándorlás területére hivatkozott.

Arra figyelmeztetett, hogy

az uniós intézményrendszert olyan irányba próbálják „nyomni”, hogy a döntéseket minél inkább feles alapon hozzák meg.

A fenti jelenségek az utóbbi időszakban a jogállamisági jelentésekben is egyre inkább megnyilvánulnak, ezeket politikai nyomásgyakorlásra használják fel.

A folyamattal szemben fel kell lépni – rögzítette az MTI szerint a miniszter, aki hozzátette: amikor ilyen helyzettel állnak szembe, akkor ennek monitorozására rendkívül nagy szükség van, ezért hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Kitért arra is:

nem várható el, hogy azok, akik be akarnak avatkozni egy ország szuverenitásába, örömmel fogadják egy ilyen szervezet létrehozását, ugyanakkor a hivatal elleni beavatkozás egyértelműen politikai beavatkozás.

Jelezte: vizsgálják a hivatal javaslatait is. A tárcánál jelenleg a háborús propagandát érintő passzusokon dolgoznak, és várhatóan néhány nap múlva terjesztik a kormány elé.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője rámutatott: a szuverenitást nem csak az Európai Unió és más államok vonatkozásában kell megvédeni.

Létrejött egy olyan szuverenitási szürke zóna, amelyben „szabadon grasszálnak” különböző politikai nyomásgyakorló szervek.

Ez a hálózat nem csupán Magyarországon és az EU területén, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is működik, és arra törekednek, hogy befolyásolják a politikai közbeszédet és a közhatalom gyakorlását. Erről a szürke zónáról eddig „szemérmesen” nem beszéltek – állapította meg.

A hivatal vezetője a szuverenitásvédelmi törvényről azt mondta, alapvetően jó, de az átláthatóság növelése érdekében új szabályokat kell alkotni.

Felvetette egy új kategória, a politikai nyomásgyakorló szerv megalkotását is. Szintén érdemes jogszabály-módosításban gondolkodni a külföldi adománygyűjtő oldalak kapcsán.

Ezeken keresztül tisztázatlan eredetű források érkezhetnek, és ezt a kiskaput mindenképpen érdemes lesz bezárni – mondta.

Megjegyezte: vannak olyan szervezetek, amelyek kerek perec megtagadják a magyar állam egyik hivatalával való együttműködést.

Ahogy a Transparency Internationalt vizsgálni kezdték, az Amerikai Egyesült Államok kormánya azonnal interveniált

– jegyezte meg.

Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni fellépést koncepciós eljárásnak nevezte. Rámutatott: a Velencei Bizottság olyan állításokat fogalmazott meg, amelyeket érthetetlen, hogy honnan vettek.

Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke konkrét példaként említette, hogy Debrecenben 2017 óta különböző külső finanszírozók 2,7 milliárd forintot költöttek el különböző szervezetek és politikai erők felépítésére, hogy azok a választáson a helyi hatalmat megszerezzék. A párttörvény szigorúan meghatározta a pártok támogatását, de ez például az egyesületekre nem vonatkozott – emlékeztetett.

Ha demokráciában élünk, az egyik legfontosabb érték, hogy a demokratikus versenyben indulók egyenlő pályán és egyenlő feltételek mellett jelenjenek meg – húzta alá. Úgy értékelte, itt rendet tudtak tenni.

Számtalan rossz példa van ugyanakkor – jegyezte meg, majd Romániát említette, amely „lényegében elveszítette szuverenitását”.

Szerinte maga az EU sem tekinthető szuverénnek oly módon, mint egy nemzetállam, de nem is állam, s a jogállamiság ismérvei sem vonatkoznak rá.

Az Európai Bizottság nem kormány és az alapszerződéssel teljesen ellentétes módon működik, a legkülönbözőbb érdekek alapján dönt, és megpróbálja lenyomni ezeket a határozatokat az Európai Tanács torkán.

Egy olyan szövetségben vagyunk, aminek nincs szuverenitása

– értékelt.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta: a történelem arról szól, hogy az államok küzdenek és a szuverenitást próbálják befolyásolni ilyen-olyan eszközökkel. Vannak új jelenségek: a globalizmus, az infokommunikáció, a nemzetközi pénzügyi hálózatok kiszélesedése révén újabb és újabb eszközöket vetnek be.

Ide sorolta a médián, a civil társadalmon és multilaterális szervezeteken keresztül történő befolyásolási kísérleteket.

Leszögezte: nincs annál elemibb és legitimebb érdeke egy államnak, mint hogy a szuverenitásának védelme érdekében hatékony jogi, politikai és gazdasági keretrendszert működtessen. Az érintett kormányoknak a politikai vitákat meg kell vívnia – rögzítette.

Összegzése szerint politikai, jogi és alkotmányjogi eszközök egyaránt rendelkezésre állnak, de nagyon nehéz pálya, amin Magyarországnak küzdeni kell.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 16., csütörtök

Régen a fiatal párok autót vettek a nászajándékból, ma már annak is örülnek, ha nem fizetnek rá az esküvőre

Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.

Régen a fiatal párok autót vettek a nászajándékból, ma már annak is örülnek, ha nem fizetnek rá az esküvőre
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
Hirdetés
Hirdetés