Bíznak a templommentésben

Úgy tűnik azonban, hogy nem lesz könnyű dolguk, Valentin Cuibus főtanfelügyelő ugyanis a tiltakozás kapcsán a România Liberă román napilap internetes kiadásának nyilatkozva leszögezte, indokolatlannak tartja a megmozdulást, szerinte „a Kolozs megyei oktatás iránt tanúsítottak tiszteletlenséget” a tüntetés résztvevői. Cuibus szerint ugyanakkor a műemlék templom állagát féltők aggódása megalapozatlan.

 Együtt a románokkal

Teljesen másként látják viszont a több száz kolozsvári lakost – magyarokat és románokat egyaránt – megmozgató vasárnapi akció kezdeményezői. Bányai József ügyvéd, a Kolozsvár alsóvárosi református egyházközség presbitere felszólalásában ugyanis éppen arra figyelmeztette az egybegyűlteket, hogy már nem csak a Kétágú templom látványát, hanem a műemléképület állagát is veszélyezteti, a templom mögötti telken elkezdett. A tiltakozó megmozdulás elején egyébként Kató Béla felolvasta azt a nyilatkozatot, ami szerint a tervezett sportkomplexum „a félrevezetésre, a hazugságra, a hatalmi erőszakra készül felépülni”, illetve jó belátást kértek Istentől a város és az ország elöljáróinak a helyzet orvoslásához.

A rendezvény egyébként kétnyelvű volt, szinte valamennyi felszólalás román nyelven is elhangzott. A magyar történelmi egyházak képviselői mellett az egyházközséggel szolidaritást vállaló románok is jelen voltak. Köztük volt Cristian Sabău kolozsvári görög katolikus esperes, aki felszólalásában úgy fogalmazott: „megértünk titeket, testvéreink, mert mi is hasonló gondokkal küzdünk”.

Felszólalt ugyanakkor Virgil Pop, a regionális műemlékvédelmi bizottság titkára is, aki emlékeztetett: a bizottság, amelynek tagja 2010-ben nem adott engedélyt az építkezés megkezdésére, ez csak annak köszönhetően indulhatott el mégis, hogy a bukaresti központi műemlékvédelmi bizottság némi nyomás gyakorlás hatására felülbírálta őket. „Idevezet a túlközpontosított állam, nem véletlen, hogy kishazánkat Európa legkorruptabb országának tartják” – hangoztatta. Leszögezte: törvénytelenségek sorozata vezetett a jelenlegi helyzethez, amit súlyosbít, hogy ezeket a román állam hatóságai követtek el ostobaságból, hiszen ugyanezekért a törvényszegésekért magán befektetőket súlyos börtön évekre ítélnének. Mint részletezte: a román kulturális tárca és a kolozsvári önkormányzat egyaránt törvényt szegett, amikor engedélyezték az építkezést.

 Ki a felelős?

Mint beszámoltunk, már korábban is számos vitát szült, hogy kit terhel felelősség az építkezés elkezdése miatt, hiszen az először az egyházközség elvi beleegyezésével, majd a kulturális minisztérium és a városi önkormányzat engedélyével kezdődhetett el. Bányai József ügyvéd, az egyházközség presbitere tiltakozáson viszont emlékeztetett, hogy az egyházközséget „csúnyán átverték”, hiszen eredetileg egy teljesen más tervet mutattak be nekik, amikor elvi beleegyezésüket kérték. Mint részletezte, azért voltak jóhiszeműek, mert nem gondolták, hogy pont az állam intézményei csapják be őket.

Tavaly Gergely Balázs régész, az EMNP kolozsvári szervezetének akkori elnöke bírálta az engedélyeket kibocsátó hatóságokat. Szerinte az építési engedélyek kiadása számos ponton kifogásolható: a Regionális Műemlékvédelmi Bizottság építkezésre vonatkozó elutasítását az Országos Műemlékvédelmi Bizottság két rendben is felülbírálta, majd a volt kulturális és örökségvédelmi miniszter, illetve a város korábbi alpolgármestere rekord-idő alatt engedélyezte is az építkezést.

Kelemen Hunor, a kulturális tárca akkori vezetője viszont válaszában félretájékoztatással vádolta az EMNP -t . Magyarázata szerint 2011-ben került a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz az az engedélyeztetési dokumentáció, amely szerint a Kétágú templom mögé tornatermet építtetne a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség. Mivel a dokumentáció tartalmazta a Református Egyház képviselőjének az egyetértését (amelyet 2010. július 26-án írt alá a Kolozsvár Alsóvárosi Református Egyházközség nevében Székely József lelkész és Kudor Pál-András főkurátor), a tárcavezető jóváhagyta a tervet. Miután Kolozsvár polgármesteri hivatala az építkezési engedélyt is kibocsátotta, kiderült, hogy a református egyház mégsem ért egyet a tervvel. Ekkor Kelemen Hunor 2011. július 26-án utasította a Kolozs Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóságot, hogy állítsák le a munkálatokat, és régészeti kutatást rendelt el a területen. A régészeti mentesítés után folytatódott az építkezés, az Erdélyi Református Egyházkerület és a Kolozsvári alsóvárosi egyházközség azonban még reménykedik abban, hogy leállítják a munkálatokat.