Fotó: Veres Nándor
Nem lenne igazán előnyös a diákok számára, ha a romániai egyházak javaslatának megfelelően választható tantárgyként hittanból is érettségizhetnének – közölte a Tanulók Országos Tanácsának (CNE) nevében a szervezet elnöke.
2023. március 17., 09:382023. március 17., 09:38
Az Agerpres hírügynökség által idézett közlemény szerint Miruna Croitoru riasztónak tartja, hogy a romániai felekezetek vezetői az oktatási minisztériumhoz eljuttatott közös állásfoglalásukban megkérdőjelezték a társadalom két alapelvének – a sokszínűségnek és a befogadásnak – a tiszteletben tartását. Szerinte azért nincs értelme besorolni a hittant a választható érettségi tantárgyak közé, mert tekintettel a vallási meggyőződések sokaságára, a vizsgázókat nem lehetne egységesen értékelni.
„Hogyan lehet a hitet (…) 1-től 10-ig terjedő jegyekkel osztályozni?” – idézte a közlemény a diákvezetőt.
„E szerint annak ellenére, hogy Romániában az oktatásnak egy világi, demokratikus és független rendszeren kellene alapulnia, még mindig alapvető fontosságúnak tartják ezt a tantárgyat, és ritkák azok az esetek, amikor a diákok lemondanak róla” – olvasható a közleményben.
Közleményükben arra utaltak, hogy a Román Ortodox Egyház (BOR) és a több romániai vallási felekezet károsnak tartja a közoktatási törvény tervezetének azt az előírását, amely szerint a romániai iskoláknak a szexuális sokszínűség elfogadására kell nevelniük a diákokat.
Mint ismert, az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői is aláírták azt a dokumentumot, amelyben egyebek mellett azt kérik az oktatási minisztériumtól, hogy legyen választható vizsgatantárgy az érettségin a hittan is. A beadvány többek között azt hangsúlyozza: a hittant, mint tantárgy, nem szabadna diszkriminálni. Az aláírók szerint az számolná fel a hátrányos megkülönböztetést, ha a diákok sok más tantárgyhoz hasonlóan, opcionálisan hittanból szerzett tudásukból is számot adhatnának az érettségin.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!