Kiss Rajmund szerint a háborús tárgyalások azért is nehezek, mert egy fenntartható békét kell kötni
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Érdekes és elgondolkodtató előadást tartott pénteken Kolozsváron az orosz–ukrán háború diplomáciai, gazdasági és politikai összefüggéseiről Kiss Rajmund diplomáciai szakértő, egykori diplomata, távol-keleti országokat megjárt nagykövet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője.
2022. október 23., 18:562022. október 23., 18:56
A Harvard Egyetemen és Oxfordban tanult előadó – aki diplomataként megjárta Szingapúrt, Indonéziát, Malajziát és a Fülöp-szigeteket is – tanulságos, frappáns, az ukrán–orosz háború témájának komolysága ellenére humorral is átszőtt bemutatót tartott, mely sok kérdést is maga után vont. Kiss Rajmund a béketárgyalások kérdésköre mentén építette fel a Mathias Corvinus Collegium rendezvénysorozata keretében tartott bemutatóját, hangsúlyozva: ha az ukrán és az orosz fél tárgyalóasztalhoz ül, nem feltétlenül jelenti azt – bármelyik fél részéről –, hogy nemzeti érdekek sérülnek vagy érvényesülnek. Leszögezte, az aktuális háború kapcsán egy pillanatra sem szabad felednünk, hogy „mind a két fél hazudik”. „Hazudik az ukrán és hazudik az orosz is. Háborúban egyébként ez nem új” – fejtette ki a szakértő Kolozsváron, ahol kisebb tömeg volt kíváncsi az értekezésre. Hozzátette, ez az első olyan háború, amelyben egy bárki által telefonnal felvett jelenet körbejárhatja a világot, és sokszor nagyon nehéz kiszűrni, hogy ezek fals információk-e.
Kiss Rajmund kiemelte, hogy az emberi veszteségen túl a háború gazdaságra és szociális szférára gyakorolt hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mert ha nincs rendben a gazdaság, az hosszú távon ugyanúgy emberéleteket fog követelni, így bár az elsődleges prioritás az emberéletek védelme, illetve a tűzszünet, a gazdasági érdekeknek is prioritást kell élvezniük. Kiemelte, hogy a háború kezdete óta tulajdonképpen megszűnt létezni az ukrán gazdaság, „az ország a Nyugat köldökzsinórján él”.
„Ezt a háborút, mint sértett fel, Ukrajna már szinte a kirobbanás előtt, de utána azonnal megnyerte” – vélekedett. Meglátása szerint a reputációveszteség hosszú távon több kárt okozhat Oroszországnak, mint amennyit valaha is nyert a földgázon, kőolajon. Másfelől bizalom nélkül nehéz tárgyalóasztalhoz ülni.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
A béketárgyalások kapcsán az előadó kiemelte, hogy az egyik legnehezebb dolog azzal tárgyalni, akit a legjobban gyűlöl az ember, és rengeteg feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy sikeres legyen egy tárgyalás: alkalmazkodni is kell, rugalmasnak lenni, lehetőségeket felajánlani – hiszen „mind szeretjük, ha több opcióból választhatunk”.
A szakértő emlékeztetett, hogy márciusban Isztanbulban a felek még meg tudtak egyezni öt pontban, de azóta változott a helyzet, rá egy-két hónapra már az ukrán félnek nem felelt meg a 2014-es állapot visszaállítása sem, azaz „evés közben jött meg az étvágy”. Kiemelte, hogy Ukrajnában lassan akkora haderő van, mint egész Európában, és ettől az ukrán elnök elhitte, hogy megnyerheti a háborút, és azóta nem kompromisszumképes. „Ezzel nem támadom az ukrán elnököt: ez tény” – szögezte le.
Kiemelte, hogy a béketárgyalás azért is nehéz, mert egy fenntartható békét kell kötni. Hangsúlyozta, hogy ez épp Kolozsváron biztos nem kell magyarázni (utalva a trianoni szerződésre), hiszen egy rossz békeszerződés megágyaz a következő konfliktusnak. A tárgyalások során szükség van közvetítőkre, megbízható harmadikra – ez lehet több személy, illetve ország is. Kiss Rajmund megjegyezte, hogy ő személy szerint tavasszal Emmanuel Macronban reménykedett, de a francia államfő háttérbe vonult, így szerinte ma már Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan az egyetlen, aki próbálja betölteni ezt a szerepet, és párhuzamosan tárgyal mindkét féllel.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Kiss Rajmund elmondta, hogy a múltban akármilyen válság volt, például az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború idején, állandóan 20-30 diplomata egyeztetett, ám ebben a háborúban hetek teltek-múltak el úgy, hogy látszólag nem történt diplomáciai jellegű kommunikáció (persze titkos tárgyalások lehettek). „Nemzetközi patthelyzet alakult ki, amely diplomáciai szempontból talán még hidegebb, mint maga a hidegháború” – tette hozzá az előadó, kifejtve, hogy Ukrajna és a Nyugat egyik nagy sikere, hogy még a Szovjetuniónál is jobban elszigetelte Oroszországot. Meglátása szerint a két fél kinyilatkoztatásai, reakciói egymás irányába nem túl diplomatikusak.
Zárásként a volt diplomata megismételte, hogy a béketárgyalások sikere nagyon sok tényezőn múlik: kommunikáció kell hozzá, kreativitás, nyitás arra, hogy kölcsönösen jó megoldások szülessenek. Jelenleg nem azt látjuk, hogy erre, ezen az úton haladna az ukrán–orosz konfliktus, de ez bármikor változhat. „Megegyezésre látok esélyt, de hát itt nem a békát kell lenyelnie mind a két félnek, hanem ahogy az angol mondja: »a töltényt kell elharapnia« (bite the bullett – azaz nagy áldozatot hoznia). Csak azt szeretném, ha ez nem lenne aránytalan az egyik félnél sem, mert az akkor vissza fog csapni. Ne legyen egy nagy győztes, mint a világháborúban” – vélekedett kolozsvári előadásában a szakértő.
Az előadás része az MCC több erdélyi városban zajló nyilvános eseményeinek. Kiss Rajmunddal Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is találkozhatnak az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!