Fotó: Rostás Szabolcs
Székelyföldön tarthatatlanná vált a helyzet a medvék miatt: két és félszer több nagyvad él a térségben, mint amekkorát ez a terület el tud tartani – erről tájékoztatták az RMDSZ politikusai, önkormányzati vezetői az Európai Parlament petíciós bizottságának romániai terepszemlén tartózkodó tagjait.
2023. május 16., 19:442023. május 16., 19:44
2023. május 17., 00:122023. május 17., 00:12
Az uniós törvényhozás képviselői hétfőn előbb Bukarestben tárgyaltak a bukaresti kormány illetékeseivel, majd kedden Kovászna megyébe látogattak. Itt az RMDSZ politikusai közölték az EP küldöttségét, hogy a Székelyföldön emberéleteket veszélyeztet a medvék túlszaporodása, szükség van a környezetvédelmi minisztérium populációszabályozó intézkedéseire. Tamás Sándor háromszéki tanácselnöke a szövetség vezetőinek kedd délutáni sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján közölte,
„A bizottság tagjainak beszámoltunk arról, hogy Székelyföldön tarthatatlanná vált a helyzet: két és félszer több medve él térségünkben, mint amekkorát ez a terület el tud tartani. Nap mint nap érezzük, hogy megbomlott az egyensúly, veszélyben van az emberek élete, és veszélyben vannak a javaik” – jelentette ki Tamás Sándor. A tanácselnök nyomatékosan kérte, legyen megelőzés és beavatkozás medveügyben, szerinte ugyanis csak így lehet visszaállítani az egyensúlyt.
A székelyföldi tényfeltáró utat kezdeményező Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő meggyőződésének adott hangot, miszerint a látogatás hasznos volt képviselőtársai számára, közelről ismerhették meg ugyanis a problémát, minden érintett féllel lehetőségük volt egyeztetni. „A statisztikai adatok mellett – amelyek eddig is rendelkezésükre álltak – a terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi” – fogalmazott Vincze, hozzátéve, az RMDSZ kormányra kerülése óta a környezetvédelmi minisztérium megtette az első lépéseket a helyzet rendezése érdekében, és ezek az intézkedések hasznosak és hosszútávon célravezetőek az eurohonatya szerint. A politikus fontosnak nevezte, hogy Brüsszelből az Európai Parlament is támogassa azokat a további intézkedéseket, amelyeket Tánczos Barna környezetvédelmi miniszterként már előkészített.
Szerinte a bizottság tagjai nagyon eltérő információkkal és háttérrel rendelkeztek. „Van, aki ismeri a problémát, hiszen a saját országában is találkozott vele, másokhoz viszont csak az aktivisták üzenetei jutottak el eddig. Mi azt az intézkedéscsomagot mutattuk be, amelyet az elmúlt két és fél évben felvállalt az RMDSZ, a sürgősségi beavatkozás szabályozását, a villanypásztorokra adott támogatást, a tudományos populációbecslést és a megelőzési kvótákra vonatkozó tervezetet” – nyilatkozta a bukaresti zöldtárca vezetője.
Tamás Sándor tanácselnök, Vincze Loránt EP-képviselő, Tánczos Barna miniszter és Șerban Tudorică, a Brassó megyei tanács alelnöke a medveügyben rendezett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón
Fotó: RMDSZ
Tánczos Barna úgy vélte, ha a szakmai bemutatót szkeptikusan fogadná is a bizottság, biztos benne, hogy a keddi tereplátogatás meggyőzte őket arról, hogy nem lehet kezeletlenül hagyni ezt a problémát, meg kell védeni az emberi életet és javakat, ez az elsődleges feladat. Az általa irányított tárca néhány hete bocsátotta közvitára a medvetámadások megelőzéséről szóló, a civil szervezetek által élesen bírált miniszteri rendelet tervezetét, amely 426 példány megelőző kilövését engedélyezi. A minisztérium által korábban ismertetett felmérés szerint az országban 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barnamedvék száma.
Több mint harminc medvét tartanak nyilván a vadásztársaságok Marosvásárhely metropoliszövezetében Soós Zoltán polgármester szerint.
A környezetvédelmi miniszter a nap folyamán Brassóban is nyilatkozott a témában, és kijelentette: Románia nem fogad el többé tanácsokat a medvepopuláció kezelésével kapcsolatban olyan országoktól, amelyek „már 100 évvel ezelőtt kiirtották” területükről ezt a fajt. Szerinte a medveprobléma Romániában már nem egy kipusztulófélben levő vagy veszélyeztetett fajról szól, hanem egy olyan közösség problémája, amelyet az együttélés ezzel az európai szinten szigorúan védett fajjal időnként súlyosan érint. Tánczos megemlítette, hogy az utóbbi 5-6 évben több mint 150 embert támadott meg a medve, és 14 esetben a találkozás az ember életébe került.
„A közelmúltban végzett minden felmérés, beleértve az ideit is, azt mutatja, hogy a medvék száma évről évre növekszik. Egy fajállomány kezelésekor a cél nem az, hogy napról napra, évről évre növeljük a számukat, hanem az, hogy az illető fajnak elegendő számú egyede legyen az állomány fenntartható fejlődésére az adott természetes élőhelyen. Az óvoda, az iskola, a tömbház második emelete, a vendégház nem a faj természetes élőhelye” – fogalmazott a tárcavezető. Arról is beszámolt, hogy a nagyragadozók más európai országokban is gondokat okoznak, például Bulgáriában a farkasok.
Az RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter megismételte, Románia nem fogadhat el tanácsokat olyan országoktól, amelyek már 100 éve kiirtották ezeket a fajokat, és amelyek évek óta elutasítják, hogy medvéket telepítsenek át hozzájuk. „Franciaországról, Németországról, Ausztriáról van szó, ahol most már nincs medve, holott ott természetes élőhelye van ennek a fajnak” – fejtette ki Tánczos Barna Brassóban.
Az Európai Parlament petíciós bizottságának küldöttsége hétfőtől csütörtökig tartózkodik Romániában, hogy a medvetámadásokról és az illegális fakitermelésekről tájékozódjon.
Egyetlen székelyföldi helyszín, a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdő szerepel az Európai Parlament Petíciós Bizottságának májusi, romániai programjában, ahol a medvekérdésről tájékozódik a küldöttség; a Hargita megyei helyszíneket nem hagyták jóvá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás