2012. február 24., 10:162012. február 24., 10:16
Borboly Csaba szerint nem szerencsés, hogy az erdélyi magyar közösségnek szánt magyarországi és romániai költségvetési támogatások jelentős hányada a Székelyföldre vagy a Partium tömbmagyarság által lakott vidékekre irányul.
A megyei közgyűlés elnöke arra világít rá, hogy a témában nem tájékozott polgár azt gondolhatná, az erdélyi magyar kultúra a Bethlen Gábor Alap által folyósított magyarországi, illetve a Communitas Alapítvány által folyósított romániai költségvetési támogatásoktól függ. A politikus úgy véli, ez csak a látszat. Állítása szerint az említett forrásokból származó összegek eltörpülnek azokhoz képest, amelyeket a helyi és megyei önkormányzatok, valamint a közbirtokosságok, vállalkozók, magánszemélyek biztosítanak a magyar kultúra céljaira.
Ezért a vitairat szerzője helytelennek tartja, hogy a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány támogatásainak haszonélvezői is azok a területek legyenek, amelyek önerőből is képesek finanszírozni a magyar kulturális programokat. „A mentőakciókra, támogatáspolitikára nem a Székelyföldön van szükség, hanem a szórványban” – állítja a székelyföldi önkormányzati vezető. Álláspontja szerint a támogatás azokat a vidékeket illetné meg, amelyek önkormányzataiban nincs, vagy alig van jelen a magyar közösség képviselője, ezért alig jutnak önkormányzati források a közösség céljaira.
„A másfél milliós erdélyi magyar közösségre vetítve néhány eurómillió nem tud érzékelhető hatást kifejteni, de ha Hunyad, Temes, Beszterce-Naszód, Fehér, Arad, Máramaros, Szeben megye magyar oktatására fordítják ezeket az összegeket, akkor látványos eredmények érhetők el” – fogalmazott a megyei közgyűlés elnöke. Borboly Csaba ezért azt kezdeményezte, hogy a Bethlen Gábor Alap és a Communitas Alapítvány vezetői üljenek le, és határozzák meg a területet, ahol együtt vagy külön-külön fejtik ki támogatási tevékenységüket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok