Fotó: Veres Nándor
Visszatérünk a civilizálatlanság és a kutyaharapások jellemezte korszakba – kommentálta kedden Bukarest főpolgármestere, hogy az állatbarátok részsikert könyveltek el a gazdátlan ebek ellen fellépő önkormányzatokkal szemben.
2014. június 24., 19:392014. június 24., 19:39
Jogerős ítéletében ugyanis a bukaresti táblabíróság felfüggesztette a parlament által tavaly szeptemberben elfogadott törvény alkalmazási módszertanát, amely lehetőséget biztosít a polgármesteri hivatalok számára a gazdátlan állatok eutanáziájára.
Az állatvédők által erősen kifogásolt jogszabály előírja, hogy 14 napig gondozhatók a befogott gazdátlan ebek a menhelyeken, és ha ezt követően nem igényli őket senki, el lehet altatni őket. A kutyák ebben az időszakban örökbe is fogadhatók, a menhely gondnoka pedig hosszabb ideig is gondozhatja a négylábúakat, ha megfelelő körülményeket tud biztosítani a begyűjtött állatok számára. A törvény szigorúan tiltja, hogy a kutyákat visszaküldjék az utcára.
A törvényhozás annak idején erőteljes lakossági nyomásra alkotta meg a kóbor ebek gondozásáról szóló jogszabályt, miután tavaly ősszel gazdátlan ebek halálra martak egy négyéves gyermeket egy bukaresti park közelében lévő, rosszul elkerített magánterületen. A közfelháborodást kiváltó tragédia nyomán számos utcai tüntetést szerveztek országszerte a kóbor kutyák befogásáért.
Az állatok elszaporodása leginkább a kétmillió lakosú Bukarestet sújtja, ahol hatvanezerre becsülik a kóbor ebek létszámát, és ahol évente több mint tizenötezer embert harapnak meg a falkákba verődő négylábúak. A kóboreb-törvény előírásait az alkalmazási módszertan megjelenése után, tavaly decembertől ültették gyakorlatba az önkormányzatok, amelyek közül Bukarestben teljes gőzzel beindult a kutyák utáni hajtóvadászat.
Ám a bukaresti sintérek jelentős lakossági ellenállásba ütköztek, számos lakos – elsősorban a nyugdíjasok – ugyanis a razziák során otthonukba vagy a tömbházak alagsorába menekítették a kóbor kutyákat, hogy megmentsék őket az elaltatástól. Sőt az állatbarát civil szervezetek olyan trükkökhöz folyamodtak, hogy örökbe fogadták az ebeket, majd szélnek eresztették őket.
Az elmúlt hónapokban történt harapásos esetek nyomán a fülükbe csíptetett chipek alapján több olyan állatot azonosítottak, amelyekről kiderült, korábban állatvédők vették a gondozásukba. Emiatt a bukaresti önkományzat állatvédelmi felügyelete mintegy húsz szervezetet és tucatnyi polgárt helyezett „feketelistára”, megtiltva számukra az adoptálást. A fővárosi képviselő-testület áprilisban elfogadott határozata értelmében akár 4000 lejes bírság szabható ki azokra, akik akadályozzák a sintérkülönítmények tevékenységét.
A kóborkutya-törvény végrehajtási utasításait a Négy Mancs (Vier Pfoten) Alapítvány támadta meg a bíróságon. Az alkalmazást jogerősen felfüggesztő táblabíróságnál azt kifogásolták, hogy a törvény lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy magáncégekre bízzák a kóbor ebek gondozását, ami szerintük hozzájárulhat a közpénzek elsikkasztásához.
Răzvan Bancescu, a bukaresti önkományzat állatvédelmi felügyeletének projektfelelőse tegnap felkérte a kormányt, fellebbezzen a bírósági ítélet ellen, különben ellehetetlenül a munkájuk. Közölte, az elmúlt kilenc hónapban 25 ezer gazdátlan ebet gyűjtöttek össze a főváros utcáiról, ebből tízezret pedig elaltattak, ennek nyomán a korábbi időszakhoz képest 75 százalékkal csökkent a kutyaharapásos esetek száma. Sorin Oprescu főpolgármester aberránsnak nevezte a bírósági ítéletet, és azzal vádolta az állatvédő egyesületeket, hogy a lakosság biztonsága helyett csak a pénz érdekli őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!