„A magyar népi kultúrában nem húzódnak országhatárok” – Erdélyi és magyarországi néprajzkutatók konferenciája Kolozsváron

A konferencia részletes programja megtekinthető a www.kjnt.ro honlapon, a rendezvényre minden érdeklődőt szívesen látnak a szervezők: a KJNT, a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Intézete és az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság. A megnyitón köszöntőt mond Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Grezsa Csaba főkonzul és Jakab Albert Zsolt, aki kérdésünkre arról is beszélt, hogy a konferencián fele-fele arányban vesznek részt magyarországi és erdélyi szakemberek: az első napon zömmel magyarországiak, a másodikon inkább erdélyiek.

„A honlapon egyébként fel vannak sorolva a partnerintézmények, amelyekkel baráti meg intézményes kapcsolataink vannak. A népi kultúrának ugyanis olyan értelemben nincsenek határai, hogy nem áll meg mondjuk Biharkeresztesnél és a magyar kulturális jelenségek gyökereinek történeti kutatása a magyar nyelvterületen belül értendő.

illetve egy önálló kutatóintézet létrehozása, mely nem csupán szakmai és infrastrukturális hátteret biztosít az erdélyi/romániai magyar népi kultúra feltárására és elemzésére koncentráló kutatások számára, hanem önálló kutatási programok, tudományos ülések, könyvbemutatók, vitafórumok, könyvkiadás és archívum, illetve digitális adatbázisok építése révén kanalizálja azok eredményeit.

a hozzá tartozó pincével, padlástérrel és kerttel, és 2022-ben hozzálátott a teljes épület, udvar és kert felújításához, illetve átépítéséhez. Így az alapítás évfordulója mellett a kibővült és megújult székházat is ünneplik.

„Az elmúlt 35 év alatt a Társaság hosszú utat járt be az intézményesülés és a kutatói, illetve tudományszervezői úton egyaránt és ennek az évfordulónak az apropóján nemcsak ünnepelni, hanem az eddig elért tudományos eredmények bemutatására és a jövőben ránk váró feladatok és kihívások számbavételére is sort szeretnénk keríteni. Az élő/organikus néphagyományok kutatásával kapcsolatos módszerek, elméletek, eredmények és feladatok áttekintése mellett,

A tudományos konferencia célja kettős: (1) számvetés az eddig elért eredményeket illetően és (2) új utak, kutatási irányvonalak és célok kijelölése, a jövőkép felvázolása. Ezért mindenkit arra kérnek, hogy egy ünnepi előadás keretében mutassa be, hogy az általa képviselt intézmény és/vagy kutatási terület felől nézve melyek tekinthetőek a magyar néprajzkutatás legkiemelkedőbb eredményeinek és/vagy jövőbeli feladatainak.

• az egyetemi szintű néprajzi képzés múltja és jövője;
• monografikus vizsgálatok és esetelemzések: eredmények és feladatok;
• változó terep, régi és új módszerek a népi kultúra kutatásában;
• korszakonként hogyan alakult és milyen fogalmak mentén zajlott a népi kultúráról való (tudományos) beszédmód?;
• eredmények és kihívások a kortárs néprajzi muzeológiában;
• az archívumok szerepe és kortárs feladatai a néprajzi kutatásokban (adatbázisépítés és digitalizáció);
• a népi kultúra és a néprajzi tudás reprezentációjának különböző formái.

korábban írtuk

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.