Bírósági menedék a kóbor kutyáknak

Jogerős ítéletében ugyanis a bukaresti táblabíróság felfüggesztette a parlament által tavaly szeptemberben elfogadott törvény alkalmazási módszertanát, amely lehetőséget biztosít a polgármesteri hivatalok számára a gazdátlan állatok eutanáziájára.

Az állatvédők által erősen kifogásolt jogszabály előírja, hogy 14 napig gondozhatók a befogott gazdátlan ebek a menhelyeken, és ha ezt követően nem igényli őket senki, el lehet altatni őket. A kutyák ebben az időszakban örökbe is fogadhatók, a menhely gondnoka pedig hosszabb ideig is gondozhatja a négylábúakat, ha megfelelő körülményeket tud biztosítani a begyűjtött állatok számára. A törvény szigorúan tiltja, hogy a kutyákat visszaküldjék az utcára.

A törvényhozás annak idején erőteljes lakossági nyomásra alkotta meg a kóbor ebek gondozásáról szóló jogszabályt, miután tavaly ősszel gazdátlan ebek halálra martak egy négyéves gyermeket egy bukaresti park közelében lévő, rosszul elkerített magánterületen. A közfelháborodást kiváltó tragédia nyomán számos utcai tüntetést szerveztek országszerte a kóbor kutyák befogásáért.

Az állatok elszaporodása leginkább a kétmillió lakosú Bukarestet sújtja, ahol hatvanezerre becsülik a kóbor ebek létszámát, és ahol évente több mint tizenötezer embert harapnak meg a falkákba verődő négylábúak. A kóboreb-törvény előírásait az alkalmazási módszertan megjelenése után, tavaly decembertől ültették gyakorlatba az önkormányzatok, amelyek közül Bukarestben teljes gőzzel beindult a kutyák utáni hajtóvadászat.

Ám a bukaresti sintérek jelentős lakossági ellenállásba ütköztek, számos lakos – elsősorban a nyugdíjasok – ugyanis a razziák során otthonukba vagy a tömbházak alagsorába menekítették a kóbor kutyákat, hogy megmentsék őket az elaltatástól. Sőt az állatbarát civil szervezetek olyan trükkökhöz folyamodtak, hogy örökbe fogadták az ebeket, majd szélnek eresztették őket.

Az elmúlt hónapokban történt harapásos esetek nyomán a fülükbe csíptetett chipek alapján több olyan állatot azonosítottak, amelyekről kiderült, korábban állatvédők vették a gondozásukba. Emiatt a bukaresti önkományzat állatvédelmi felügyelete mintegy húsz szervezetet és tucatnyi polgárt helyezett „feketelistára”, megtiltva számukra az adoptálást. A fővárosi képviselő-testület áprilisban elfogadott határozata értelmében akár 4000 lejes bírság szabható ki azokra, akik akadályozzák a sintérkülönítmények tevékenységét.

A kóborkutya-törvény végrehajtási utasításait a Négy Mancs (Vier Pfoten) Alapítvány támadta meg a bíróságon. Az alkalmazást jogerősen felfüggesztő táblabíróságnál azt kifogásolták, hogy a törvény lehetővé teszi a helyi hatóságok számára, hogy magáncégekre bízzák a kóbor ebek gondozását, ami szerintük hozzájárulhat a közpénzek elsikkasztásához.

Răzvan Bancescu, a bukaresti önkományzat állatvédelmi felügyeletének projektfelelőse tegnap felkérte a kormányt, fellebbezzen a bírósági ítélet ellen, különben ellehetetlenül a munkájuk. Közölte, az elmúlt kilenc hónapban 25 ezer gazdátlan ebet gyűjtöttek össze a főváros utcáiról, ebből tízezret pedig elaltattak, ennek nyomán a korábbi időszakhoz képest 75 százalékkal csökkent a kutyaharapásos esetek száma. Sorin Oprescu főpolgármester aberránsnak nevezte a bírósági ítéletet, és azzal vádolta az állatvédő egyesületeket, hogy a lakosság biztonsága helyett csak a pénz érdekli őket.