„Ha nincs magyarságtudatunk, nincs mire építeni” – Kötetben az újrahonosítási folyamat elmúlt 10 éve

„Magyarságtudatunk rengeteg élményből, hagyományból, kulturális elemekből, nyelvből alakul ki. Ez az élményhalmaz, minden szembenállás, vita ellenére is. A jogintézmény is ennek a tudatára épült. Ha ez a tudat nincs meg, akkor nincs mire építeni” – fogalmazott Magyarország kolozsvári főkonzulja. Kifejtette, az állampolgárság elnyerése számos jogosultsággal jár, megannyi juttatásban részesültek azok, akik az elmúlt évek során felvették a magyar állampolgárságot. „Megígérem, hogy lankadatlan lelkesedéssel folytatjuk a honosításokat” – hangsúlyozta Mile Lajos.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ügyvezető elnöke komoly dokumentumgyűjteményként jellemezte a kötetet. Rámutatott, a könyv célja, hogy köszönetet mondjanak azoknak a nemes cél érdekében elkötelezett embereknek, akik az elmúlt 10 évben részt vettek az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) demokrácia-központjainak munkájában.

Kiemelte, a 2010-es esztendő fontos mérföldkő a magyar nemzetpolitikában.

Nem véletlen, hogy az EMNT kapta meg a kettős állampolgárság terjesztésének jogát, és hogy a román állammal rendezze a közjogi viszonyt. Megtörtént az áttörés, de még nincs befejezve” – magyarázta az EMNP ügyvezető elnöke.

Kifejtette, a továbbiakban a hálózat célja bővíteni a szolgáltatások palettáját, valamint kulturális, gazdasági téren is tenni a külhoni állampolgárokért.

Mile Lajos jelezte, a vakcinaigazolványok kölcsönös elismeréséről már megtörtént a megállapodás Magyarország és Románia között. Ezt a legfelsőbb szinten kijelentették, azonban a jogi kereteket még ki kell alakítani, majd ezek alapján állapítják meg a jogosultságokat a különböző szolgáltatásokhoz.

Rámutatott, Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja történészként is jelen volt a kötet létrehozásánál, az ő szerepe is jelentős.

A könyvben megtalálhatóak állampolgársági és személyazonosításra használt dokumentumok, az anyakönyvezéssel, oktatással, munkavégzéssel, közigazgatással kapcsolatos, valamint a magyar királyi honvédség és csendőrség által kiállított iratok. Az ügyvezető elnök kitért arra is, hogy ezeken a kategóriákon kívül számos olyan érdekes irat van, amelyek nem fértek bele a fent említett csoportokba, mint például a korlátlan italmérési engedély vagy a himlőigazolvány. Emellett vallomások is szerepelnek benne, amelyek személyesebbé teszik a kötetet.

Albert Beáta, a kötet egyik szerkesztője egy idős bácsi megható történetét idézte fel, aki eredetileg tordai lakos volt, azonban a második bécsi döntés után Kolozsvárra költözött, de ezt nem tudta iratokkal bizonyítani, csupán egy medálban őrzött fényképpel.

Kezünkbe került például egy születési bizonyítvány, amelyben a bába neve is szerepel, vagy találkoztunk egy nénivel, aki november 31-én született” – emlékezett vissza a szerkesztő, hozzátéve, hogy ez a hónap egyébként 30 napos.