
Zakariás Zoltán és Kelemen Hunor egyaránt azt tartja életszerűnek, hogy az EMSZ elnöke ismét Hargita megyében induljon képviselői mandátumért
Fotó: Rostás Szabolcs
Zakariás Zoltán EMSZ-elnök továbbra is az RMDSZ Hargita megyei, a háromszékiek tiltakozása ellenére pedig Kulcsár-Terza József MPE-elnök a szövetség Kovászna megyei képviselőjelölt-listáján indul az alakulat vezetőségének döntése alapján.
2024. október 15., 19:202024. október 15., 19:20
2024. október 17., 11:052024. október 17., 11:05
A Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) erről szóló határozatát Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ szóvivője erősítette meg a Krónikának kedden. A kolozsvári honatya lapunknak elmondta, a döntés értelmében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltje kapja Hargita megyében az 5., a Magyar Polgári Erőé (MPE) pedig Kovászna megyében a 3. helyet. Mint arról beszámoltunk, a két kisebbik erdélyi magyar pártnak szánt befutó helyekről október 7-ei, Kolozsvárt tartott ülésén határozott a SZÁT,
Ennek elsősorban az volt az oka, hogy az RMDSZ Kovászna megyei területi szervezetének számos képviselője egyértelművé tette: nem kérnek abból, hogy Kulcsár-Terza József MPE-elnök Háromszéken jusson befutó helyhez. Csoma Botond ezzel kapcsolatos felvetésünkre kedden elmondta, valóban voltak ilyen hangok Háromszéken, de nem merültek fel újabb aspektusok ezzel kapcsolatban, így a SZÁT azt a javaslatot fogadta el, hogy Zakariás Hargita megyében újrázzon, Kulcsár-Terza pedig Kovászna megyében.

Szoros verseny nyomán Markó Attila kapta meg az RMDSZ szórványképviselői helyét a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétfői ülésén született döntés értelmében. Az alakulat döntéshozó szerve az EMSZ és az MPE számára is befutó helyet biztosított.
Ez utóbbi döntést minden bizonnyal nehezen fogják lenyelni az RMDSZ Háromszék területi szervezetében, amelynek október elején rendezett rangsoroló küldöttgyűlésén valóságos össztűz zúdult Kulcsár-Terzára. A Háromszék napilap beszámolója szerint a négy szék képviselői egybehangzóan megfogalmazták: igazságtalannak tartják, hogy a politikus bejutó helyre kerüljön, és „elvegye azt olyasvalakitől, aki tényleg dolgozott is azért a közösségért, amelyik a parlamentbe küldte”.
Kulcsár-Terza József 2020-ban az RMDSZ Maros megyei listáján indult, idén hazatér a politikus Háromszékre
Fotó: Rostás Szabolcs
Lapunk kedden reagáltatni kívánta az ügyben Kulcsár-Terza Józsefet, de a parlamenti képviselő hívásunkra nem válaszolt. Az MPE ügyvezető elnöke egyébként négy évvel ezelőtt az RMDSZ Maros megyei listáján szerzett mandátumot, akkor a szövetség és a Magyar Polgári Párt (MPP) közötti együttműködésnek megfelelően.
Mint ismert, az EMSZ és MPE idén márciusban már külön-külön kötött együttműködési paktumot az RMDSZ-szel a teljes választási évre, és ennek a megállapodásnak a keretében biztosít a szövetség egy-egy befutó helyet a két kisebbik alakulat számára. Zakariás Zoltán lapunknak kedden elmondta: nem lett volna „életszerű”, ha a SZÁT esetleg helyt ad a Kovászna megyei RMDSZ kérésének, és helyet cserélnek az MPE-vel, hiszen ő Székelyudvarhelyen él, és ott van az EMSZ polgármestereinek többsége is. Az EMSZ vezetője hozzátette, minderről a SZÁT első, október 2-ai ülése előtt maga Kelemen Hunor is ugyanígy vélekedett, amikor az RMDSZ-elnök közölte Zakariással: azt tartja helyesnek, hogy Zakariás ismét Hargita megyében induljon.
Megkérdeztük az EMSZ elnökét, neki milyen a viszonya RMDSZ-es „befogadószervezetével”, a Hargita megyeivel, mire a politikus úgy válaszolt: „semleges, nem rosszindulatú”. „Ritkán szoktunk beszélni a Hargita megyei, udvarhelyszéki RMDSZ-es politikusokkal, de létezik köztünk együttműködés. Most, a parlamenti választásokra készülve közösen fényképezkedtünk, készülnek a közös plakátok, mi is írtunk az RMDSZ kampányújságjába. A beszélőviszonynál kicsivel jobb a kapcsolatom a széki és megyei RMDSZ-szel, de a közös kampány során még szorosabb az együttműködés” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán. Hozzátette, abból sincs problémája, hogy a bukaresti parlamenti frakcióban a legelején leszögezte: RMDSZ-es színekben szerzett ugyan mandátumot, de a csoportban ő EMSZ-es.
Az EMNP és az MPP egyesüléséből létrejött alakulat elnöke ugyanakkor reményének adott hangot, miszerint az RMDSZ-szel idén márciusban kötött megállapodás, az abban rögzített elvek túlmutatnak a négy megmérettetést felsorakoztató idei választási éven. „Jó kiindulópontnak tartom a megállapodást, a következő négy évben, vagyis békeidőben is ennek szellemében kell együtt dolgoznunk, például annak érdekében, hogy normális legyen a pluralizmus, és ennek szellemét le kell áramoltatni mindkét szervezetben a legalsóbb szintekre” – jelentette ki lapunknak Zakariás Zoltán. Az EMSZ elnöke megjegyezte, az RMDSZ Hargita megyei képviselőjelölt-listájának 5. helye nem számít 100 százalékosan befutó helynek, négy évvel ezelőtt is visszaosztásból szerezte meg a szövetség, de reméli, hogy megfelelő mozgósítással idén is sikerül „behúzni”.

Kapósak az RMDSZ parlamenti mandátumai: összesen hatvankilencen nyújtották be pályázatukat a szövetség 21 képviselői és 9 szenátori helyére, ennyien indulnának befutó helyen tulipános színekben a decemberi törvényhozási választáson.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!