Bölöni László Algyógyon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Amikor a legendás futballista Bölöni László arról mesélt, hogy a nyolcvanas évek Bukarestjében annyira ismert volt, hogy a rendőrök végül azt tanácsolták neki: „ha megáll a piros lámpánál, megáll a város – inkább hajtson át”, a terem nevetésben tört ki. Algyógyon, a Hunyad megyei szórvány településen, ahol most először járt, ez a történet több volt, mint anekdota – benne volt egy életút lényege. A világhírű sportember, aki a csúcsról is megőrizte emberségét, most azokhoz jött el, akik a szórványban, a mindennapok csendjében próbálják megőrizni ugyanazt a tartást. Bölöni László nemcsak beszélni jött, hanem maradni is: nézte a meccseket, mesélt, aláírt, vacsorázott, és majdnem mindenkivel kezet fogott.
2025. október 20., 07:582025. október 20., 07:58
2025. október 21., 15:492025. október 21., 15:49
Harmadik alkalommal rendezték meg Algyógyon a szórványban élő magyarságot összefogó focikupát – az esemény idei különlegessége, hogy személyesen is ellátogatott rá Bölöni László, a legendás futballista és edző.
A levél személyes volt és tiszta — nem kért többet, csak figyelmet. Pár héttel később válasz érkezett: Bölöni igent mondott.
Az idén harmadik alkalommal megrendezett focikupára a környékbeli magyar közösségek csapatai érkeztek, a sportpályán egész nap nevetés, gyerekzsivaj és szurkolás töltötte be a levegőt. A tornát azonban idén különleges feszültség lengte be: mindenki tudta, hogy a nap végén megérkezik a legenda.
A bajnokság meccsei után az Algyógyi Ifjúsági Központ nagyterme zsúfolásig megtelt: több mint száz ember préselődött be, sokan állva hallgatták végig a beszélgetést. Koppándi Botond, a házigazda, egykori sportújságíró kérdezte a vendéget – de a légkör inkább hasonlított egy nagy családi beszélgetéshez.
A beszélgetés elején végigjárták az életútját. Dicsőszentmártonban született egy szerény, dolgozó család második fiaként. Gyerekként még nem álmodott futballkarrierről, de a labda mindig ott volt mellette – szó szerint. Az első élmények a helyi harmadosztályú csapat meccseihez kötődtek, ahol a pálya széléről figyelte az idősebbeket, és közben elhatározta: egyszer ő is közéjük tartozik majd. A kitartás és a szorgalom vezette végig pályáján: a marosvásárhelyi ASA tizenhárom éve alatt a város egyik legnépszerűbb emberévé vált, majd Bukarestben, a Steauánál teljesedett ki karrierje.
Bölöni életének talán legfényesebb időszaka a bukaresti Steauához kötődött. A meghívott beszélt az átigazolásáról és az anyagi részletekről, az akkori rendszerről is. A történetei által nemcsak a sportpályák világa, hanem egy egész korszak rajzolódott ki: a romániai kommunizmus mindennapjai, a katonacsapatok szigorú világa.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Akkoriban egy autó megszerzése éveket vett igénybe. Amikor megkapta az engedélyt, a Steaua akkori edzője, Florin Halagian kísérte el a gyárba „autót választani”. Az üzemben gyorsan elterjedt, hogy válogatott játékos érkezett: a munkások sorra hozták, amijük volt: egyik fényszórót, másik tükröt, harmadik dudát, és közben pár doboz cigaretta is gazdát cserélt.
„Annyi mindent tettek abba az autóba, hogy szerintem két Daciát is kihozhattunk volna” – idézte fel Bölöni, hozzátéve, hogy épp ezért a kijutás is kérdéses volt, de Halagiannak megvoltak a bevett módszerei: kivett egy százlejest a zsebéből, becsípte az ablaktörlő alá, majd hangosan mondta az ellenőrnek, hogy „nézd már meg, valami baj van ezzel az ablaktörlővel!”
Az ellenőr odahajolt, és amint meglátta a pénzt, elmosolyodott: „minden rendben van, uraim”.
Bölöni László
Szóba került Valentin Ceaușescu is, a Steaua mögött álló befolyásos háttérember, akiről Bölöni visszafogottan, de elismeréssel beszélt, hozzátéve, hogy ma is barátjának mondhatja. Elmondta, hogy a Steaua sikereihez abban az időben nagyon kellett egy olyan ember, aki el tudott intézni dolgokat: nem a pályán segített, hanem azzal, hogy elérte, amit kellett, és ezzel a csapat mozgásterét is tágította.
A Steaua 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a Barcelona ellen.
A tét nemcsak szakmai, hanem politikai is lett – a mérkőzés előtt a prémiumot is folyamatosan emelték, mindenki próbált „ráígérni” egy kicsit a másikra, mintha a sikerrel rangot is lehetne vásárolni.
A Barcelona elleni BEK-döntőről mesélve, Bölöni felidézte, hogy a tizenegyespárbajban neki is oda kellett állnia rúgni – bár szerinte sosem volt egy jó tizenegyes lövő, mert mindig túlmatekozta a dolgokat – és elvétette.
