
Borboly Csaba és Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es vezetői a közösségi oldalakon közzétett videókban vitáznak egymással
Fotó: Képernyőmentés/Borboly Csaba Facebook-oldala
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után. Borboly azzal vádolta meg utódját, hogy a megyei tanács nevében letöltendő szabadságvesztés kiszabását kérte ellene. Bíró ezt határozottan visszautasította, és egy Facebook-videóban részletesen ismertette az ügy előzményeit. Szerinte a megyei önkormányzatnak ma sem Borboly Csaba elítélése a célja, hanem a költségvetésben keletkezett, több millió lejesre becsült kár visszaszerzése.
2026. augusztus 31., 14:522026. augusztus 31., 14:52
2026. augusztus 31., 15:092026. augusztus 31., 15:09
Eldurvult a vita a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es vezetői, a közgyűlés volt és jelenlegi elnöke között; előbbi már azzal vádolja az utódját, hogy börtönbe akarta juttatni. „Ez az ember írásban kérte Hargita Megye Tanácsának a nevében, a kollégákkal megszavaztatta, hogy szabadságvesztésre ítéljenek el. Értik? Szabadságvesztésre ítéljenek el! Ez az ember, akit segítettem, be akart záratni! (...) Húsz-harminc évre meg akarta nyomorítani a gyerekeim életét!” – fogalmazott a közösségi oldalán közzétett videóban Borboly Csaba alelnök, aki 2008 és 2024 között látta el a megyei tanács elnöki teendőit.
A vádra utódja, Bíró Barna Botond ugyancsak videóban válaszolt. A Hargita Megye Tanács elnökévé 2024-ben megválasztott politikus – a közgyűlés korábbi alelnöke – kategorikusan cáfolta, hogy Borboly bebörtönzését kérte volna. „Kicsoda? Én biztos nem!” – reagált, majd részletesen ismertette a hosszú évek óta húzódó ügy hátterét.
Az elnök szerint a kivitelezés során nem tartották be maradéktalanul a műszaki tervekben szereplő megoldásokat, ezért a műszaki felügyelő nem vette át a munkálatokat, azok kifizetése ennek ellenére megtörtént.
A számvevőszék 2011–2012-ben végzett ellenőrzései szabálytalanságokat találtak a közbeszerzéseket követő kivitelezési szerződéseknél és a kifizetéseknél. Az ügyben később büntetőeljárás indult. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) 2013-ban emelt vádat Borboly Csaba, a megyei tanács akkori elnöke, továbbá az önormányzat több akkori és volt alkalmazottja, illetve más érintettek ellen.
A több mint egy évtizedig tartó büntetőper idén augusztusban ért véget jogerősen. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla Borbolyt és vádlott-társait a legfontosabb vádpontok alól felmentette. Borboly esetében ez két, folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, egy hivatali visszaélésre való felbujtás és a hatóságok megtévesztésének vádját érintette. Két, közokirat-hamisítással kapcsolatos elsőfokú döntést ugyanakkor a jogerős ítélet nem változtatott meg, ezek büntethetősége azonban időközben elévült, ezért a teljes büntetőeljárást megszüntették.
Bíró Barna Botond videós állásfoglalása szerint külön kell választani egymástól a büntetőjogi felelősséget és Hargita Megye Tanácsának polgári jogi követelését. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzat a 2013-ban elfogadott 141-es számú határozat alapján polgári félként lépett be a büntetőperbe. Bíró értelmezése szerint az önkormányzat célja kizárólag az volt, hogy visszaszerezze a számvevőszék által megállapított anyagi kárt.
Bíró Barna Botond tanácselnök szerint nem Borboly Csaba alelnök börtönbe juttatása, hanem az okozott kár megtérítése az önkormányzat célja
Fotó: Gönczy Tamás/RMDSZ
Ezt támasztja alá a Hargita Megye Tanácsa jogi és közbeszerzési igazgatóságát irányító Groza Noémi tájékoztatása is.
Bíró Barna Botond arra is kitért, hogy 2016 áprilisában a Hargita Megyei Törvényszék elrendelte: a büntetőeljárásban ne a megyei önkormányzat saját jogászai képviseljék az intézményt, hanem külső ügyvéd.
Erre szerinte azért volt szükség, mert a perben a megyei tanács volt munkatársai, illetve olyan intézményvezető is érintett volt, aki akkor is vezető tisztséget töltött be.
A megyei tanács ennek nyomán Lacrima Rodica Buile ügyvédet bízta meg jogi képviseletével.
Bíró hangsúlyozta: a megyei önkormányzat munkatársai az ügy dokumentumait adták át az ügyvédnek, a jogi stratégia kialakítása és a megye érdekeinek bíróság előtti képviselete viszont a külső jogi képviselő feladata volt.
Borboly Csaba a Facebookon közzétett Reels-videójában azt állította, hogy a megyei tanács elnöke a polgári peres jogi eljárás során megnövelte a követelt kár értékét. Bíró szerint azonban ennek oka az, hogy az eredetileg megállapított összeghez az évek során a törvény szerint késedelmi, illetve büntetőkamatokat kellett hozzászámítani.
A pontos összeg tekintetében eltérés van Bíró videóban elhangzott közlése és a megyei tanács jogi igazgatóságának tájékoztatása között. Bíró 4,8 millió lejes kárról beszélt, míg Groza Noémi szerint a megyei tanács által polgári félként benyújtott keresetben szereplő összeg 4,7 millió lej, amelyhez késedelmi kamatokat is hozzá kell számítani.
A Székelyhon beszámolója szerint 2012–2013-ban több polgári per is indult az ügyben, ezeket azonban a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztették. Most, hogy a büntetőper lezárult, ezek folytatódhatnak, illetve újabb polgári perek is indulhatnak. A megyei tanács jogi igazgatója szerint ugyanakkor előbb tisztázni kell az egyes érintettek anyagi felelősségének mértékét, ami összetett és hosszadalmas folyamatnak ígérkezik.
Értelmezése szerint Hargita Megye Tanácsát és ezen keresztül a Hargita megyei közérdeket érte kár, az intézmény vezetőinek és alkalmazottainak pedig törvényi kötelességük minden rendelkezésükre álló jogszerű eszközt igénybe venni annak megtérítése érdekében. „Ha az a vád velem szemben, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy ezt a kárt megtérítsük, akkor ezt büszkén vállalom. És azt tudom megígérni, hogy ezután sem lesz másképp” – fogalmazott Hargita Megye Tanácsának elnöke.
A nyilvánosság előtt, a közösségi médiában dúló vita egyébként kényelmetlenül érinti az RMDSZ-t, hiszen Bíró és Borboly egyaránt a szövetség befolyásos, exponált politikusai közé tartozik.

Hetek óta üzenget Hargita Megye Tanácsának korábbi elnöke utódjának, hétfőn azonban látványosan egymásnak esett Hargita Megye Tanácsának ülésén Bíró Barna Botond és Borboly Csaba a homoródfürdői ifjúsági tábor ügyében.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
szóljon hozzá!