Bíróságon harcolnak az elemi jogokért a tanügyi szakszervezetek

Nagy rámutatott: elsősorban a különböző pluszjuttatások és jogok szavatolását meghatározó törvényekről van szó. Ezek között van olyan, amit az egész országban nem alkalmaznak, más előírásokat csak egy-egy megyében szeg meg, de arra is van példa, hogy csak az erdélyi megyékben „feledkeznek meg” a jogszabály betartásáról.

A szakszervezet értetlenül áll a helyzet előtt, hiszen a jogszabályok félreérthetetlenül fogalmaznak, a bíróságok is rendre az érdekvédelmiseknek adnak igazat, mégis folyamatosak a visszaélések. „Valószínűnek tartom, hogy minisztériumi utasítás áll a háttérben, de ennek nincs írásos nyoma.

– próbálkozott a magyarázatkereséssel Nagy Gábor.

Öt fronton harcolnak a garantált jogaikért

A Kovászna megyei szakszervezet öt fronton harcol, illetve harcolt a különböző pótlékok kifizetéséért: több pert már jogerősen megnyertek, a továbbiak pedig a gyakorlatban is érvényt próbálnak szerezni a döntésnek, számos eljárás ugyanakkor csak most indul. Az egyik ügy a testnevelés órákkal kapcsolatos: a törvény szerint ezeket az elemi iskolában is szaktanároknak kell megtartaniuk, ha pedig erre nincs lehetőség,

A városi tanintézetekben is előfordul, hogy tanítók tartják a tornaórát, vidéken pedig ez kifejezetten gyakori.

Nagy Gábor rámutatott: hiába próbáltak peren kívül megegyezni, nem jártak sikerrel, így közel száz keresetet nyújtottak be, és sorozatosan nyerik a pereket. Hasonlóképpen

két összevont csoport esetén havi 7 százalékos, háromnál 10 százalékos, míg négynél 15 százalékos a többlet.

Háromszéken csak Uzonban és Hídvégen tanítanak egyszerre négy osztályt, de két-három csoport összekapcsolása már gyakori a falvakon. Tíz per van folyamatban, hetvenet már megnyertek, a bíróság pedig arra kötelezte a munkaadót, hogy visszamenőleg is fizesse ki a juttatást.

Nem tartották be a kihirdetett törvényt

A harmadik fronton a pályakezdő tanároknak járó egyhavi pluszbérért harcolnak: ezt ugyan 1993 óta szavatolja a törvény, de ezért is kénytelenek voltak jogi úton kiállni. Végül a legfelsőbb bíróság mondta ki, hogy a jogszabály nincs hatályon kívül helyezve, így

A negyedik jogi küzdelem a még 2008-ban elfogadott – és az államfő által is kihirdetett –, de sokáig be nem tartott 50 százalékos béremelés késedelmi kamataiért folyik. Nagy Gábor emlékeztetett: a Tăriceanu-kormány nem ültette gyakorlatba a 2008/221-es számú, az 50 százalékos bérkiegészítést garantáló törvényt, ezt végül országos szinten bírósági úton kellett kiharcolni, az állam pedig részletekben, öt év alatt törleszti az elmaradást.

a szakszervezetnek, most pedig tárgyalnak a kormány képviselőivel a végrehajtásáról.

Előkészítés alatt áll ugyanakkor a következő persorozat, amelyet az egészségügyi alkalmazottakéhoz hasonló probléma tett szükségessé. A tanügyben január elsejétől 15 százalékos bérkiegészítést hajtottak végre,

Az új perrendtartás szerint előzetes panaszt kell benyújtani a munkaadónak, csak ezt követően lehet a bírósághoz fordulni – jelenleg a panaszok iktatása zajlik. Harminc napon belül kell választ kapniuk, tehát a pereskedés júniusban indulhat el.

Sokasodnak a problémák

Úgy tűnik egyébként, hogy a gondok csak sokasodnak, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége ugyanis nemrég országos szintű tüntetéssorozatot helyezett kilátásba, mert nem elégedettek a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvénytervezettel. Úgy vélik, a tervezet ellentmond a kormányprogramnak: ez utóbbi szerint az oktatási rendszerben dolgozók bérét idén július elsején 20 százalékkal, 2018. január elsejétől pedig újabb 30 százalékkal kellene emelni.

Ehhez képest a bérezési törvénytervezet azt írja elő, hogy a juttatást csak január elsején egészítik ki egy „részletben” 50 százalékkal – ez 6 százalékos mínuszt jelent. A szakszervezetisek azt állítják: nem tudnak bízni a tervezet végrehajtásában, ha a kormány a saját programját sem tudja betartani.