
Román és magyar szülők közötti szóváltás, majd dulakodás zavarta meg a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskola hétvégi évzáró ünnepélyét.
2013. június 23., 22:162013. június 23., 22:16
Míg folytak a díszbeszédek, néhány román szülő kérdőre vonta azt a két magyar apukát, akik a hátsó sorokból egy figyelmeztető molinót emeltek a magasba. Horváth-Kovács Ádám és Farkas Mihály az európai kétnyelvűséget szemléltető felirattal tiltakozott az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által kétszer is megbírságolt iskola folyamatos törvényszegése ellen. Az óriásplakát miatt az egyik román szülő némi dulakodás után kitépte a molinót a két magyar apuka kezéből. Az incidensnek a jelen lévő csendőrök vetettek véget, akik kivezették az udvarból a két magyar és az egyik román szülőt. A történtekről jegyzőkönyv készült, melynek következtében mindhárom személy figyelmeztetésben részesült.
Egy hete folyó „hangolás\"
„Számomra furcsa, hogy míg mi békés módszerrel az iskolában uralkodó törvénytelen állapotokra próbáltuk felhívni a figyelmet, néhány román szülő mennyire agresszívan lép fel – kommentálta az esetet Horváth-Kovács Ádám. – Hangoskodtak, sértegettek, lökdöstek. Az is sokat elárul az agresszoraink hozzáállásáról, hogy miután elkészült a hatósági jegyzőkönyv, a román apuka a csendőrök előtt kijelentette, hogy amíg az ő gyermeke a Rebreanu- iskolába jár, ő soha nem fogja megengedni, hogy kétnyelvű feliratok kerüljenek az iskola falaira.\" Szerinte az alaphangot ismét az iskola magyarellenes vezetősége adta meg, amikor az évzáróra minden egyes román gyermeknek egy-egy kis trikolórt osztott ki. Egyesek a nyakukba kötötték, mások hajpántként használták, vagy éppenséggel kokárdát készítettek belőle.
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei elnöke szerint az utóbbi héten mesterkélten felfújt kétnyelvű oklevelek botránya, a 2-es általános iskola Bernády Györgyről való átnevezését megelőző és követő egyes román politikusok nyílt támadásai és magyarellenes kijelentései vezettek a kövesdombi iskolában történt incidensekhez. A lapunknak nyilatkozó politikus elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a törvények által szavatolt nyelvi jogokat nemcsak, hogy figyelmen kívül hagyják a város és a megye egyes elöljárói, hanem magyarellenes kijelentéseikkel veszélyes társadalmi feszültséget idéznek elő.
Brassai: törvénysértőkben nem lehet bízni
Brassai Zsombor szerint tekintettel arra, hogy a nyelvi jogok érvényesítését nem lehet az iskolákra bízni, melyek vezetőtanácsában fölényes többségű a román képviselet, illetve egyetlen általános iskola és három középiskola kivételével nincsenek magyar igazgatók, önkormányzati szinten kell rendezni a problémát. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban az Országos Diszkriminációellens Tanács másodjára marasztalta el a Liviu Rebreanu Általános Iskola vezetőségét, mivel nem hajlandó eleget tenni a törvény és a kisebbségi nyelvek chartája által előírt kötelességeinek. Egy héttel korábban a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetői pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a Rebreanu-iskolában uralkodó helyzet jellemző a város szinte valamennyi tanintézményére. Éppen ezért a civil szervezet mind a nyolcvan marosvásárhelyi óvoda és iskola feljelentését kilátásba helyezte.
Brassai Zsombor RMDSZ-elnök megígérte, hogy a szövetség helyi tanácsosai határozattervezetet terjesztenek az önkormányzat elé, amelyben az iskolák adminisztrátori minőségében elrendeljék az épületek belső tereinek kétnyelvű feliratozását.
Megtagadott anyanyelvű segélykérés
Megtagadta az anyanyelvű segélykérést a Víkendtelepen működő vakációs rádió (Radio Vacanţa) egyik munkatársa. K. E. marosvásárhelyi lakos Wehrmann Vince, Berlinben élő 6 éves kis unokája eltűnését szerette volna bejelentetni pénteken délután a víkendtelepi hangosbemondón. Mivel a Németországban született fiúcska csak németül és magyarul ért, a nagyapa arra kérte a szolgálatos műsorvezetőt, hogy e két nyelv egyikén szóljon a gyerekhez, vagy engedje meg neki, hogy szólítsa ő unokáját. A szolgálatos műsorvezető elutasította a kérést, mondván, hogy az ottani rádión csak románul szabad beszélni. Lapunk jelzésére reagálva Ioan Chiorean, a víkendtelepi strandot működtető önkormányzat sajtósa sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. K. E. jogi lépéseket fontolgat: a férfi azt tervezi, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz és az Audiovizuális Tanácshoz fordul.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!