Biztonságérzetet ad az anyanyelven tanulás

Az oktatási karavánt – a tavalyi, a külhoni magyar óvodák éve program folytatásaként – annak jegyében indították útjára április 8-án, hogy a budapesti államtitkárság a külhoni magyar kisiskolások évének nyilvánította az ideit. A 23 helyszínből álló program keretében az államtitkárság munkatársai és anyaországi pedagógusok vajdasági, horvátországi, muravidéki, kárpátaljai és felvidéki magyar közösségekhez látogattak. Folytatás a oldalon

Erdélyben a zilahi Wesselényi Református Kollégiumot, a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumot, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot keresték fel, míg pénteken a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványnál zárul a program. Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai főreferense csütörtökön két látogatás közben a Krónikának elmondta, céljuk arra ösztönözni a külhoni magyar szülőket, hogy anyanyelvi oktatási intézménybe írassák gyerekeiket. \"Helyszínenként több mint száz kisiskolással, pedagógussal, szülőkkel találkoztunk. Programelemeinket ugyanis úgy dolgoztuk ki, hogy minél több mindenkit elérjünk, minél szélesebb körben tudjuk elmondani: az államtitkárság minden segítséget megad a közösségeknek, pedagógusoknak, szülőknek, hogy a kívánt döntésük megszülessen. Éppen ezért idén a közösségépítésre fókuszáltunk\" – részletezte a programfelelős. Hajnal Virág a tavalyi és az idei program tapasztalata alapján úgy látja, olyan folyamatról van szó, amelynek később mutatkozik meg az eredménye. Több óvodából kaptak már visszajelzést, miszerint hogy a program hatására írattak be gyerekeket magyar tagozatra; Resicabányáról például jelezték, a tavalyi körút során megismert, vegyes házasságból származó kisgyerek szülei a foglalkozás nyomán döntöttek úgy, hogy magyar csoportba íratják kisfiukat. \"Idén még több gyerekkel volt alkalmunk találkozni, és a program akkor tud igazán sikeres lenni, ha nem csak egy évig tart, hanem van folytatása. Azáltal, hogy személyesen is ellátogatunk a célközönséghez, a sajátjuknak érzik a programot, hiszen interaktív környezetben zajlanak a látogatások, szülők, gyerekek, pedagógusok egyaránt aktív részvevőkké válnak\" – magyarázta Hajnal Virág, hozzátéve: érdekes volt látni, miként bukkannak elő a regionális sajátosságok a gyerekekből, ugyanakkor mindenhol felszínre jött a közös, nemzeti kincs, az anyanyelv.

Egyébként a háromórás foglalkozás keretében kaposvári pedagógusok foglalkoztak a gyerekekkel, akik logikai, ügyességi, ének, zene és anyanyelvi játékokban tehetik próbára magukat. Ezután a magyarországi Kolompos együttes által előadott mesejátékban is szerepelhettek a gyerekek. A program részvevőinek fő üzenete az, hogy a magyarsághoz tartozás felelősség, egyben öröm és élmény is. A körút előkészítése során számos külhoni szakemberrel és szülővel egyeztettek, akik közül sokan azt mondták: nagyon sokat jelent a külhoni közösségeknek, szülőknek, ha azt tapasztalják, hogy bizonyos iskolára a magyar kormány odafigyel, támogatja. A program keretében oktatási segédanyagokat is biztosítanak a minőségi oktatáshoz, emellett nemcsak szülőket és pedagógusokat szólítanak meg, hanem azokat a kisiskolás közösségekhez tartozó személyeket – például a gyerekorvosokat –, akik szinte minden családdal találkoznak, és a felnőttek hallgatnak a szavukra. Lapunk kérdésére Hajnal Virág elmondta, számos, vegyes házasságban élő szülővel elbeszélgettek arról az Erdélyben is tapasztalható vélekedésről, miszerint a gyermek \"jobban érvényesül az életben\", ha román nyelven tanul. \"Elmondtuk, hogy ez tévhit, hiszen a gyerek az anyanyelvi környezetben érzi otthon magát, és csak akkor tud igazán fejlődni, tehetségét kibontakoztatni, ha ez a biztonságérzet megvan. Az anyanyelvi nevelés sokkal többet tud adni, biztos támasz a jövőre nézve, a pedagógusok és a szülők is csak anyanyelven tudják kicsalogatni a gyerekekből azokat a képességeket, amelyek által sikeres felnőtt lehet\" – jelentette ki a budapesti programfelelős, aki szerint a körút során szerzett tapasztalataik alapján az anyanyelvi tanintézetben tanuló gyerekek elsajátítják a többségi nyelvet is. Különben a külhoni programot megalapozó, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet által összegzett felmérések szerint Erdély számos régiójában növekszik a tendencia, miszerint vegyes házasságban élő szülők is egyre nagyobb számban íratják gyereküket magyar iskolába.