Fotó: Haáz Vince
Őseink állhatatossága ma is példamutatásként szolgál, az, ahogy ők a saját józan érdekeik mellett kiálltak, ahogy nem hajtottak fejet az idegen akarat előtt, a 21. században is követendő példa számunkra – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár vasárnap este Marosvásárhelyen.
2024. január 07., 22:172024. január 07., 22:17
2024. január 07., 22:312024. január 07., 22:31
Potápi Árpád János a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényén vett részt a Kultúrpalotában, ahol a madéfalvi veszedelem hőseire emlékeztek a véres történelmi esemény 260. évfordulóján. Beszédében rámutatott: ahogy 1764. január 7-én, napjainkban is vannak „olyan gőgös újítók, akik minden emberi józansággal szemben akarják érvényesíteni a terveket”.
Az MTI által idézett államtitkár emlékeztetett: maga is székely, annak a közösségnek a tagja, melyet családi történelme révén személyesen érintett a madéfalvi népirtás. Ősei bukovinai székelyek, és nagyszülei sokat meséltek ennek a közösségnek az életéről – mondta, hozzátéve, hogy felmenői a 20. században Bonyhádon találtak otthonra.
Potápi Árpád János rámutatott: a befogadás és a beilleszkedés soha nem jelentette, ma sem jelentheti önmagunknak a feladását
Fotó: Haáz Vince
Beszédében felidézte az 1764. január 7-i véres eseményeket, rámutatva, hogy „a birodalmi gőg” férfiak, nők és gyermekek halálát okozta, de a székelyek szabadságszeretetével és hagyománytiszteletével szemben tehetetlen volt. Aláhúzta: a hagyományok tisztelete nem bezárkózást vagy elzárkózást jelent a külső hatásoktól, hiszen a székely befogadó, beilleszkedő és szerethető nép. „De a befogadás és a beilleszkedés soha nem jelentette, ma sem jelentheti önmagunknak a feladását” – mondta az államtitkár.
Kitért arra, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve a nemzetpolitikában, és hangsúlyozta, hogy az erdélyi, romániai választások tekintetében is annak kell lennie. „A magyar képviselet tekintetében összefogásra van szükség. A politikai képviselet segít megtartani minden más intézményrendszert. Ez szükséges ahhoz, hogy a nemzeti érdekérvényesítés minden szinten megvalósuljon” – húzta alá, és kérte az SZNT tagjait: támogassák a nemzeti összefogást Erdélyben.
Izsák Balázs szerint a madéfalvi veszedelem a jövőbeli feladatokra figyelmeztet
Fotó: Haáz Vince
Bejelentette: az SZNT elkezdi az előkészületeket a március 10-i Székely szabadság napjára, ahol hatékonyan fel kell lépni a tervezett romániai közigazgatási átszervezés ellen. A madéfalvi veszedelemre emlékeztetve rámutatott: 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás évei voltak, mivel Mária Terézia birodalomszervező tervei a székelység életformáját akarták felforgatni. „Ha megfosztják a kultúrájától, a hagyományaitól, ezzel a székely közösség szűnik meg. Nem kiváltságokért küzdöttek ebben a két évben, hanem az életükért. A székely nép létéért” – fogalmazott Izsák az MTI szerint.
Elmondta, a román hatalom ma a székely megyéket akarja beolvasztani nagyobb román többségű régióba, tehát ugyanaz a tét. „A székelység létezésének megmaradt területi kereteit akarják felszámolni” – fejtette ki Izsák Balázs. Hangsúlyozta, „a székely a jog népe”, akkor is, ma is a jog eszközeivel próbál harcolni. Emlékeztetett a 2013-as székely menetelésre, és hangsúlyozta, hogy most is erőt kell felmutatni.
Fotó: Haáz Vince
„Mert ha valaki meg akarja törni a székelyek hagyományát, a szokásait, a nyelvét, kultúráját, a közösség életét töri meg. Én bízom abban, hogy mi mindannyian tudatában vagyunk ennek” – mondta Izsák Balázs, mindenkit arra biztatva, vegyen részt a március 10-i eseményen.
A marosvásárhelyi rendezvényen Ötvös József nyugalmazott református lelkész mondott áldást. A beszédeket a Maros Művészegyüttes előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése követte. 1764. január 7-én a császári csapatok több száz, a határőrsorozás ellen Madéfalván egybegyűlt, tiltakozó székelyt mészároltak le. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol a csángók adtak nekik menedéket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!