Nem opcionális. Az útfestéssel ellentétben a tábla arra kötelezi az autóst, hogy jobbra kanyarodjon
Fotó: Rab Zoltán
Az országban egyetlen olyan város nincs, ahol a közutak annyira összevissza, hanyagul és a forgalmi szabályok semmibevételével lennének megfestve, mint Marosvásárhelyen – állítja Gavril Şimon, a rendőrség volt közlekedésügyi parancsnoka, jelenlegi gépjárművezető szakoktató. Az illetékesek nem csak a szabályoknak, de önmaguknak is ellentmondanak.
2021. november 27., 08:592021. november 27., 08:59
Ha az úttestről lekopott a festés, és a helyi hatóságok novemberig sem voltak képesek pótolni, az a jobbik eset, hisz a forgalmi jelek hiánya elméletileg elővigyázatosságra inti a gépkocsivezetőket. Amikor viszont egy utca összevissza van festve, az forgalmi káoszt vagy akár baleseteket idézhet elő. „Jócskán benne vagyunk az őszben, és Marosvásárhely több főutcáját még nem festették újra. A tavalyi festék rég lekopott, szinte nem látni belőle semmit. Viszont vannak olyan útszakaszok is, amelyeket összevissza festettek, de annyira, hogy
Kár a festékért, meg lehetett volna spórolni” – állapította meg Gavril Şimon közlekedésbiztonsági szakértő.
A korábban közlekedésügyi parancsnoki tisztségben dolgozó nyugalmazott rendőr hozzátette: számos hazai városban megfordult, de ennyire hanyagul megvonalazott utcákat és a forgalmi szabályokat semmibevevő útjelzést sehol nem látott. A jelenleg autósiskolát működtető gépjárművezető-oktató szerint a felelősség elsősorban a városháza közterület-fenntartó igazgatóságát terheli, de
Fiatalabb kollégái csak a gépkocsivezetőkkel és a forgalmi szabályok betartásával foglalkoznak, az útfestés nemigen érdekli őket, véli Şimon, akinek parancsnoki mandátuma alatt külön osztály foglalkozott ezzel a kérdéssel. „Én többször szóvá tettem, hogy félreértésekhez és balesetekhez vezet az efféle útfestés.
– sérelmezi az illetékesek hozzáállását a közlekedésbiztonsági szakember.
A szintén gépjárművezető-oktatóként tevékenykedő Szekeres Dénes egyenesen szégyennek tartja, amit a marosvásárhelyi hatóságok művelnek útfestés címen. Példaként a Nagyállomás és az Aranykakas környéki két körforgalmat hozta fel, ahol „eltűnnek” a sávok. A Dózsa György utcán, a főtér illetve a vasúti állomás irányából érkezőknek egy adott ponton három közlekedési sáv áll rendelkezésükre, de a körforgalomban csak két autónak van helye, hogy tovább haladjon a kombinát irányába.
„A Mátyás király térről érkező teherautók rendszerint leszorítják a kisautókat. A minap is egy kamion felnyomott a járdára egy hölgy által vezetett kiskocsit” – mesélte Szekeres, aki szerint az említett útkereszteződés nem csak a zsúfoltság, hanem a különbözőképpen értelmezhető útfestés miatt is számított a város legveszélyesebb körforgalmának. Itt nem csak a tanulók, de a tapasztalatlan vagy kevésbé erélyes sofőrök is számos esetben „elbuknak”.
Arra a kérdésünkre, hogy a nemrég átrendezett körforgalom észszerűbbé tette-e a közlekedést, Gavril Şimon nemmel válaszolt. Mint mondta, bizonyos hibákat kiküszöbölt, miközben másokat szült. Ezek közül kettőt említett meg: a Kossuth (Călăraşilor) utcai torlódást okozó szűkítést, ahonnan újabban mindössze egyetlen sávra sorolhatnak azok, akik a Kárpátok sétányára vagy Maros túlsó partján fekvő városrészbe szeretnének jutni, illetve a Sörház (Sinaia) utcai logikátlanságot, amely a központot elkerülő, az Újgát felé tartó kamionokat a belső sávra kényszeríti. Az új forgalmi rend a Kossuth utcában egy másik gondot is generált: a városháza úgy döntött, az Aranykakastól a főtérig ezentúl két sávon lehet közlekedni, ezért átfestette az úttestet. Csakhogy mivel megfeledkezett leszerelni a parkolási táblákat, hetek óta
Mindemellett Şimon a leginkább a KRESZ által követelt átjárók előtti 30 méteres záróvonalat hiányolja. Példaként helytelenül elhelyezett átjárókat említett. A zebrák nem megfelelő jelzése nem csak egyszerű koccanásokhoz vezethet, hanem a gyalogos testi épségét veszélyezteti. Emellett a Dózsa György utca belváros felé vezető egyik sávján egymás mellé festett két előre mutató nyíl már a vicc kategóriába tartozik.
Fotó: Rab Zoltán
A logikátlan útfestést mi is szóvá tettük a polgármesteri hivatalban. Hat olyan esetet mutattunk be, ahol az egyirányú utca az aszfaltra festett előre mutató nyíllal végződik. Holott az adott utcából csak jobbra vagy balra lehet térni. Az előre opció nem létezik, mihelyt az a merőleges utca vagy tér egyik épületét, kerítését, netán leparkolt autóját jelentené. A városházától kapott hivatalos válasz szerint a nyíl szerepe ez esetben az egyirányú forgalom megjelölése. Csakhogy, ha valaki végighajt több száz métert egy ilyen utcán, amikor a végéhez ér, nincs miért újabb, immár sokadik nyílnak emlékeztetnie arra, hogy egyirányú szakaszon kocsikázott végig.
Az írásban közölt válasz aláírói György Alexandru alpolgármester, Moldovan Florian, a közterület-fenntartó igazgatóság vezetője és Oros Emil irodavezető szerkesztője Székely László felügyelő. Az illetékesek nem csak a szabályoknak, de önmaguknak is ellentmondanak. Ugyanis a városháza déli oldalán lévő, szintén egyirányú Ifjúsági utca úgy megy neki a Cuza Vodă útnak, hogy a nyíl nem előre, hanem, a logikát követve, két irányba mutat. A vele párhuzamos Tusnád utcát viszont az új „házi szabály” szerint festették.
– jellemezte Gavril Şimon a polgármesteri hivatal álláspontját. Pedig a válaszlevelet aláíró személyek, akárcsak a város utóbbi öt polgármestere mind rendelkezik (vagy rendelkezett) gépkocsivezetői jogosítvánnyal. Még tiszta szerencse, hogy a sofőrök okosabbak, mint azok, akik így rendelik el az útfestést, és nem hajtanak neki a falnak – állítják félig viccesen, félig komolyan a megkérdezett oktatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!