Az önkormányzati beruházások kivitelezése egyre több nehézségbe ütközik, az állam egyre kevesebbet vállal a terhekből
Fotó: Farkas Áron
A román állam által finanszírozott helyi beruházások – mindenekelőtt az Anghel Saligny közművesítési programból támogatott infrastruktúra-fejlesztések – a Bolojan-kormány megszorításai ellenére sem álltak le teljesen, ám megvalósításuk egyre több akadályba ütközik. A megyei és helyi önkormányzatok szerint ma már nem az a legnagyobb kérdés, van-e elnyert pályázat, hanem az, miként tudják azt ténylegesen végigvinni, amikor a kormány új önrészt kér, a kivitelezők nehezen vállalnak munkát, a közbeszerzések elhúzódnak, a végső költségek pedig szinte tervezhetetlenek. A beruházások nehéz helyzetéről helyi és megyei önkormányzati vezetőket kérdezett a Krónika.
2026. április 15., 07:582026. április 15., 07:58
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint Asztalos István, Tordaszentlászló község polgármestere egybehangzóan úgy nyilatkozott a Krónikának, hogy a jelenlegi helyzetre leginkább az jellemző: rendkívül nehéz az elkezdett beruházások folytatása, sok a bizonytalanság a finanszírozás körül, és az elszabadult infláció miatt a végső költségek jóval meghaladják a kivitelezési szerződésekben eredetileg rögzített összegeket.
A megyei és helyi vezetők szerint a korábban elindított beruházások jelentős része folytatódik, de jóval szigorúbb feltételek mellett, és korántsem mindenütt egyformán.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke szerint a rendszer gyakorlatilag szűrés alá került. „A mechanizmus az volt, hogy amelyik munkálat el van indítva, és több mint 50 százaléka elkészült, azt folytatták. Utána volt még egy hullám, amikor azokat a beruházásokat is jóváhagyták, ahol a munkálatok 30 százaléka készült el” – ismertette Vákár. A projektek sorsa tehát nagyban attól függött, hogy mennyire voltak előrehaladott állapotban, amikor a kormány szigorított. Azok a beruházások, amelyek csak papíron léteztek, vagy még el sem indultak a terepen, sok esetben megakadtak.
A jelenlegi rendszer egyik legfontosabb változása, hogy az állam már nem vállalja teljes egészében a korábban beígért finanszírozást, hanem 20 százalékos önrészt kér az önkormányzatoktól. A megyei vezetők részben emiatt próbálják a saját rendelkezésükre álló, visszaosztható összegekből segíteni a települések fejlesztését. Kolozs megyében például a megyei tanács a rendelkezésére álló keretet azért osztotta szét a helyi önkormányzatok között, hogy azok futó beruházásaikhoz igazolni tudják saját hozzájárulásukat a kormány felé.
„Ha a polgármesteri hivatal felvállalja, hogy önrészt fedez – nagyobb önrészt, mint amennyi volt az elején –, akkor folytatódhat az állami finanszírozás. Emiatt a jövedelemadóból származó 6 százalékos visszaosztás alapján a legtöbb önkormányzat erre a célra használja a megyei tanács által kiutalt összegeket” – magyarázta Vákár István.
Vagyis
Ez helyi szinten még élesebben látszik. Asztalos István szerint Tordaszentlászló községben a saját projektek továbbviteléhez közel egymillió lejes önrészt kellene biztosítani. „Küldtek a minisztériumtól egy átiratot, amelyben azt kérik, hogy az önkormányzat szálljon be 20 százalékos önrésszel. Ha beszállunk, akkor folytatni tudjuk több faluban a korábbi években elkezdett közművesítési munkálatokat” – mutatott rá a kalotaszegi polgármester.
Esetükben a községnek mintegy 800 ezer–1 millió lejt kell előteremtenie ahhoz, hogy egyáltalán biztosítsa a beruházás folytatását. „Megpróbálom előteremteni, mert ha beteszünk egymillió lejt, akkor kapunk hozzá még hármat, de ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat” – magyarázta a helyi elöljáró, akinek a nyolc faluból álló községben négy településen kellene befejeznie az ivóvíz- és szennyvízhálózat kiépítését.
A Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint az önkormányzatok egyik legsúlyosabb gondja az úgynevezett áraktualizálás, vagyis az a törvényes mechanizmus, amelynek alapján a kivitelező a szerződés időtartama alatt megemelkedett költségeket utólag érvényesítheti.
Korlátozza a kormány az Anghel Saligny országos beruházási program, az országos helyi fejlesztési program és az országos építési program beruházásait egy, a kabinet csütörtöki ülésén tárgyalt törvénytervezet szerint.
Az RMDSZ-es politikus szerint ez óriási gond minden önkormányzat számára, mert a többletkiadások fedezésére már nincs sem helyi, sem megyei forrás. Ez a probléma azért vált különösen súlyossá, mert a közbeszerzések gyakran évekig elhúzódnak. Mire a szerződésből valódi kivitelezés lesz, addigra megváltoznak az árak, nő a minimálbér, emelkednek az energia- és anyagköltségek.
– mutatott rá a partiumi tanácselnök.
