Bölöni László Algyógyon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Amikor a legendás futballista Bölöni László arról mesélt, hogy a nyolcvanas évek Bukarestjében annyira ismert volt, hogy a rendőrök végül azt tanácsolták neki: „ha megáll a piros lámpánál, megáll a város – inkább hajtson át”, a terem nevetésben tört ki. Algyógyon, a Hunyad megyei szórvány településen, ahol most először járt, ez a történet több volt, mint anekdota – benne volt egy életút lényege. A világhírű sportember, aki a csúcsról is megőrizte emberségét, most azokhoz jött el, akik a szórványban, a mindennapok csendjében próbálják megőrizni ugyanazt a tartást. Bölöni László nemcsak beszélni jött, hanem maradni is: nézte a meccseket, mesélt, aláírt, vacsorázott, és majdnem mindenkivel kezet fogott.
2025. október 20., 07:582025. október 20., 07:58
2025. október 21., 15:492025. október 21., 15:49
Harmadik alkalommal rendezték meg Algyógyon a szórványban élő magyarságot összefogó focikupát – az esemény idei különlegessége, hogy személyesen is ellátogatott rá Bölöni László, a legendás futballista és edző.
A levél személyes volt és tiszta — nem kért többet, csak figyelmet. Pár héttel később válasz érkezett: Bölöni igent mondott.
Az idén harmadik alkalommal megrendezett focikupára a környékbeli magyar közösségek csapatai érkeztek, a sportpályán egész nap nevetés, gyerekzsivaj és szurkolás töltötte be a levegőt. A tornát azonban idén különleges feszültség lengte be: mindenki tudta, hogy a nap végén megérkezik a legenda.
A bajnokság meccsei után az Algyógyi Ifjúsági Központ nagyterme zsúfolásig megtelt: több mint száz ember préselődött be, sokan állva hallgatták végig a beszélgetést. Koppándi Botond, a házigazda, egykori sportújságíró kérdezte a vendéget – de a légkör inkább hasonlított egy nagy családi beszélgetéshez.
A beszélgetés elején végigjárták az életútját. Dicsőszentmártonban született egy szerény, dolgozó család második fiaként. Gyerekként még nem álmodott futballkarrierről, de a labda mindig ott volt mellette – szó szerint. Az első élmények a helyi harmadosztályú csapat meccseihez kötődtek, ahol a pálya széléről figyelte az idősebbeket, és közben elhatározta: egyszer ő is közéjük tartozik majd. A kitartás és a szorgalom vezette végig pályáján: a marosvásárhelyi ASA tizenhárom éve alatt a város egyik legnépszerűbb emberévé vált, majd Bukarestben, a Steauánál teljesedett ki karrierje.
Bölöni életének talán legfényesebb időszaka a bukaresti Steauához kötődött. A meghívott beszélt az átigazolásáról és az anyagi részletekről, az akkori rendszerről is. A történetei által nemcsak a sportpályák világa, hanem egy egész korszak rajzolódott ki: a romániai kommunizmus mindennapjai, a katonacsapatok szigorú világa.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Akkoriban egy autó megszerzése éveket vett igénybe. Amikor megkapta az engedélyt, a Steaua akkori edzője, Florin Halagian kísérte el a gyárba „autót választani”. Az üzemben gyorsan elterjedt, hogy válogatott játékos érkezett: a munkások sorra hozták, amijük volt: egyik fényszórót, másik tükröt, harmadik dudát, és közben pár doboz cigaretta is gazdát cserélt.
„Annyi mindent tettek abba az autóba, hogy szerintem két Daciát is kihozhattunk volna” – idézte fel Bölöni, hozzátéve, hogy épp ezért a kijutás is kérdéses volt, de Halagiannak megvoltak a bevett módszerei: kivett egy százlejest a zsebéből, becsípte az ablaktörlő alá, majd hangosan mondta az ellenőrnek, hogy „nézd már meg, valami baj van ezzel az ablaktörlővel!”
Az ellenőr odahajolt, és amint meglátta a pénzt, elmosolyodott: „minden rendben van, uraim”.