– emlékezett vissza, hozzátéve, nem szidásra számított, csak úgy érezte, hogy párja biztos csalódott. Kifejtette, hogy egy ilyen pillanat, egy elrontott tizenegyes, nem múlik el, de meg lehet tanulni együtt élni vele.
„Nem az számít, ki ront, hanem hogy végül a csapat nyer-e” – mondta. És ma már történelem, hogy a csapat nyert.
Végül a rendőrség azt tanácsolta neki, inkább hajtson át a piros lámpán, mert különben a forgalom teljesen megbénul.
Az idei tornát a kolozsvári csapat nyerte
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román válogatottban eltöltött évekről is őszintén beszélt. Elmondta, hogy az a korszak nemcsak a futballról szólt: a politika akkoriban mindenbe beleszólt, a sport sem volt kivétel.
Erdélyi magyarként különösen nehéz volt helytállnia – sokan figyelték, mit és hogyan csinál, és nem mindig a teljesítmény döntött. Mégis büszkén beszélt arról, hogy sikerült megmaradnia önazonosnak, és soha nem felejtette el, honnan jött.
A játékosévek után Bölöni nem tervezte, hogy a kispadra ül. „Soha nem akartam edző lenni” –mondta, hozzátéve, hogy a katonacsapatok hierarchiáját belülről ismerve taszította az a világ, ahol egy tiszt bármikor „kirúghatja” az edzőt. Aztán amikor nyugatra került, a klubját váratlanul felszámolták, és családjával ott maradt. Először minden civil lehetőséget végiggondolt – szóba került, hogy fogorvosként folytatja, újravizsgázik, vagy akár taxisofőrként dolgozik –, de végül a futball mellett döntött. Franciaországban mindent elölről kellett kezdenie: tanult, vizsgázott, előbb akadémiákon dolgozott, majd a profi csapatoknál is lehetőséget kapott.
Temesvárról, Déváról, Kolozsvárról is érkeztek a kupára, összesen nyolc csapat vetélkedett
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Arra a kérdésre, hogy
Mégis, mikor arról beszélt, hogy figyeli az erdélyi csapatokat, köztük a sepsiszentgyörgyi Diószegi László klubját, érezni lehetett: a szíve mindig hazafelé húz.
A beszélgetés végén, amikor az utolsó kérdések is elhangzottak – elmondta már a sokszor hallott történetet is, hogy hogyan figyelt fel Cristiano Ronaldora –, a közönség percekig állva tapsolt. Bölöni türelmesen végigvárta, amíg mindenki sorra kerül: aláírásokat osztott, fotókat készített, és vacsorázni is maradt a helyiekkel.
Bölöni algyógyi látogatása nem díszvendégségről szólt, hanem emberi jelenlétről. A szórványban élő magyarok számára az, hogy valaki, aki a világ legnagyobb stadionjaiban játszott, eljött közéjük, önmagában üzenet volt: a magyarság, a közösség és a kitartás a legkisebb helyen is élő valóság.
Októberben mutatják be a Bölöni László BEK-győztes labdarúgóról, edzőről készült dokumentumfilmet – hangzott el szerdán Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi magyar szellemi, kulturális, politikai és egyházi vezetőkkel találkozik a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán.
A medvék és a vaddisznók ma már nemcsak az erdőkben, hanem a hírekben is állandó szereplők, lapunk is gyakran beszámol arról, hogy erdélyi városok utcáin kóborolnak.
Csaknem egy hónappal a támadás után elfogták annak a kolozsvári rablási kísérletnek a feltételezett elkövetőit, akik egy interneten meghirdetett hangszer megszerzése érdekében brutálisan bántalmaztak egy 20 éves fiatalembert.
Tusnádfürdő határában került életveszélyes helyzetbe Földes András budapesti újságíró, aki saját beszámolója szerint egy esti futás során többször is szembetalálta magát egy támadó barnamedvével.
Idén is rengeteg kérdés érkezett Orbán Viktorhoz a közönség részéről a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. A Fidesz elnöke üzeneteket is kapott, például azt, hogy „az Olt nem táplálja a Tiszát”.
Menthetetlen, bukott maffiafőnökkel foglalkozni felesleges – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, volt kormányfő Tusnádfürdőn szombaton elmondott beszédére.
Az erdélyi magyarság fogyására figyelmeztetett, az Orbán-kormány nemzetpolitikáját méltatta és a jelenlegi geopolitikai helyzetben Márton Áron egykori erdélyi püspök példájának követését ajánlotta a résztvevők figyelmébe Tusványoson.
A demokrácia és a jogállam felszámolása Magyarországon ma a kizárólagos hatalomgyakorlás érdekében történik - jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) mondott beszédében.
Hatalmas érdeklődés övezi Orbán Viktor hagyományos előadását a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. Szombaton délelőtt teljesen megtelt a tusnádfürdői rendezvénynek otthont adó kemping nagyszínpada előtti placc.
Borítékolható az ádáz politikai küzdelem Magyarországon az áprilisi választásokat kétharmados többséggel megnyert Tisza Párt és az ellenzékbe került Fidesz között, ebből a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hallgatósága is kapott ízelítőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!