
2012. szeptember 06., 13:182012. szeptember 06., 13:18
Borbély csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta: a választások tekintetében RMDSZ legfőbb feladata a szavazópolgárok mozgósítása lesz, és semmiképpen nem köt szövetséget sem az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP), sem a Magyar Polgári Párttal (MPP).
Borbély hozzátette: a magyar pártok nem köthetnek választási szövetséget, mert nem tudnák elérni a koalíciókra érvényes 8 százalékos parlamenti küszöböt, saját listáin pedig az RMDSZ nem kíván EMNP-s, vagy MPP-s jelölteket indítani.
„Bebizonyította ez a két kis párt, hogy nem képesek partneri kapcsolatra. Hogy nézne ki ez a magyar válogatott a román parlamentben, ha másnap két vagy három ember venné a kalapját, és azt mondaná, hogy semmi közöm a válogatotthoz? Ez történt Tőkés Lászlóval 2009-ben, mikor jóhiszeműen feltettük őt első helyre az RMDSZ-listán, RMDSZ-politikusként került be az Európai Parlamentbe, és azóta megtett mindent annak érdekében, hogy ne csak kritizálja az RMDSZ-t, hanem hogy egy új pártot hozzon létre\" – fejtette ki pártja álláspontját Borbély.
„Az RMDSZ megnyerte az önkormányzati választásokat, bebizonyította, hogy élvezi a magyarság bizalmát. Készülünk a parlamenti választásokra, nem fogunk közös listán indulni senkivel: mi a magyarsággal kötünk szövetséget\" – mondta az RMDSZ politikai alelnöke.
Hozzátette: ez nem azt jelenti, hogy az RMDSZ nem fog tárgyalni a két másik magyar párttal, a tárgyalásokra azonban csak azt követően kerül majd sor, hogy a „két pártocska” megoldja belső problémáit.
Borbély szerint a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöb nagy kihívást jelent, mivel a felmérések eredményei nagy részvételi arányt vetítenek előre a december 9-i parlamenti választásokon.
A romániai magyar pártok közös jelöltállítását korábban az MPP, legutóbb pedig az EMNP is szorgalmazta. Toró T. Tibor EMNP-elnök szerdán azt mondta: pártja a lehető legszélesebb magyar összefogás részeként venne részt a decemberi parlamenti választásokon, és törekedni fog arra, hogy az RMDSZ-szel és az MPP-vel közös jelöltlistát állítson.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke viszont úgy véli, csak abban az esetben valósulhat meg az összefogás, ha a kisebb magyar pártok jelöltjei az RMDSZ listáján indulnak. A háromszéki politikus hangsúlyozta, technikailag sincs más lehetőség, hiszen nincs idő egy negyedik párt létrehozására, a pártkoalíció pedig kizárt, mert ez esetben 5-ről 8 százalékra emelkedne a bejutási küszöb. „Akik összefogásról beszélnek ezt kell megfontolják, a 7 százalékos támogatottsággal rendelkező párt kell a 86 százalékos magyar támogatottságot élvező RMDSZ színeiben elinduljon és nem másképp”– mondta a háromszéki politikus.
Tamás Sándor hozzátette, ha lesz együttműködés az erdélyi magyar alakulatok között, az már csak országos szinten képzelhető el, helyi egyezségeket a parlamenti választásokra nem kötnek. Az RMDSZ-en belül is zajlanak az egyeztetések, mindkét lehetőséget figyelembe veszik és elemzik, az együttműködést ugyanúgy, mint azt, hogy az RMDSZ továbbra is a maga útját járva önállóan méretkezik meg. Mivel az összefogás csak az RMDSZ-listán lenne megvalósítható, ezért a kisebb pártok kell döntsenek és megtegyék az első lépést, mondta Tamás Sándor.
A Kovászna megyei RMDSZ elnöke kifejtette, nemzeti ügyekben a gyakorlatban is működik az összefogás, példa erre a szeptember elsejei tiltakozó rendezvény, amelyre az EMNP is mozgósított. „Az Igazság Napján nem véletlenül ült egymás mellett Kelemen Hunor és Tőkés László, ennek politikai üzenete volt. Az sem volt véletlen, hogy Szász Jenő nem ült ott” – mondta Tamás, aki szerint az EMNP-vel helyi szinten jó az együttműködés. Emlékeztetett, a helyhatósági választásokon a néppárt támogatta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester jelöltségét, és a háromszéki, sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, baróti önkormányzatokban is körvonalazódik a közös munka. Az MPP-vel kizárt az együttműködés, mert vezetői arrogánsak és eredménytelenek, mondta Tamás Sándor.
Máté András parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke attól tart, hogy megszűnhet a szórványmagyarság – köztük a Kolozs megyei magyarok parlamenti képviselete –, ha az Erdélyi Magyar Néppárt indul a választásokon. Leszögezte továbbá: nem látja annak értelmét, hogy a szövetség a néppárttal együttműködjön. Indoklásként emlékeztetett, a helyhatósági választásokon az erdélyi magyarság az RMDSZ-t hozta ki győztesnek. „A helyhatósági választásokon az emberek az egységre és nem a széthúzásra szavaztak. Megértem Toró Tibort, hiszen RMDSZ-es parlamenti képviselő kollégám volt, de annak nem látom értelmét, hogy valaki pártot hozzon létre, hogy utána együttműködjön velem, amikor ezt a szövetségen belülről is megteheti” – szögezte le Máté András.
Toró T. Tibort gyenge pártelnöknek tartja Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke (jobb oldali képünkön). A politikus ezt az állítását arra alapozza, hogy az EMNP országos vezetőségének sajtótájékoztatójával szinte egy időben, ugyanaznap Nagyváradon nyilatkozott az alakulat partiumi régióelnöke, Zatykó Gyula, aki a sajtóban megjelent beszámolók szerint világosan kijelentette: pártja önállóan indul a parlamenti választásokon.
Szabó Ödön szerint ez csak azt jelentheti, hogy az EMNP nem akar valós együttműködést, az erről adott nyilatkozatok csak egy kommunikációs stratégia részei. A régióelnökhoz pedig nem jutott el az információ, hogy erről nem szabad nyíltan beszélni, ezért mondhatta azt, amit mondott – véli a bihari politikus. „Annyit megtanulhatott volna az EMNP a helyhatósági választásokról, hogy összehangolják a beszédeiket. Tudják, hogy esélyük sincs bejutni a parlamentbe, csak gyengítik a magyar jelenlétet, egy olyan időszakban, amikor annak megerősítésére volna szükség. De ez a párt nem is azért született, hogy a magyar képviseletet erősítse” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
„Nem most kellett volna előhozakodni az összefogás ötletével – nyilatkozta Erdei D. István szatmári parlamenti képviselő. – Nálunk javában folynak a jelölések, csütörtökön már öt ember jelent meg a szatmárnémeti szervezet választmánya előtt – jómagam, Kereskényi Gábor, Pataki Csaba, Csehi Árpád és Ilyés Gyula – hogy kérjék a testület támogatását. Az EMNP nem jött. Küldjenek embereket, mert itt nem kijelentésekre van szükség, hanem tettekre és hiteles jelöltekre, hogy például én lássam, kinek a javára kellene visszalépnem.”
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.