Bölöni László
Szóba került Valentin Ceaușescu is, a Steaua mögött álló befolyásos háttérember, akiről Bölöni visszafogottan, de elismeréssel beszélt, hozzátéve, hogy ma is barátjának mondhatja. Elmondta, hogy a Steaua sikereihez abban az időben nagyon kellett egy olyan ember, aki el tudott intézni dolgokat: nem a pályán segített, hanem azzal, hogy elérte, amit kellett, és ezzel a csapat mozgásterét is tágította.
A Steaua 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a Barcelona ellen.
A tét nemcsak szakmai, hanem politikai is lett – a mérkőzés előtt a prémiumot is folyamatosan emelték, mindenki próbált „ráígérni” egy kicsit a másikra, mintha a sikerrel rangot is lehetne vásárolni.
A Barcelona elleni BEK-döntőről mesélve, Bölöni felidézte, hogy a tizenegyespárbajban neki is oda kellett állnia rúgni – bár szerinte sosem volt egy jó tizenegyes lövő, mert mindig túlmatekozta a dolgokat – és elvétette.
– emlékezett vissza, hozzátéve, nem szidásra számított, csak úgy érezte, hogy párja biztos csalódott. Kifejtette, hogy egy ilyen pillanat, egy elrontott tizenegyes, nem múlik el, de meg lehet tanulni együtt élni vele.
„Nem az számít, ki ront, hanem hogy végül a csapat nyer-e” – mondta. És ma már történelem, hogy a csapat nyert.
Végül a rendőrség azt tanácsolta neki, inkább hajtson át a piros lámpán, mert különben a forgalom teljesen megbénul.
Az idei tornát a kolozsvári csapat nyerte
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A román válogatottban eltöltött évekről is őszintén beszélt. Elmondta, hogy az a korszak nemcsak a futballról szólt: a politika akkoriban mindenbe beleszólt, a sport sem volt kivétel.
Erdélyi magyarként különösen nehéz volt helytállnia – sokan figyelték, mit és hogyan csinál, és nem mindig a teljesítmény döntött. Mégis büszkén beszélt arról, hogy sikerült megmaradnia önazonosnak, és soha nem felejtette el, honnan jött.
A játékosévek után Bölöni nem tervezte, hogy a kispadra ül. „Soha nem akartam edző lenni” –mondta, hozzátéve, hogy a katonacsapatok hierarchiáját belülről ismerve taszította az a világ, ahol egy tiszt bármikor „kirúghatja” az edzőt. Aztán amikor nyugatra került, a klubját váratlanul felszámolták, és családjával ott maradt. Először minden civil lehetőséget végiggondolt – szóba került, hogy fogorvosként folytatja, újravizsgázik, vagy akár taxisofőrként dolgozik –, de végül a futball mellett döntött. Franciaországban mindent elölről kellett kezdenie: tanult, vizsgázott, előbb akadémiákon dolgozott, majd a profi csapatoknál is lehetőséget kapott.
Temesvárról, Déváról, Kolozsvárról is érkeztek a kupára, összesen nyolc csapat vetélkedett
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Arra a kérdésre, hogy
Mégis, mikor arról beszélt, hogy figyeli az erdélyi csapatokat, köztük a sepsiszentgyörgyi Diószegi László klubját, érezni lehetett: a szíve mindig hazafelé húz.
A beszélgetés végén, amikor az utolsó kérdések is elhangzottak – elmondta már a sokszor hallott történetet is, hogy hogyan figyelt fel Cristiano Ronaldora –, a közönség percekig állva tapsolt. Bölöni türelmesen végigvárta, amíg mindenki sorra kerül: aláírásokat osztott, fotókat készített, és vacsorázni is maradt a helyiekkel.
Bölöni algyógyi látogatása nem díszvendégségről szólt, hanem emberi jelenlétről. A szórványban élő magyarok számára az, hogy valaki, aki a világ legnagyobb stadionjaiban játszott, eljött közéjük, önmagában üzenet volt: a magyarság, a közösség és a kitartás a legkisebb helyen is élő valóság.
Októberben mutatják be a Bölöni László BEK-győztes labdarúgóról, edzőről készült dokumentumfilmet – hangzott el szerdán Tusnádfürdőn, a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!