Fotó: Haáz Vince
Őseink állhatatossága ma is példamutatásként szolgál, az, ahogy ők a saját józan érdekeik mellett kiálltak, ahogy nem hajtottak fejet az idegen akarat előtt, a 21. században is követendő példa számunkra – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár vasárnap este Marosvásárhelyen.
2024. január 07., 22:172024. január 07., 22:17
2024. január 07., 22:312024. január 07., 22:31
Potápi Árpád János a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) rendezvényén vett részt a Kultúrpalotában, ahol a madéfalvi veszedelem hőseire emlékeztek a véres történelmi esemény 260. évfordulóján. Beszédében rámutatott: ahogy 1764. január 7-én, napjainkban is vannak „olyan gőgös újítók, akik minden emberi józansággal szemben akarják érvényesíteni a terveket”.
Az MTI által idézett államtitkár emlékeztetett: maga is székely, annak a közösségnek a tagja, melyet családi történelme révén személyesen érintett a madéfalvi népirtás. Ősei bukovinai székelyek, és nagyszülei sokat meséltek ennek a közösségnek az életéről – mondta, hozzátéve, hogy felmenői a 20. században Bonyhádon találtak otthonra.
Potápi Árpád János rámutatott: a befogadás és a beilleszkedés soha nem jelentette, ma sem jelentheti önmagunknak a feladását
Fotó: Haáz Vince
Beszédében felidézte az 1764. január 7-i véres eseményeket, rámutatva, hogy „a birodalmi gőg” férfiak, nők és gyermekek halálát okozta, de a székelyek szabadságszeretetével és hagyománytiszteletével szemben tehetetlen volt. Aláhúzta: a hagyományok tisztelete nem bezárkózást vagy elzárkózást jelent a külső hatásoktól, hiszen a székely befogadó, beilleszkedő és szerethető nép. „De a befogadás és a beilleszkedés soha nem jelentette, ma sem jelentheti önmagunknak a feladását” – mondta az államtitkár.
Kitért arra, hogy 2024 az együttműködő nemzet éve a nemzetpolitikában, és hangsúlyozta, hogy az erdélyi, romániai választások tekintetében is annak kell lennie. „A magyar képviselet tekintetében összefogásra van szükség. A politikai képviselet segít megtartani minden más intézményrendszert. Ez szükséges ahhoz, hogy a nemzeti érdekérvényesítés minden szinten megvalósuljon” – húzta alá, és kérte az SZNT tagjait: támogassák a nemzeti összefogást Erdélyben.
Izsák Balázs szerint a madéfalvi veszedelem a jövőbeli feladatokra figyelmeztet
Fotó: Haáz Vince
Bejelentette: az SZNT elkezdi az előkészületeket a március 10-i Székely szabadság napjára, ahol hatékonyan fel kell lépni a tervezett romániai közigazgatási átszervezés ellen. A madéfalvi veszedelemre emlékeztetve rámutatott: 1762-1763 a székely nemzeti ellenállás évei voltak, mivel Mária Terézia birodalomszervező tervei a székelység életformáját akarták felforgatni. „Ha megfosztják a kultúrájától, a hagyományaitól, ezzel a székely közösség szűnik meg. Nem kiváltságokért küzdöttek ebben a két évben, hanem az életükért. A székely nép létéért” – fogalmazott Izsák az MTI szerint.
Elmondta, a román hatalom ma a székely megyéket akarja beolvasztani nagyobb román többségű régióba, tehát ugyanaz a tét. „A székelység létezésének megmaradt területi kereteit akarják felszámolni” – fejtette ki Izsák Balázs. Hangsúlyozta, „a székely a jog népe”, akkor is, ma is a jog eszközeivel próbál harcolni. Emlékeztetett a 2013-as székely menetelésre, és hangsúlyozta, hogy most is erőt kell felmutatni.
Fotó: Haáz Vince
„Mert ha valaki meg akarja törni a székelyek hagyományát, a szokásait, a nyelvét, kultúráját, a közösség életét töri meg. Én bízom abban, hogy mi mindannyian tudatában vagyunk ennek” – mondta Izsák Balázs, mindenkit arra biztatva, vegyen részt a március 10-i eseményen.
A marosvásárhelyi rendezvényen Ötvös József nyugalmazott református lelkész mondott áldást. A beszédeket a Maros Művészegyüttes előadása és Kilyén Ilka színművész fellépése követte. 1764. január 7-én a császári csapatok több száz, a határőrsorozás ellen Madéfalván egybegyűlt, tiltakozó székelyt mészároltak le. Ezután indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol a csángók adtak nekik menedéket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!