Az önkormányzati beruházások kivitelezése egyre több nehézségbe ütközik, az állam egyre kevesebbet vállal a terhekből
Fotó: Farkas Áron
A román állam által finanszírozott helyi beruházások – mindenekelőtt az Anghel Saligny közművesítési programból támogatott infrastruktúra-fejlesztések – a Bolojan-kormány megszorításai ellenére sem álltak le teljesen, ám megvalósításuk egyre több akadályba ütközik. A megyei és helyi önkormányzatok szerint ma már nem az a legnagyobb kérdés, van-e elnyert pályázat, hanem az, miként tudják azt ténylegesen végigvinni, amikor a kormány új önrészt kér, a kivitelezők nehezen vállalnak munkát, a közbeszerzések elhúzódnak, a végső költségek pedig szinte tervezhetetlenek. A beruházások nehéz helyzetéről helyi és megyei önkormányzati vezetőket kérdezett a Krónika.
2026. április 15., 07:582026. április 15., 07:58
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere egybehangzóan úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a jelenlegi helyzetre leginkább az jellemző: rendkívül nehéz az elkezdett beruházások folytatása, sok a bizonytalanság a finanszírozás körül, és az elszabadult infláció miatt a végső költségek jóval meghaladják a kivitelezési szerződésekben eredetileg rögzített összegeket.
A megyei és helyi vezetők szerint a korábban elindított beruházások jelentős része folytatódik, de jóval szigorúbb feltételek mellett, és korántsem mindenütt egyformán.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint a rendszer gyakorlatilag szűrés alá került. „A mechanizmus az volt, hogy amelyik munkálat el van indítva, és több mint 50 százaléka elkészült, azt folytatták. Utána volt még egy hullám, amikor azokat a beruházásokat is jóváhagyták, ahol a munkálatok 30 százaléka készült el” – ismertette Vákár. A projektek sorsa tehát nagyban attól függött, hogy mennyire voltak előrehaladott állapotban, amikor a kormány szigorított. Azok a beruházások, amelyek csak papíron léteztek, vagy még el sem indultak a terepen, sok esetben megakadtak.
A jelenlegi rendszer egyik legfontosabb változása, hogy az állam már nem vállalja teljes egészében a korábban beígért finanszírozást, hanem 20 százalékos önrészt kér az önkormányzatoktól. A megyei vezetők részben emiatt próbálják a saját rendelkezésükre álló, visszaosztható összegekből segíteni a települések fejlesztését. Kolozs megyében például a megyei tanács a rendelkezésére álló keretet azért osztotta szét a helyi önkormányzatok között, hogy azok futó beruházásaikhoz igazolni tudják saját hozzájárulásukat a kormány felé.
„Ha a polgármesteri hivatal felvállalja, hogy önrészt fedez – nagyobb önrészt, mint amennyi volt az elején –, akkor folytatódhat az állami finanszírozás. Emiatt a jövedelemadóból származó 6 százalékos visszaosztás alapján a legtöbb önkormányzat erre a célra használja a megyei tanács által kiutalt összegeket” – magyarázta Vákár István.
Vagyis
Ez helyi szinten még élesebben látszik. Asztalos István szerint Tordaszentlászló községben a saját projektek továbbviteléhez közel egymillió lejes önrészt kellene biztosítani. „Küldtek a minisztériumtól egy átiratot, amelyben azt kérik, hogy az önkormányzat szálljon be 20 százalékos önrésszel. Ha beszállunk, akkor folytatni tudjuk több faluban a korábbi években elkezdett közművesítési munkálatokat” – mutatott rá a kalotaszegi polgármester.
Esetükben a községnek mintegy 800 ezer–1 millió lejt kell előteremtenie ahhoz, hogy egyáltalán biztosítsa a beruházás folytatását. „Megpróbálom előteremteni, mert ha beteszünk egymillió lejt, akkor kapunk hozzá még hármat, de ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat” – magyarázta a helyi elöljáró, akinek a nyolc faluból álló községben négy településen kellene befejeznie az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését.
A Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint az önkormányzatok egyik legsúlyosabb gondja az úgynevezett áraktualizálás, vagyis az a törvényes mechanizmus, amelynek alapján a kivitelező a szerződés időtartama alatt megemelkedett költségeket utólag érvényesítheti.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az RMDSZ-es politikus szerint ez óriási gond minden önkormányzat számára, mert a többletkiadások fedezésére már nincs sem helyi, sem megyei forrás. Ez a probléma azért vált különösen súlyossá, mert a közbeszerzések gyakran évekig elhúzódnak. Mire a szerződésből valódi kivitelezés lesz, addigra megváltoznak az árak, nő a minimálbér, emelkednek az energia- és anyagköltségek.
– mutatott rá a partiumi tanácselnök.
