„Románia lényegében elveszítette szuverenitását” – az országok önrendelkezésének fontosságáról is szó esett Tusványoson

Kifejtette: az Európai Unió konstrukciója alapvetően arra épült, hogy ezt a fajta befolyásolást megakadályozza, ami alapvetően egy haladó és nagyon jó konstrukció volt. Napjainkban annak a változásnak lehetünk a tanúi, hogy az EU garanciális szabályait megpróbálják felszámolni. Példaként hozta a vétó kérdését, és kitért arra is: az EU különböző intézményrendszerei elkezdték a saját hatásköreiket kiszélesíteni, a fogalmakat próbálják átalakítani, amire jó példa a menekültek kérdése. A döntési mechanizmusokba próbálnak olyan elemeket beemelni, amelyek eddig nem voltak benne – mondta, és a bevándorlás területére hivatkozott.

Arra figyelmeztetett, hogy

A fenti jelenségek az utóbbi időszakban a jogállamisági jelentésekben is egyre inkább megnyilvánulnak, ezeket politikai nyomásgyakorlásra használják fel.

A folyamattal szemben fel kell lépni – rögzítette az MTI szerint a miniszter, aki hozzátette: amikor ilyen helyzettel állnak szembe, akkor ennek monitorozására rendkívül nagy szükség van, ezért hozták létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Kitért arra is:

Jelezte: vizsgálják a hivatal javaslatait is. A tárcánál jelenleg a háborús propagandát érintő passzusokon dolgoznak, és várhatóan néhány nap múlva terjesztik a kormány elé.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője rámutatott: a szuverenitást nem csak az Európai Unió és más államok vonatkozásában kell megvédeni.

Ez a hálózat nem csupán Magyarországon és az EU területén, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is működik, és arra törekednek, hogy befolyásolják a politikai közbeszédet és a közhatalom gyakorlását. Erről a szürke zónáról eddig „szemérmesen” nem beszéltek – állapította meg.

A hivatal vezetője a szuverenitásvédelmi törvényről azt mondta, alapvetően jó, de az átláthatóság növelése érdekében új szabályokat kell alkotni.

Felvetette egy új kategória, a politikai nyomásgyakorló szerv megalkotását is. Szintén érdemes jogszabály-módosításban gondolkodni a külföldi adománygyűjtő oldalak kapcsán.

Ezeken keresztül tisztázatlan eredetű források érkezhetnek, és ezt a kiskaput mindenképpen érdemes lesz bezárni – mondta.

Megjegyezte: vannak olyan szervezetek, amelyek kerek perec megtagadják a magyar állam egyik hivatalával való együttműködést.

– jegyezte meg.

Lánczi Tamás a Szuverenitásvédelmi Hivatal elleni fellépést koncepciós eljárásnak nevezte. Rámutatott: a Velencei Bizottság olyan állításokat fogalmazott meg, amelyeket érthetetlen, hogy honnan vettek.

Kósa Lajos, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának fideszes elnöke konkrét példaként említette, hogy Debrecenben 2017 óta különböző külső finanszírozók 2,7 milliárd forintot költöttek el különböző szervezetek és politikai erők felépítésére, hogy azok a választáson a helyi hatalmat megszerezzék. A párttörvény szigorúan meghatározta a pártok támogatását, de ez például az egyesületekre nem vonatkozott – emlékeztetett.

Ha demokráciában élünk, az egyik legfontosabb érték, hogy a demokratikus versenyben indulók egyenlő pályán és egyenlő feltételek mellett jelenjenek meg – húzta alá. Úgy értékelte, itt rendet tudtak tenni.

Szerinte maga az EU sem tekinthető szuverénnek oly módon, mint egy nemzetállam, de nem is állam, s a jogállamiság ismérvei sem vonatkoznak rá.

Az Európai Bizottság nem kormány és az alapszerződéssel teljesen ellentétes módon működik, a legkülönbözőbb érdekek alapján dönt, és megpróbálja lenyomni ezeket a határozatokat az Európai Tanács torkán.

– értékelt.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt mondta: a történelem arról szól, hogy az államok küzdenek és a szuverenitást próbálják befolyásolni ilyen-olyan eszközökkel. Vannak új jelenségek: a globalizmus, az infokommunikáció, a nemzetközi pénzügyi hálózatok kiszélesedése révén újabb és újabb eszközöket vetnek be.

Leszögezte: nincs annál elemibb és legitimebb érdeke egy államnak, mint hogy a szuverenitásának védelme érdekében hatékony jogi, politikai és gazdasági keretrendszert működtessen. Az érintett kormányoknak a politikai vitákat meg kell vívnia – rögzítette.

Összegzése szerint politikai, jogi és alkotmányjogi eszközök egyaránt rendelkezésre állnak, de nagyon nehéz pálya, amin Magyarországnak küzdeni kell.