Fotó: Simó Helga
Rengeteg gyakorlati és szimbolikus következménye volt annak, hogy a 2010. május 26-án megjelent határozat elindította a magyar nemzet közjogi egyesítését – hangzott el szerdán Kolozsváron, a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet bemutatóján.
2021. május 12., 17:402021. május 12., 17:40
2021. május 12., 17:592021. május 12., 17:59
Az újrahonosítás nem egy új jelenséget generált, hanem egy már létező ténynek a közjogi kereteit alakította ki – jelentette ki Mile Lajos főkonzul a Magyarnak lenni jó! – Az EMNT Demokrácia-központok 10 éve című kötet szerdai kolozsvári bemutatóján. Rámutatott,
„Magyarságtudatunk rengeteg élményből, hagyományból, kulturális elemekből, nyelvből alakul ki. Ez az élményhalmaz, minden szembenállás, vita ellenére is. A jogintézmény is ennek a tudatára épült. Ha ez a tudat nincs meg, akkor nincs mire építeni” – fogalmazott Magyarország kolozsvári főkonzulja. Kifejtette, az állampolgárság elnyerése számos jogosultsággal jár, megannyi juttatásban részesültek azok, akik az elmúlt évek során felvették a magyar állampolgárságot. „Megígérem, hogy lankadatlan lelkesedéssel folytatjuk a honosításokat” – hangsúlyozta Mile Lajos.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke komoly dokumentumgyűjteményként jellemezte a kötetet. Rámutatott, a könyv célja, hogy köszönetet mondjanak azoknak a nemes cél érdekében elkötelezett embereknek, akik az elmúlt 10 évben részt vettek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjainak munkájában.
Kiemelte, a 2010-es esztendő fontos mérföldkő a magyar nemzetpolitikában.
Nem véletlen, hogy az EMNT kapta meg a kettős állampolgárság terjesztésének jogát, és hogy a román állammal rendezze a közjogi viszonyt. Megtörtént az áttörés, de még nincs befejezve” – magyarázta az EMNP ügyvezető elnöke.
Kifejtette, a továbbiakban a hálózat célja bővíteni a szolgáltatások palettáját, valamint kulturális, gazdasági téren is tenni a külhoni állampolgárokért.
Mile Lajos jelezte, a vakcinaigazolványok kölcsönös elismeréséről már megtörtént a megállapodás Magyarország és Románia között. Ezt a legfelsőbb szinten kijelentették, azonban a jogi kereteket még ki kell alakítani, majd ezek alapján állapítják meg a jogosultságokat a különböző szolgáltatásokhoz.
Fotó: Simó Helga
A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében tartott eseményen részt vett Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke is. Elmondta,
Rámutatott, Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja történészként is jelen volt a kötet létrehozásánál, az ő szerepe is jelentős.
A könyvben megtalálhatóak állampolgársági és személyazonosításra használt dokumentumok, az anyakönyvezéssel, oktatással, munkavégzéssel, közigazgatással kapcsolatos, valamint a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok. Az ügyvezető elnök kitért arra is, hogy ezeken a kategóriákon kívül számos olyan érdekes irat van, amelyek nem fértek bele a fent említett csoportokba, mint például a korlátlan italmérési engedély vagy a himlőigazolvány. Emellett vallomások is szerepelnek benne, amelyek személyesebbé teszik a kötetet.
Albert Beáta, a kötet egyik szerkesztője egy idős bácsi megható történetét idézte fel, aki eredetileg tordai lakos volt, azonban a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött, de ezt nem tudta iratokkal bizonyítani, csupán egy medálban őrzött fényképpel.
Albert Beáta megosztott a jelenlévőkkel néhányfeledhetetlennek bizonyuló élményt is
Fotó: EMNT
Kezünkbe került például egy születési bizonyítvány, amelyben a bába neve is szerepel, vagy találkoztunk egy nénivel, aki november 31-én született” – emlékezett vissza a szerkesztő, hozzátéve, hogy ez a hónap egyébként 30 napos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!