
Szeptemberben 121 diák költözött be a Téka Mezőségi Szórványkollégiumba, közülük tizenháromnak van „keresztszülője”
Fotó: Riti József Attila
Végigkísérhetik a középiskolás diákok életét, tanulmányait azok, akik részt vesznek a Téka Mezőségi Szórványkollégiumban működő keresztszülőprogramban. Balázs-Bécsi Enikő programfelelős a gyerekek támogatásáról, a szamosújvári intézményben zajló tevékenységekről beszélt a Krónikának.
2018. november 29., 16:482018. november 29., 16:48
2018. november 29., 17:092018. november 29., 17:09
A Téka Mezőségi Szórványkollégiumban élő, szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek támogatása érdekében már közel húsz éve működik a keresztszülő-program a szamosújvári intézményben. Körülbelül a bentlakás 2000-es megalapításától kezdődően
„Ez nagyon hasznos program a bentlakásunk számára. Azért találtuk ki, hogy az a diák, aki szociálisan hátrányos környezetből jön – például nagyszülő vagy csak egy szülő neveli –, legyen még egy úgynevezett pótszülője, aki gondját viseli” – mondta el a Krónika megkeresésére Balázs-Bécsi Enikő programfelelős, a Téka Alapítvány gazdasági ügyvezetője.
Hozzátette, a támogatók száma évről évre változik, általában tíz-húsz között mozog. „Amikor kitesszük a felhívást, és megjelenik a médiában, egyből jelentkezik 3-5 ember. Ezt egyébként nem egyéves programnak szántuk, és a keresztszülők is általában négy évig vállalják a támogatást. Tehát egy iskolaszakaszon, ötödiktől nyolcadikig végigkísérik a diák életét, tanulmányait, és ha továbbra is szeretnének részt venni a projektben, akkor egy újabb ötödikes diáknak segíthetnek” – részletezte az ügyvezető.
Kifejtette, főként pénzbeli támogatásról van szó, és változó, hogy havonta vagy háromhavonta nyújt segítséget a keresztszülő.
„Fontos megjegyezni, hogy a gyerek nem a pénzt kapja meg, hanem a keresztszülők a bentlakási szolgáltatás költségeinek egy részét fedezik, valamint ünnepekkor ajándékokat adunk, élelmiszer-csomagokat állítunk össze, vagy egészségügyi problémákat oldunk meg ezekből a támogatásokból, például fogorvosi, szemorvosi kezelést” – részletezte a programfelelős. Hozzátette, egy diák havi bentlakási költsége 600–700 lejbe kerül, ez heti ötnapi étkeztetést jelent, délutáni szilenciumot biztosítanak szakképzett pedagógusokkal, és hétvégére hazaszállítják a gyerekeket bérelt buszokkal. Ebből az összegből szoktak a keresztszülők vállalni bizonyos részt. „Öt, tíz, húsz százalékot, mindenki lehetősége szerint. Sosem határoztuk meg, hogy csak akkor lehet valaki keresztszülő, ha ezt az összeget befizeti” – magyarázta a projekt koordinátora. Rámutatott, jelenleg 121 diák van a szórványkollégiumban, közülük tizenháromnak van keresztszülője.
Balázs-Bécsi Enikő arról is beszámolt, hogy
„Semmiképp nem szoktunk, és nem is tartjuk jónak, hogy olyan diákokat hozzunk el, vonz-
zunk be ebbe a programba, ahol még van magyar osztály, és működik iskola” – magyarázta a programfelelős.
Néhány olyan települést is megemlített, ahol megszűnt a magyar nyelvű oktatás: Kolozs megyében Feketelak, Melegföldvár, Pusztakamarás, illetve Maros megyében Nagysármás. Utóbbi városban elsőtől nyolcadik osztályig még van magyar nyelvű oktatás, kilencedik osztálytól már csak románul tanulhatnak a diákok – sokan ekkor választják a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumot és a szórványkollégiumot. Borsa völgyében – ahová tartozik Lózsárd, Alsótők, Felsőtők – már az elemi oktatás sem folyik magyar nyelven. Az ottani elemisták a válaszúti Kallós Alapítványhoz járnak, az általános iskolások pedig átmennek a Téka Alapítványhoz és a szamosújvári magyar iskolába.
– mondta Balázs-Bécsi Enikő. Hozzátette, a bentlakás fenntartásának költségeit főként a magyar állam finanszírozza pályázat révén, a hiányzó részt a Téka Alapítványnak kell előteremteni. Ennek érdekében különböző táborokat szerveznek, vagy bérbe adják a helyiséget, és így anyagi források érkeznek az alapítványnak, illetve ezért indították a keresztszülő-programot is. „Azt szoktuk mondani, hogy sok kicsi sokra megy” – hangsúlyozta Balázs-Bécsi Enikő.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
szóljon hozzá!