Ez már nem egyszerűen adminisztratív bosszúság, hanem strukturális pénzügyi csapda. Az önkormányzatok ugyan még be tudják kalkulálni a 20 százalékos önrészt, de azt már nem, hogy a végén mekkora többletfizetés jelentkezik majd. Ilyen körülmények között senki sem tud tervezni, a polgármesterek pedig joggal aggódnak amiatt, hogy a végén miből fizetik ki a kivitelezők pluszköltségeit. Minderre rátevődik az energiaválság és az infláció nyomán elszabadult áremelkedés. Ez a bizonytalanság a helyi költségvetések szintjén gyakorlatilag azt jelenti, hogy az önkormányzatok sok esetben vakrepülésben vállalnak többéves beruházásokat.
Pataki egy szemléletes példával mutatta be a valós helyzetet: „Ha kötök egy 100 lejes kivitelezési szerződést, a munkálatok átadása után az rendszerint már 150 lej lesz.” Ebben az a legsúlyosabb, hogy erre a többletre nincs állami fedezet. Vagyis az önkormányzatoknak a legkritikusabb pillanatban saját forrásból kell előteremteniük azt a pénzt, amely a projekt lezárásához szükséges.
Pataki Csaba szerint „a kormánynak sürgősen ki kell találnia egy megoldást, mert ha nem, akkor nekimegyünk a falnak”.
A beruházások megvalósításának másik kulcsproblémája, hogy egyre nehezebb olyan céget találni, amely hajlandó állami finanszírozású önkormányzati projektet vállalni. Ennek oka egyszerű: a cégek sokszor hosszú hónapokig, akár évekig nem jutnak hozzá a pénzükhöz, miközben a munkát el kell végezniük.
„Egy kivitelező tavaly októberben fejezte be az egyik munkálatot a községben, és azóta is rendszeresen hív telefonon, hogy mikor tudjuk kifizetni. Mi a magunk során az általunk elnyert pályázat hátralévő részének az átutalását várjuk a környezetvédelmi minisztériumtól, hogy mi is törleszthessük a számlákat” – illusztrálta a helyzetet.
Mint mondta, mindez napi bosszúság mindenki számára. „Ilyenformán
– mutatott rá a polgármester a visszás helyzetre. Az elöljáró szerint nem arról van szó, hogy nincs érdeklődés az önkormányzati beruházások iránt, hanem arról, hogy a jelenlegi konstrukcióban csak a pénzügyileg erős, nagyobb likviditású cégek tudnak talpon maradni. Ez szűkíti a versenyt, lassítja a közbeszerzéseket, és végső soron drágítja a beruházásokat.
A megyei tanácsoknak van némi mozgásterük abban, hogy segítsék a településeket, de ez a keret messze nem elegendő ahhoz, hogy minden problémát kezeljen. Pataki Csaba szerint Szatmár megyében a visszaosztható összeg nagyságrendje önmagában is mutatja a korlátokat: összesen 43 millió lejt tudtak idén tavasszal szétosztani a helyi önkormányzatok között, ami azt jelenti, hogy községi polgármesteri hivatalonként csupán néhány százezer lejes összeg jut.
Hasonló képet festett Vákár István is Kolozs megyéből, ahol a pénzt többek között azok a magyar vezetésű községek is megkapták, amelyeknek futó vagy veszélybe került beruházásaik vannak.
Vákár szerint több kisebb község 515 ezer lejt, a nagyobb települések pedig ennél jóval többet kaptak.
Ez azonban inkább rövid távú túlélési segítség, mintsem hosszú távú megoldás.
A kormány korábban azt az üzenetet közvetítette, hogy a helyi adók növekedése, illetve a helyben maradó bevételek emelkedése javíthatja az önkormányzatok helyzetét. A terepen azonban ennek hatása egyelőre nem érződik. Vákár István úgy látja, hogy szinte sehol sem jelent akkora többletbevételt ez a pluszpénz, amely látványos beruházásokra adna lehetőséget.
„Amennyivel több pénz van, annyival növekedtek a költségek is” – foglalta össze tömören. Vagyis a pluszbevételt elviszi az infláció és a működési költségek emelkedése. Az önkormányzatok nem érezik azt, hogy ettől hirtelen stabilabbá vált volna a gazdálkodásuk.
„A kormány azt mondja, hogy igen, de kíváncsiak vagyunk majd jövőre: ez a pénz csak 2027-ben fog látszani” – állapította meg a településvezető.
A polgármester arra is rámutatott, hogy a helyben befizetett adók nem azonnal és nem közvetlenül jelennek meg az önkormányzat számláján: a pénz nem marad helyben, amit az emberek befizetnek. Ez azt jelenti, hogy a helyi vezetők nem tudnak biztosan arra építeni, hogy a megnövekedett adóbevételek rövid távon megoldják a finanszírozási gondokat.
A Krónikának nyilatkozó három önkormányzati vezető tapasztalata alapján világos, hogy a romániai települési és megyei önkormányzatok számára az állami beruházások terén ma már nem az a fő kérdés, hogy lehet-e pályázni, hanem az, hogyan lehet ténylegesen kivitelezni azokat a munkálatokat, amelyek finanszírozásából az állam egyre kevesebbet akar vállalni.
Teljes bizonytalanság jellemzi a romániai önkormányzatokat, miután a kormány felfüggesztette az uniós és belföldi költségvetési forrásból finanszírozott beruházások jelentős részét, és elbocsátásokat helyezett kilátásba a közigazgatásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!