Ez már nem egyszerűen adminisztratív bosszúság, hanem strukturális pénzügyi csapda. Az önkormányzatok ugyan még be tudják kalkulálni a 20 százalékos önrészt, de azt már nem, hogy a végén mekkora többletfizetés jelentkezik majd. Ilyen körülmények között senki sem tud tervezni, a polgármesterek pedig joggal aggódnak amiatt, hogy a végén miből fizetik ki a kivitelezők pluszköltségeit. Minderre rátevődik az energiaválság és az infláció nyomán elszabadult áremelkedés. Ez a bizonytalanság a helyi költségvetések szintjén gyakorlatilag azt jelenti, hogy az önkormányzatok sok esetben vakrepülésben vállalnak többéves beruházásokat.
Pataki egy szemléletes példával mutatta be a valós helyzetet: „Ha kötök egy 100 lejes kivitelezési szerződést, a munkálatok átadása után az rendszerint már 150 lej lesz.” Ebben az a legsúlyosabb, hogy erre a többletre nincs állami fedezet. Vagyis az önkormányzatoknak a legkritikusabb pillanatban saját forrásból kell előteremteniük azt a pénzt, amely a projekt lezárásához szükséges.
Pataki Csaba szerint „a kormánynak sürgősen ki kell találnia egy megoldást, mert ha nem, akkor nekimegyünk a falnak”.
A beruházások megvalósításának másik kulcsproblémája, hogy egyre nehezebb olyan céget találni, amely hajlandó állami finanszírozású önkormányzati projektet vállalni. Ennek oka egyszerű: a cégek sokszor hosszú hónapokig, akár évekig nem jutnak hozzá a pénzükhöz, miközben a munkát el kell végezniük.
„Egy kivitelező tavaly októberben fejezte be az egyik munkálatot a községben, és azóta is rendszeresen hív telefonon, hogy mikor tudjuk kifizetni. Mi a magunk során az általunk elnyert pályázat hátralévő részének az átutalását várjuk a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy mi is törleszthessük a számlákat” – illusztrálta a helyzetet.
Mint mondta, mindez napi bosszúság mindenki számára. „Ilyenformán
– mutatott rá a polgármester a visszás helyzetre. Az elöljáró szerint nem arról van szó, hogy nincs érdeklődés az önkormányzati beruházások iránt, hanem arról, hogy a jelenlegi konstrukcióban csak a pénzügyileg erős, nagyobb likviditású cégek tudnak talpon maradni. Ez szűkíti a versenyt, lassítja a közbeszerzéseket, és végső soron drágítja a beruházásokat.
A megyei tanácsoknak van némi mozgásterük abban, hogy segítsék a településeket, de ez a keret messze nem elegendő ahhoz, hogy minden problémát kezeljen. Pataki Csaba szerint Szatmár megyében a visszaosztható összeg nagyságrendje önmagában is mutatja a korlátokat: összesen 43 millió lejt tudtak idén tavasszal szétosztani a helyi önkormányzatok között, ami azt jelenti, hogy községi polgármesteri hivatalonként csupán néhány százezer lejes összeg jut.
Hasonló képet festett Vákár István is Kolozs megyéből, ahol a pénzt többek között azok a magyar vezetésű községek is megkapták, amelyeknek futó vagy veszélybe került beruházásaik vannak.
Vákár szerint több kisebb község 515 ezer lejt, a nagyobb települések pedig ennél jóval többet kaptak.
Ez azonban inkább rövid távú túlélési segítség, mintsem hosszú távú megoldás.
A kormány korábban azt az üzenetet közvetítette, hogy a helyi adók növekedése, illetve a helyben maradó bevételek emelkedése javíthatja az önkormányzatok helyzetét. A terepen azonban ennek hatása egyelőre nem érződik. Vákár István úgy látja, hogy szinte sehol sem jelent akkora többletbevételt ez a pluszpénz, amely látványos beruházásokra adna lehetőséget.
„Amennyivel több pénz van, annyival növekedtek a költségek is” – foglalta össze tömören. Vagyis a pluszbevételt elviszi az infláció és a működési költségek emelkedése. Az önkormányzatok nem érezik azt, hogy ettől hirtelen stabilabbá vált volna a gazdálkodásuk.
„A kormány azt mondja, hogy igen, de kíváncsiak vagyunk majd jövőre: ez a pénz csak 2027-ben fog látszani” – állapította meg a településvezető.
A polgármester arra is rámutatott, hogy a helyben befizetett adók nem azonnal és nem közvetlenül jelennek meg az önkormányzat számláján: a pénz nem marad helyben, amit az emberek befizetnek. Ez azt jelenti, hogy a helyi vezetők nem tudnak biztosan arra építeni, hogy a megnövekedett adóbevételek rövid távon megoldják a finanszírozási gondokat.
A Krónikának nyilatkozó három önkormányzati vezető tapasztalata alapján világos, hogy a romániai települési és megyei önkormányzatok számára az állami beruházások terén ma már nem az a fő kérdés, hogy lehet-e pályázni, hanem az, hogyan lehet ténylegesen kivitelezni azokat a munkálatokat, amelyek finanszírozásából az állam egyre kevesebbet akar vállalni.
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!