Bukarest és Budapest között. Kelemen Hunor két miniszterelnök, Ilie Bolojan és Orbán Viktor társaságában az RMDSZ-kongresszuson
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
2025. október 10., 16:272025. október 10., 16:27
2025. október 10., 18:522025. október 10., 18:52
A Kolozs megyei Zsukiménesben pénteken elhangzott visszatekintése szerint a diktatúra után „látszólag a semmiből kellett kezdeni”, de a gyökerek éltek, és ebből nőtt ki az a szervezeti és intézményi háló, amelynek üzenete: itthon vannak és itthon is maradnak. Úgy fogalmazott, a reziliencia azt is jelenti, hogy
A szövetség legnagyobb erényének az egységet tartotta, amely szerinte nemcsak politikai eszköz, hanem az erdélyi magyar közösség „életbiztosítása”. Kijelentette, a közösség az elmúlt évtizedekben nem sodródott, hanem irányt mutatott, a kivívott jogok és a visszaszerzett intézmények pedig azt üzenik: Erdélyben van magyar jövő.
Úgy vélte, a figyelmeztetések ellenére elmaradtak a döntések, és ezzel a közösség bizalma is sérült. Hangsúlyozta: az RMDSZ „a felelősség kultúrájában hisz”, ahol „nem a hódokra, nem a természetre, nem az esőre” mutogatnak, hanem szembenéznek a valósággal.
Az országos politikai helyzet kapcsán a tavalyi elnökválasztás megismétlését a befejezetlen rendszerváltás következményének minősítette. Arról beszélt, hogy a Securitate-hálózatok átmentése, a háborús pszichózis és a gazdasági bizonytalanság, valamint a korábbi kormány stratégiai vaksága teremtette meg a mai válság feltételeit. A magyar közösség szerepéről kijelentette:
Kormányzati szerepvállalásukat közösségvédelmi kötelességként írta le: szerinte amíg az asztalnál ülnek, addig kisebb az esélye, hogy „az étlapon is szerepeljenek”. A költségvetési helyzetet súlyosnak nevezte, de állította: az RMDSZ a koalíción belül „garancia” arra, hogy a magyar családok, iskolák és önkormányzatok ne váljanak a megszorítások aránytalan veszteseivé.
Úgy fogalmazott, a valódi reform nem adóemelés, hanem igazságosabb társadalom, amelyben megszűnnek a kiváltságos nyugdíjak, és a méltányos teherviselés érvényesül. Célként „kisebb, de erősebb államot” jelölt meg, amely nem önmagára, hanem „bölcsődékre, iskolákra, kórházakra” költi az erőforrásokat.
Fotó: Orbán Orsolya
Programjában hat irányt nevezett meg:
Szervezeti megújulásként stratégiai igazgatói poszt létrehozását jelentette be, amelyet Antal Árpád tölt be; feladata a közép- és hosszútávú célok összehangolása és a 2028-as választási felkészülés koordinálása. A jövőről azt mondta: nem ígéret, hanem feladat, és az RMDSZ-nek továbbra is „a józan ész politikáját” kell visszavinnie az emberek közé.
Zárásként a munkára és önbizalomra hívta fel a közösséget:
Úgy fogalmazott, az RMDSZ a Kárpát-medence egyik legsikeresebb politikai innovációja volt az elmúlt 35 évben, és annak is kell maradnia – mert „mi nem sodródunk – mi irányt mutatunk”.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!