
Fotó: Veres Nándor
Egy sajátos közösség kizárólagos jelképe nem lehet a helyhatóság szimbóluma – érvel a marosvásárhelyi ítélőtábla azon ítéletének az indoklásában, melyben megerősítette a csíkszeredai városháza tanácstermében lévő magyar és székely, illetve városzászló eltávolítására vonatkozó elsőfokú döntést.
2016. július 11., 12:442016. július 11., 12:44
Saját korábbi döntését tartja mérvadónak a marosvásárhelyi ítélőtábla annak az ítéletnek az indoklásában, amellyel megerősítette a Hargita megyei törvényszéknek a csíkszeredai városháza tanácstermében lévő magyar és székely zászló, illetve a város lobogójának eltávolítására vonatkozó elsőfokú döntését – derül ki az indoklásból.
Mint arról beszámoltunk, a májusban hozott, végleges, jogerős ítélet értelmében el kell távolítani a csíkszeredai városháza tanácsterméből a magyar és székely zászlót, illetve a város lobogóját. A pert a Dan Tanasă vezette Méltóságért Európában Polgári Egyesület indította még tavaly nyáron, arra kérve a Hargita megyei törvényszéket, hogy kötelezzék Csíkszereda polgármesterét a városháza tanácstermében elhelyezett minden olyan zászlónak az eltávolítására, amelyek szerintük törvénytelenül vannak ott. Az ítélőtábla kérésünkre rendelkezésünkre bocsátotta az ítélet indoklását is.
Törvények és érvek
A dokumentumból kitűnik, az ítélőtábla anélkül, hogy figyelmen kívül hagyná a panaszos által érvként felhozott, 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1157-es kormányhatározat előírásait – ezek Románia zászlajának, címerének használatát illetően a közintézményekre vonatkozó jogszabályok –, saját, korábbi, 2012-ben hozott döntését is mérvadónak tartja az ügyben. Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy a székely zászló kitűzése nem sért semmilyen jogszabályt, mert nem egy másik állam lobogója, a bíróság megállapítja, hogy ez valójában „a székely zászló”.
„A székely zászlónak egy olyan területi közigazgatási egység hivatalos jelképeként való megjelenítése, amelyben románok és más nemzetiségűek is élnek, nem vezethet oda, hogy egy sajátos közösség kizárólagos jelképe a helyi hatóság szimbólumává váljék” – áll a bírósági határozat indoklásában. Az ítélőtábla ebben az értelemben figyelembe veszi azokat az érveket is, amelyekkel a szenátus 2012-ben elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét – derül ki a dokumentumból.
Még egy lehetőség
Az inkriminált zászlókat azonban, mint arról beszámoltunk, egyelőre nem távolították el a csíkszeredai tanácsteremből, ugyanis Füleki Zoltán csíkszeredai alpolgármester a jogerős ítélet megsemmisítését kérelmezte, arra hivatkozva, hogy az ítélőtábla nem vette figyelembe a csíkszeredai polgárként, magánfélként benyújtott perbe avatkozási kérelmét. A rendkívüli perorvoslati eljárás tárgyalására szeptemberben kerül sor a marosvásárhelyi ítélőtáblán.
Nem lehet tudni, mikor kezdődhet el a juhállomány bárányhimlő elleni kötelező oltása, és azt sem, mikor oldhatják fel az élő állatok kivitelét sújtó korlátozásokat. Falugazdászok szerint az ágazat egyik legnagyobb problémája a kiszámíthatatlanság.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
szóljon hozzá!