
A VI. Nomád Világjátékok helyszíne Kirgizisztán volt, több ezer lovas vett részt a tornán
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon. Ugron Attila lovaskaszkadőr szerint nemcsak a rendezvény méretei és a közép-ázsiai versenyzők tudása volt lenyűgöző, hanem az is, hogy a világ túlsó felén ismerik és különös tisztelettel fogadják a székelyeket.
2026. szeptember 13., 18:562026. szeptember 13., 18:56
2026. szeptember 13., 19:302026. szeptember 13., 19:30
A nyujtódi Ugron Attila, Antal Norbert és Ugron Géza Levente, valamint a kurtapataki Jancsó Csaba az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület képviseletében jutott el a Kirgizisztánban augusztus 31. és szeptember 6. között megszervezett Nomád Világjátékokra. A felső-háromszéki csapat első alkalommal vett részt a kétévente megtartott világversenyen, amelynek idei helyszíne Biskek, illetve az Iszik-köl térsége volt.
Ugron Attila a Krónikának elmondta: az indulás lehetőségére Lőrincz Rómeó, a Csíkszeredai Kerecsen Lovasíjász Egyesület vezetője hívta fel a figyelmüket. A Hargita megyei lovasíjász két évvel korábban, a kazahsztáni játékokon már részt vett, és ő biztatta a háromszékieket arra, hogy próbáljanak bekerülni a következő világversenyre. Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjai támogatás nélkül, saját költségükön utaztak el Közép-Ázsiába.
Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület 2015-ben alakult, hivatalosan pedig 2016-ban jegyezték be. A kezdetben néhány nyujtódi lovasból álló közösség azóta folyamatosan bővült, jelenleg kisebb-nagyobb szerepekben mintegy tizenhatan vesznek részt a lovas kaszkadőrmutatványokban.
A fellépésekre való felkészülés komoly szervezést igényel: egy-egy bemutató előtt hetente két-három próbát is tartanak
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
Mint Ugron Attila fogalmazott,
Legutóbbi produkciójukban, A Gyilkos-tó legendájában a lovasok mellett családtagok és segítők is közreműködtek, így az előadásban összesen huszonnyolcan vettek részt.
A fellépésekre való felkészülés komoly szervezést igényel: egy-egy bemutató előtt hetente két-három próbát is tartanak, miközben mindenkinek a munkájával és más teendőivel is össze kell egyeztetnie a felkészülést. Ugron Attila szerint azonban csak a sokszori közös gyakorlással lehet elérni, hogy a lovak, a kaszkadőrök és a segítők mozgása egyaránt biztonságos és gördülékeny legyen.
A Nomád Világjátékok hagyományos sportágakat, lovasversenyeket, erőnléti és ügyességi próbákat, valamint szellemi vetélkedőket fog össze. A programban egyebek mellett:
Ugron Attila elmondása szerint a versenyeket három nagyobb, egymástól akár húsz-harminc kilométerre fekvő helyszínen rendezték meg, emiatt a résztvevők sem tudtak minden eseményt végignézni, mire a saját versenyszámuk befejeződött, sokszor már késő lett volna átutazni egy másik helyszínre. A sportolókat, edzőket és kísérőket mintegy hétszáz önkéntes segítette, akik az utazástól a nevezésig minden gyakorlati kérdésben eligazították őket. Ugron becslése szerint
A résztvevő háromszékiek csodálattal nézték az ázsiai lovasok tehetségét és erejét
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
A székelyföldi lovasíjászokat Lőrincz Rómeó csapata képviselte, míg az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesületből Ugron Attila és Antal Norbert lovas birkózásban indult. Jancsó Csaba a tenge ilu nevű ügyességi versenyszámban állt rajthoz, amelyben a versenyzőnek vágtázó ló hátáról kell lehajolnia és a földről felvennie az elhelyezett pénzes zsákocskákat. A kurtapataki lovas tíz ország versenyzői között az ötödik helyet szerezte meg.
Ugron Attilára különösen nagy hatást gyakorolt a megnyitóünnepség: mint mondta, lovasként átélni a nagyszabású, korszerű fény- és hangtechnikával kísért eseményt önmagában is rendkívüli élmény volt. Úgy véli, Európából hajlamosak vagyunk úgy tekinteni Közép-Ázsiára, mint egy kevésbé fejlett vidékre, a helyszínen azonban ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták.
A sportrendezvényen a nomád népek hagyományos sportágaiban mérettetnek meg a versenyzők
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
A versenyeken azt is láthatták, hogy a térség lovasai egészen más közegben és hagyományban sajátították el ezeket a sportágakat. Ugron szerint
„Itthon azt gondolom magamról, hogy milyen erős vagyok, de Kirgizisztánban láttam, mekkora különbség van egy közép-ázsiai és egy európai versenyző között” – fogalmazott. A köböre keménységét külön is kiemelte: a játék során lóháton kell megszerezni és az ellenfél kapujába juttatni a több tíz kilogrammos kecsketetemet, miközben a másik csapat tagjai minden erejükkel igyekeznek ezt megakadályozni.
Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület tagjai támogatás nélkül, saját költségükön utaztak el Közép-Ázsiába
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
A háromszéki lovasokat nemcsak a versenyek színvonala, hanem a vendéglátók hozzáállása is meglepte. Ugron Attila szerint a kirgizek és a kazahok közül sokan tudták, kik a székelyek, és különös érdeklődéssel fordultak feléjük.
„Nagyon tisztelnek minket. Talán még a magyarok sem tisztelnek annyira minket, székelyeket, mint ők” – fogalmazta meg az egyesület vezetője.
Persze, akadtak olyanok is, akiknek részletesebben el kellett magyarázniuk, hogy Romániából érkeztek, de magyarok, székelyek, viszont
A helyiek mindvégig barátságosak, nyitottak és segítőkészek voltak.
Remélik, hogy még lesz lehetőségük részt venni a további kiadásokon is.
Fotó: Ugron Attila személyes archívuma
Ugron Attila szerint a nyelvi és kulturális különbségek ellenére a lovak és a hagyományos sportok közös érdeklődési területet teremtettek a résztvevők között, így a világ több mint száz országából érkező sportolók találkozása a háromszéki csapat számára jóval többet jelentett egy eredménynél vagy helyezésnél.
– összegezte Ugron Attila.
A magyar–román határ mentén fekvő Tornyán a Tóth Piroska és Suttyák András által alapított tájházban autentikus környezetben és a hagyományos recept szerint készítenek el mindent, amiből nélkülözhetetlen a szilva.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
szóljon hozzá!