Biztosítások kálváriája

Koncsag egyébként leginkább az egészségügyi rendszer vele szemben tanúsított megalázó bánásmódját kifogásolta. Elmondása szerint az egyik magántársasággal ez év márciusában kötött egészségügyi biztosítása fölöslegesnek és használhatatlannak bizonyult bulgáriai nyaralása során. „Ott tartózkodásunk utolsó előtti napján a fiamnak orvosi ellátásra volt szüksége. A rendelőben szembesítettek azzal, hogy a társaságnak nincs érvényes szerződése a helyi illetékes hatóságokkal, így nem voltak hajlandóak a fiamat kezelni, amíg ki nem fizettük a szükséges 45 eurót” – részletezte Koncsag. Hozzátette: a helyszínen felvette a kapcsolatot az említett biztosítótársaság egy illetékesével, aki kizárólag a betegség és az ezzel kapcsolatos költségek iránt érdeklődött, emellett pedig utasításokat adott az orvosi jelentésre vonatkozóan, amely alapján az érintett később visszakaphatja az összeget. Hazaérkezése után a családfő felkereste a vállalat helyi kirendeltségét, itt azonban nem tudtak eligazítást adni az ügyben.

Az érintett ezt követően a biztosítótársaság bukaresti fiókjához fordult, ahonnan panaszlevelét a társaság bécsi tulajdonosához irányították, amely végül írásban tett ígéretet az összeg utólagos kifizetésére. A magántársaság azt is közölte: noha nincs szerződésük minden bulgáriai egészségügyi központtal, egyes esetekben az a probléma is felmerülhet, hogy az illetékesek nem tudnak a fennálló együttműködésről. Koncsag Károly rámutatott: elsősorban nem a szóban forgó pénzösszeg, hanem a kialakult bizonytalan helyzet aggasztja. Vargyas Lehel, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvezető igazgatójának elmondása szerint egyértelműen jogszabálysértés történik abban az esetben, ha valamely európai uniós ország nem fogadja el az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. „A magántársaságokról nem áll módomban nyilatkozni, de hasonló esetek az állami biztosítások esetében is előfordulnak, igaz, nem olyan gyakran, mint 3-4 évvel ezelőtt.

A hatályos jogszabályok értelmében az uniós országok az állami biztosítási kártya felmutatása után kötelesek bérmentesen ellátni a beteget sürgősségi esetben” – mutatott rá az igazgató. Azoknak, akik hasonló helyzetbe kerülnek, Vargyas Lehel azt tanácsolja, hogy az egészségbiztosítási pénztáraknál igényeljék vissza a kifizetett összeget. Az igazgató a Romániában megköthető háromféle egészségügyi biztosításra is kitért. Mint mondta, az egyik eljárás szerint a pénztár előzetes orvosi javaslat alapján bocsátja ki a biztosítást, amellyel a román állampolgárok az uniós országokban olyan ellátásban részesülnek, mint az adott ország állampolgárai. Abban az esetben, ha valaki krónikus betegségét kezelteti külföldön, az állam csak egy maximálisan meghatározott összeget fizet ki, ez jelenleg körülbelül 4000 lej, a költség többi része a beteget terheli. A biztosítás harmadik formája a már említett Európai Egészségbiztosítási Kártya, amely szintén az adott állam polgárai számára szolgáltatott sürgősségi ellátást biztosítja, teljesen bérmentesen. Vargyas arra is felhívja a figyelmet, hogy a kártya kizárólag az állami egészségügyi intézményekben használható.