2012. szeptember 19., 08:202012. szeptember 19., 08:20
Bíróságon kívánja visszavonatni a felsőcsertési ciános aranybánya engedélyét Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter: a zöld tárca tegnap már benyújtotta a keresetet a bukaresti táblabírósághoz a bányanyitás ellen.
ovana Plumb elmondta, a Hunyad megyei településre tervezett aranykitermelés törvénytelenül kapta meg a környezetvédelmi engedélyét, mivel a hatóságok nem követeltek semmilyen biztosítékot egy esetleges balesetet követő kárrendezésre – erre korábban több környezetvédelmi szervezet is felhívta a tárca figyelmét.
A temesvári regionális környezetvédelmi igazgatóság egyébként július 5-én bólintott rá a felsőcsertési aranykitermelésre. A cég 2015-ben tervezi beindítani a kitermelést. Rovana Plumb elmondta továbbá, tárgyaltak a Hunyad megyei helyhatóságokkal, a beruházóval, és tájékoztatták őket arról, milyen törvénysértéseket követett el a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség. „Gyakorlatilag két európai irányelvet, egy nemzetközi egyezményt és másik két uniós szabályzatot sértettek meg. Felelőtlenség volt a kanadai Eldorado Gold Corporationnak (EGC) engedélyt adni” – jegyezte meg a tárcavezető.
Az EGC vezetősége tegnap közleményben jelezte: készen áll, hogy a vizsgálatok során észlelt rendellenességeket korrigálja.
Az EGC az Erdélyi-érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen készül aranybányát nyitni. A cég nagy mennyiségű cián felhasználásával mosná ki a nemesfémet az ércből, a verespataki projekthez hasonlóan. A környezetvédő szervezetek adatai szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros területet foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból tizenhat éven keresztül, évi 1653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.
A torontói anyacég részvényese a máramarosi származású Frank Timiş üzletember, aki az 1990-es évek végén belevágott a később szintén a kanadai Gabriel Resources által átvett, Romániában és Magyarországon egyaránt határozottan kifogásolt verespataki aranybányaprojektbe. A Deva Goldban a román állam húsz százalékban birtokol részvényeket.
| A kormány várhatóan nem hoz döntést idén a verespataki aranybánya megnyitásáról, jelentette ki Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter. Elmondta, a bányanyitás projektjét újra megvizsgálja a kormány, ezzel egy időben pedig az ügyben érdekelt civil szervezetekkel is konzultálni fog. „Míg nem kapunk tiszta képet a projektről, nem hívjuk össze azt a tárcaközi szakértői bizottságot sem, amely a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányát vizsgálja.” |
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.