Brassai: a vidéki ember jobban örül az aszfaltnak, mint a kétnyelvűségnek

„Számomra egyértelművé vált, hogy szinte mind a harmincnyolc önkormányzatban, amelyet az RMDSZ vezet, a munka és annak eredménye alapján konszolidálódott a magyar érdekvédelem. Polgármestereink egészen jól beletanultak a szakmába” – fogalmazott a politikus, aki legfőképpen azt méltányolja, hogy az elmúlt négy évben, egy olyan időszakban mutattak fel eredményeket az önkormányzatok, amikor a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság jellemezte politikai helyzet nem volt feltétlenül kedvező.

A megyei elnök elsősorban Erdőszentgyörgyöt, Kerelőszentpált, Marosszentgyörgyöt, Gernyeszeget, Nagyernyét, Szovátát, Mezőbodont és Gyulakutát említette mint olyan településeket, amelyekben a leglátványosabb arculatváltozás ment végbe.

A negatívumokat illetően felvetettük az elnöknek, hogy számos színmagyar település elöljárója teljesen vagy legalábbis részben hanyagolja a törvény biztosította kétnyelvűség bevezetését vagy gyakorlását. A megyében több olyan település is van, ahol az RMDSZ polgármesterei új, csupán román nyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki, máshol pedig évek óta elmulasztják a magyar személyiségekről átnevezett utcákat megjelölni.

Mindezek mellett az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmeztetése dacára a legtöbb önkormányzat honlapja még mindig egynyelvű, akárcsak a polgármesteri hivatalokban megtalálható formanyomtatványok is. Ugyanakkor az utóbbi négy esztendő alatt kevés vidéki iskola kapott nevet, mert a polgármestereknek kényelmetlen megvívni a harcot a megyei tanfelügyelőséggel, amely az intézményelnevezések ügyében még mindig hajlamos keresztbe tenni a magyar kezdeményezéseknek.

„Az tény, hogy a vidéki ember az aszfaltnak jobban örül, mint a kétnyelvű feliratnak, de valóban meg kell vizsgálnunk, hogy egyes polgármestereink számára a kétnyelvűség miért nem fontos. Ez különben állandó téma az RMDSZ-ben. Ha mi nem teszünk érte, mástól se várjuk el!” – sommázta Brassai Zsombor.